DR. KOVÁCS ÁRPÁD,
DR. KOVÁCS ÁRPÁD,
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács el-nö-ke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Miniszter Urak! Az Országgyűlés elnöke, mint ismert, június 12-én megküldte a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló - az Országgyűlés által elfogadott módosítások átvezetését is tartalmazó - egységes költségvetési-törvényjavaslatot, kérve a Költségvetési Tanács stabilitási törvény szerinti véleményét az államadósság-szabálynak való megfelelésről, valamint az Alaptörvény szerinti előzetes hozzájárulásának megadását a költségvetésitörvényjavaslat zárószavazásához.
A tanács a vizsgálata alapján a 2017. június 14-én tartott ülésén egyhangú döntéssel az alábbi határozatot hozta.
(15.50)
Megállapította, hogy a 2018. december 31-i tervezett államadósságmutatónak a Magyarország 2018. évi központi költségvetési törvényéről szóló T/15381/1237. számú egységes költségvetésitörvényjavaslat 3. § (3) bekezdésében előírt mértéke megalapozott (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), az összhangban van a stabilitási törvény rendelkezéseivel és a törvényjavaslat alapját képező költségvetési folyamatokkal.
Miután a 2018. év végére számított államadósságmutató 69,5 százalékos mértéke alacsonyabb a 2017. év végére várt 71,4 százaléknál, így az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésének követelménye is teljesül. A tanács ennek alapján adta meg az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulását az egységes költségvetésitörvényjavaslat zárószavazásához.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a tanács megbízását teljesítve, igen röviden indokoljam annak határozatát. Önök által ismert, hogy az államadósság-szabály keretét az Alaptörvény a következők szerint fogalmazza meg: „Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkenését tartalmazza.”
A stabilitási törvény is tartalmaz az adósság alakulására vonatkozó előírást. Ezt az Országgyűlés - a Költségvetési Tanács jelzéseit is figyelembe véve - 2016-tól módosította. A költségvetés tervezésekor alapul vett makrogazdasági feltételek alapján 2018-ra a következők vonatkoznak. Mivel a költségvetési évre előre jelzett infláció és a bruttó hazai termék reálnövekedési üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3 százalékot, ezért az államadósságmutatót legalább 0,1 százalékponttal kell csökkenteni.
Megemlíthetem, amit a törvényjavaslat általános vitájának kezdetén elmondtam, hogy az államadósság-szabály teljesül, hiszen 2018-ban az adósságmutató az említett előíráshoz képest 1,8 százalékkal nagyobb mértékben csökken. Így megfelelő a tartalék az esetlegesen mérsékeltebb csökkenést előidéző - a nemzetgazdaság növekedésére, az államháztartás bevételeire, kiadásaira ható hazai és nemzetközi tényezők várttól eltérő alakulásából eredő - kockázatok hatásának fedezésére is. A tanács azt is rögzítette, hogy az EU-s adósságszabály is teljesül, mivel az adósságráta csökkenése nagyobb az elmúlt három év átlagos rátája 60 százalék feletti részének egy huszadánál.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács folyamatában követte a költségvetésitörvényjavaslat országgyűlési tárgyalását. Az ennek alapján készült szakértői elemzések és az egységes költségvetési-törvényjavaslat felülvizsgálata alapján a tanács megállapította, hogy a benyújtott törvényjavaslathoz képest az Országgyűlés által elfogadott előirányzat-változtatások egyenlegükben igen szerény összeggel növelik a központi alrendszer bevételeinek, valamint kiadásainak főösszegét. Ezáltal változatlan marad mind a pénzforgalmi hiány, mind az államadósság összege.
A tanács határozatának indoklásában jelezte, hogy a kiadási növekmények forrását - a belső átcsoportosításokon túl - adó-, járulék- és illetékbevételek előirányzatainak megemelésével teremtették meg.
Engedjék meg, hogy kitérjek a tanácsnak igen röviden a 2017. évi költségvetési törvény egyidejű módosításához fűzött véleményére is, amelynek indoklása foglalkozott a 2017-es és a 2018-as költségvetések összefüggésével is. A tanács ebben azt javasolta, hogy amennyiben folytatódik az idei kedvező makrogazdasági és államháztartási folyamatsorozat, akkor célszerű 2018-ról 2017-re előrehozni - a lehetőségek szerint - kiadásokat. Ezáltal kezelhetőbbnek látja azokat a 2018-as költségvetési tárgyalás kezdetén e helyről általam is jelzett kockázatokat, amelyek 2018-ban a bevételi előirányzatok teljesítésénél jelentkezhetnek a konszenzusos előrejelzésnél magasabb kormányzati prognózissal összefüggésben. Így erősödhet a 2018-as költségvetési célok teljesítésének biztonsága, az államháztartás pénzügyi stabilitása.
A tanács az államháztartás stabilitásának fenntartása érdekében mindenképpen indokoltnak tartotta a kormány figyelmét felhívni mindkét törvényjavaslat esetében a fegyelmezett gazdálkodás folytatására, különösen a kiadási, valamint a tartalék-előirányzatok felhasználása tekintetében.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a hozzászólásom végén emlékeztessek arra, mint azt a költségvetésitörvényjavaslat tervezésének véleményénél is tettem, hogy a testület most is, az egységes törvényjavaslatok kialakításával kapcsolatban a tanácsi álláspont indoklásánál - az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank értékelése mellett - igen kiterjedt elemzői-szakértői háttérre építhetett.
Egyben ezúttal megköszönöm a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető munkatársainak segítő együttműködését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Jó szavazást és jó nyarat kívánok önöknek. (Taps.)
(16.00)
