DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Amikor a szocialisták szolidaritásról beszélnek, amikor a szocialisták nehéz körülmények között élő emberek megsegítéséről beszélnek, akkor mindig eszembe jut a Szocialista Párt által szervezett éhségmenet, amelyet úgy szerveztek, hogy közben annak a zsebében, aki az éhségmenetet szervezte, egy több száz millió forintos egyenleget mutató bankszámlakivonat lapult. Úgy vezette az éhségmenetet, hogy igazából nem tudta, melyik osztrák bankból melyik osztrák bankba utalja azokat a pénzeket, amelyeket korábban soha, semmilyen kötelező nyilatkozatában nem tüntetett fel. Így szerveztek a szocialisták éhségmenetet, és ez a hitelessége a szocialisták rászorulók felé való irányultságának.
De arra is emlékszünk, tisztelt képviselő asszony, amikor ön érzéktelenségről vagy embertelenségről beszél, ön is úgy kezdte a politikai karrierjét, hogy óriásplakátokon mondott nemet a határon túli magyarokra. Akkor valahogy nem volt érzékeny a határon túli magyarokra, akkor nem akart velük egy közösségbe kerülni. Akkor ez a fajta emberiesség, emberi hozzáállás valahogy nem volt önre jellemző, hanem csak nagyon (Bangóné Borbély Ildikó közbeszólása.) karakánul, nagyon határozottan, Gyurcsány Ferenc első hívásának engedelmeskedve rögtön az arcát adta ahhoz, hogy elutasítsa a határon túli magyarokat.
Utána pedig most, a parlamentben arról beszél, hogy azon program kapcsán, amelyben Magyarország az Európai Unió más országaihoz képest nagyon elöl jár, és ezt az Európai Unió úgy is elismerte, hogy az illetékes főigazgatóság vezetője itt volt akkor, amikor ez a program elindult, és az első ételcsomagokat, az első ételeket megkapták azok a hajléktalanok, akik ezáltal hetente többször ételhez juthatnak, meleg ételhez juthatnak (Bangóné Borbély Ildikó folyamatos közbeszólásai.), akkor ő is részt vett ezeken az osztásokon, hogy pontosan lássa, ez miként alakult ki. Nyilván ő is elégedett volt azzal az eredménnyel, amelyet Magyarország elért, és ezért jött el ide, hiszen kevés másik európai uniós országba tudott elmenni, hogy ott is ott legyen ennek az ételcsomagprogramnak a nyitányánál.
Szerencsére Magyarország az elsők között jutott túl részben ezen az óriási bürokrácián, hiszen ön is tudja, hogy ez egy európai uniós támogatás a maga bürokratikus útvesztőivel egyetemben. (Bangóné Borbély Ildikó: Hol van a pénz?) És azt hiszem, fontos elismerés Magyarországnak, fontos elismerés a magyar embereknek, hogy ebben a programban az elsők között lehettünk, és ezt az uniós részvétel is megerősítette. (Bangóné Borbély Ildikó: Persze, annyira szegények vagyunk…)
De emlékszünk a szolidaritásra a szocialista időkben, amikor önök mindent megtettek azért - idézőjelben mondom -, hogy a rászoruló embereken segítsenek - hangsúlyozom az idézőjelet -, amikor önök az egészségügyet fizetőssé akarták tenni, hogy ne menjenek olyan sokan kezeltetni magukat, se a háziorvoshoz ne menjenek, se a kórházban ne maradjanak ott, inkább fizessenek kórházi napidíjat, meg fizessenek vizitdíjat. Azokban az időszakokban bocsátottak el önök egészségügyi dolgozókat vagy zártak be oktatási és egészségügyi intézményeket - akkor a rászorulók segítése valahogy nem volt ilyen fontos. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszólása.)
Nem volt ilyen magasan a szocialisták szociális érzéke akkor sem, amikor a minimálbért kellett emelni, hiszen évente csak fele-harmadakkora összeggel emelték a minimálbért, mint az őket megelőző, akkori első Orbán-kormány vagy a második vagy a harmadik Fidesz-KDNP-kormányzás idején. Tehát jóval kisebb mértékben emelték a leginkább keveset keresők bérét. Akkor kellett volna talán szolidárisnak lenni és segíteni ezeknek az embereknek, már csak azért is, mert volt mire költsék ezeket a pénzüket, hiszen önök mind az áramnak, mind a gáznak kétszeresére és háromszorosára emelték az árát. Akkor talán jobban oda kellett volna figyelni ezeknek az embereknek a segítésére, de nem ment. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hol a 30 milliárd?)
Ugyanúgy nem ment a nyugdíjasokra való odafigyelés. Tőlük is elvettek egyhavi bért, ahogy elvették az ápolóktól, elvették a rendőröktől, elvették a közszolgáktól és mindenki mástól, aki a közszférában dolgozik, egyhavi bért vontak meg önök.
Ismételten az egykulcsos adórendszer ellen szólt ön, képviselő asszony. Jól tudjuk, mit jelent ez, ha a szocialisták támadják az egykulcsos adót. Ez azt jelenti, hogy több kulcsot szeretnének. Ez azt jelenti, hogy magasabb kulcsokat szeretnének. Ez azt jelenti, hogy több pénzt vonnának el azoktól az emberektől, akik dolgoznak, akik bérből és fizetésből élnek, a magyar emberektől vonnák el a pénzt. Tudjuk, hogy korábban miért tették. Azért, hogy bizonyos külföldi vállalatoknak viszont, akár a közszolgáltatók terén, akár máshol, hatalmas, magas profitot biztosítsanak, amit ők az országból akár étkezésijegy-forgal-ma-zó-ként, akár közműszolgáltatók tulajdonosaiként áramárban, gázárban vagy más árban ki tudtak vinni az országból.
Önök elvették ezt a pénzt a magyar emberektől, vagy azért, mert kevesebb bért adtak nekik, vagy azért, mert magasabb adóval sújtották őket (Gúr Nándor közbeszólása.), viszont szabadon hagyták, hogy a külföldi vállalatok kivigyék az országból ezeket az összegeket. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszólása.)
De előbb-utóbb mindegyik ügyük kiderült, ahogy az OLAF-jelentésből a legnagyobb korrupciós ügyük is kiderült a saját időszakukból. Azt hiszem, nagyon sok elszámolnivalójuk lesz, hogy azok a tízmilliárdok, amelyek itt elhangzottak, vagy akár a százmilliárd forint fölötti összeg, amely eltűnt a 4-es metró beszerzése kapcsán, amiből (Az elnök a csengő megkocogatásával jelzi az időkeret lejártát.) egy szuperkórházat fel lehetett volna építeni, vajon hol landolt. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hol van a 30 milliárd? - Gúr Nándor közbeszólása.)
