FÖLDI LÁSZLÓ
FÖLDI LÁSZLÓ
FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió tagállamai közötti bérkülönbségek csökkentése olyan téma, amely mindannyiunkat érint és érdekel is. Mindenekelőtt azonban fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy bármilyen összegű munkabérről is beszélünk, annak egy nagyon fontos előfeltétele van, aminek teljesülnie kell, és ez nem más, mint maga a munka, a munka lehetősége, hiszen ha van munka, akkor csakugyan sok mindent el tudunk vele érni.
(17.30)
Ez az alapvetés irányítja a kormányoldalt, amikor minden szakpolitikai intézkedésével a munkahelyteremtést szolgálja. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a kormány a munkaalapú társadalom kiépítésére törekszik, és ezzel együtt nyilván a kormányoldal is természetesen. Segély helyett munkát szeretnénk adni az embereknek. Biztosak vagyunk abban, hogy a teljes foglalkoztatottság is elérhető cél. Ezért pörgettük fel az uniós források megpályáztatását, ezért támogatjuk a kis- és középvállalkozásokat, ezért állítottuk a diplomácia hadigépezetét az exportélénkítés szolgálatába, ezért hoztuk létre a sokak által támadott közmunkaprogramot, amiből most különböző támogatásokkal és kedvezményekkel a versenyszférába segítjük át a munkavállalókat. Ennek érdekében csökkentjük és csökkentettük az adókat, és növeljük az állam által foglalkoztatottak bérét.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az állam nem tehet meg mindent, de sokat tehet, és 2010 óta mindent meg is tesz azért, hogy a bérek folyamatosan emelkedjenek. De fontos hangsúlyoznom, hogy fenntartható módon, mert ez igen fontos szempont. Közvetítőként minden lehetséges alkalommal részt veszünk a munkáltatók és a munkavállalók bértárgyalásain, ahol a kigazdálkodható és fenntartható béremelés kompromisszumát képviseljük. Mint ahogy képviselőtársaim közül többen elmondták már, államtitkár úr is említette, a közszférában végrehajtott béremeléseket külön is szeretném kiemelni.
Egy kicsit szeretnék most foglalkozni a nyugdíjasok, a nyugdíjak helyzetével Magyarországon. Szeretném itt idézni Rétvári Bence államtitkár urat, aki idén januárban számolt be arról, hogy az állam tavaly hozzávetőleg 18 milliárd forintot fordított a 650 ezer 65 évnél idősebb polgártársunk díjmentes utazására. A 65 év alattiak utazási kedvezménye további 1,8 millió embert érint, köztük például az előrehozott nyugdíj lehetőségével élőket, a rokkantsági ellátásokban részesülőket és a 65 évnél fiatalabb nyugdíjasokat. Erre 2016-ban az állam, a kormány 9 milliárd forintot szánt. Ezeket csak azért említem meg, hogy néha megemlékezzünk olyan intézkedésekről is, amelyek annyira beépültek a hétköznapjainkba, hogy az értékükről talán már fogalmunk sincs.
A nyugdíjak értékmegőrzését, azaz a reálérték megtartását az inflációhoz kötött nyugdíjemelés biztosítja. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi törvény rendelte el, hogy a nyugdíjak reálértékét biztosítani kell, ami a tisztán inflációkövető nyugdíjemeléssel valósítható meg. A szabályt 2012. január 1-től alkalmazzuk, és a tapasztalatokat értékelve elmondhatjuk, hogy az elmúlt években a nyugdíjemeléseknek és a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően a nyugdíjak reálértékét is sikerült megőrizni, sőt infláció feletti nyugdíjemeléseket hajtottunk végre. Ennek köszönhetően emelkedett a nyugdíjak vásárlóereje.
2011 és ’16 között a megvalósult nyugdíjemelés 23,2 százalék volt. Az általános fogyasztói árnövekedés 11,8 százalék, a nyugdíjas fogyasztóiár-nö-ve-ke-dés 12,4 százalék. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke az általános fogyasztóiár-növeke-dés-hez viszonyítva 10,5 százalékkal, a nyugdíjas fogyasztóiár-növekedéshez viszonyítva 9,5 százalékkal növekedett, ami 1,2 százalékponttal meghaladja az egyhavi nyugdíjat, azaz ez több, mint a 13. havi nyugdíj.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Szeretném újra kiemelni, hogy a kormányoldal és vele együtt a magyarok döntő többsége, meggyőződéssel mondom, a munka híve. Ezért nem támogatjuk például a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését, ami a kommunizmussal kacérkodó politikai mozgalmak talán legbizarrabb szellemi terméke volt. Emlékeztetni szeretnék megint arra, hogy munkabérhez elsősorban nem az Unió kell, hanem munkahely és munkás. A feladatunk, hogy fokozzuk a magyar gazdaság versenyképességét, kedvező adózási és infrastrukturális környezetet alakítsunk ki a magyar kis- és középvállalkozások számára.
Fontos hangsúlyozni a fenntarthatóságot, ami nélkül minden látványos béremelés gyorsan szimpla átveréssé, csalódást okozó önáltatássá silányul. Addig kell nyújtózkodnunk, ameddig a takaró ér. De közben folyamatosan egyre nagyobb és nagyobb takaró előállításán kell dolgoznunk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
