DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Ronald Reagan mondta, hogy kommunista az, aki olvassa Marxot és Lenint, antikommunista pedig az, aki megérti Marxot és Lenint. Valóban találó volt a kommunista szovjet diktatúra legyőzőinek ez a mondata.
2000 óta, az első Orbán-kormány időszaka óta emlékezünk február 25-én a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján arra a sok-sok honfitársunkra, aki áldozatául esett ennek a rendszernek. Egy országgyűlési határozat rögzíti ezt a napot és ezt a megemlékezést.
Világszerte - ahogy frakcióvezető úr is utalt rá - közel százmillió ember nevezhető a kommunista terror áldozatának. Magyarországon, ha különböző módon nézzük, azt láthatjuk, hogy ha a gulágra hurcoltakat tekintjük, 800 ezer honfitársunkat hurcolták el, ami azt jelenti, hogy minden tizenkettedik magyart elhurcoltak a gulágra. Ha a gulágra a Magyarországról menő szerelvényeket egymás mögé kötnénk, akkor egy Székesfehérvártól Debrecenig tartó vonatszerelvényt láthatnánk, olyan hosszú volt az a menetoszlop, amit éveken keresztül elhurcoltak málenkij robotra, gulágra, a gupvi táboraiba. És abból a 800 ezer honfitársunkból, akiket ítélet nélkül, bűn nélkül ítéltek büntetésre, bizony 200 ezren soha nem is tértek haza.
(11.30)
Még nagyobb ez az arány, ha mondjuk, a kárpátaljai magyarságot nézem, mert ott nem minden tizenkettedik, hanem minden ötödik magyart vittek el. Ott tényleg nincs olyan család, amelyik ne lett volna érintett a kommunista diktatúra áldozataként. Ha a B-listások számát nézem, ’46-48-ban 80 ezer embernek vágták el a jövőjét. Ha a ’46-os két hónap alatti elbocsátási hullámot nézem, 50 ezer embert lehetetlenítettek el egzisztenciálisan. Ha a civil szervezeteket nézem, az összeset, másfél ezer civil szervezetet oszlattak fel. 1950-ben ehhez csatlakoztak a szerzetesrendek is, kis kivétellel. 1951-ben Budapestről 13 670 főt, 2500 családot telepítettek ki. A hortobágyi kitelepítettek, az ottani deportáltak száma is megközelíti a 15 ezret. A recski munkatáborba 1950 és ’53 között 1300 főt vittek.
Ha megnézzük, hogy kik ellen indított büntetőeljárást az akkori kommunista kormányzat, akkor azt láthatjuk, hogy olyan magasak a számok, hogy ebben bizony nemcsak főnemesek és főurak vagy gyárosok vannak, hanem bizony a legtöbbje munkásember, dolgozó parasztember volt. ’50 és ’53 között az ügyészségek az akkori magyar lakosságból 1 millió ember ellen indítottak büntetőeljárást. Ebből a bíróságokon 650 ezer vádirattal foglalkoztak, és 390 ezer ember esetében elmarasztaló ítélet is született. Az ’56-os forradalom következtében 2 ezer fő halt hősi halált, 20 ezer fő megsebesült, 350 főt kivégeztek, 22 ezer honfitársunkat bebörtönözték, 13 ezret internáltak, 200 ezer pedig elmenekült az országból.
És ez még nem egy teljes lista a kommunista diktatúra magyarországi áldozatairól. Ezért fontosak azok az emlékévek, amelyeket a kormányzat meghirdetett, a gulág-emlékév és az ’56-os emlékév. A gulág-emlékév pontosan a hét végén, február 25-én zárult, összességében a kormány 600 pályázatot támogatott országszerte 1,5 milliárd forint értékben, 250 településen. A gulág-emlékév célja volt, hogy ne maradjon olyan magyar település, ahonnan a gulágra elhurcolták honfitársainkat, de erről egy emléktábla, egy emlékmű vagy bármilyen más momentum ne lenne, ez a sebhely ne rögzülne. Ezt sikerült is elérni, és emellett még számtalan más, filmkészítési, emlékműállítási terv is sikeres volt.
A tegnapi napon ismételten egy hiányt pótoltunk Budapesten akkor, amikor a Hungária körút egy szakaszánál, a Ferencvárosi pályaudvarnál Balog Zoltán miniszter úr, a Gulág Emlékbizottság elnöke felavatta a málenkij robotra hurcolt áldozatok emlékhelyét, egy méltó megemlékezés volt. Nagyon köszönöm, hogy az ellenzéki pártokból is volt, aki képviseltette ott magát és részt vett ezen az avatóünnepségen. Mert bizony egy nagy adósságot pótoltunk akkor, amikor létrejött ez az emlékmű. Mindenkinek javaslom, keresse föl, nézze meg. Azt hiszem, február 25-én és más napokon is méltó megemlékezni ott a málenkij robotra hurcolt honfitársainkról. Ezt az emlékművet a Kommunizmus Bűnei Alapítvány hozta létre, a Szorakész, a Szovjetunióba Hurcolt Rabok és Kényszermunkások Szövetsége pedig szintén az év végére tervezi, hogy a Szabadság téren felújítja a kommunista diktatúra minden áldozatára emlékező emlékművet.
Mindezek mellett az elmúlt időszakban elvettük azoknak a nyugdíj-kiegészítését, akik a kommunista diktatúrában egy kitüntetés nyomán ezt jogosulatlanul kapták meg, Nyers Rezsővel és Biszku Bélával együtt. A kormány pedig arról is döntött, hogy a kommunista diktatúra áldozatainak nyugdíj-kiegészítését idén és jövőre, két lépésben megduplázza, ezzel is valamelyest kárpótlást nyújtva az őket ért szenvedések miatt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
