DR. VINNAI GYŐZŐ
DR. VINNAI GYŐZŐ
DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt néhány tényre én is felhívnám a figyelmet, hadd mondjam azt, amit Hollik István mondott, hogy saját magunk tudjuk csak a saját problémáinkat megoldani. Igaz, és tulajdonképpen 2010 óta működik Magyarországon egy gazdaságpolitika, amely sikeres, mondhatnám azt is, hogy a magyar modell működik, és úgy látszik, hogy az ellenzéknek savanyú a szőlő, mert tartunk - ahogy államtitkár úr mondta az expozéjában - egy munkaalapú társadalom felé (Dr. Józsa István: Rabszolgaság!), egy munkaalapú társadalom építése folyik, javultak a foglalkoztatottsági mutatók. Lehet persze ezen vitatkozni, hogy hogyan számolunk, de Cseresnyés Péter államtitkár úr elmondta, hogy mennyi az a szám, ha 220 ezerből 70 ezret kivonunk, akkor 150 ezer marad. Lehet ezen vitatkozni, hogy 600 ezer, 650 ezer, vagy 700 ezer, de tulajdonképpen időarányosan jól állunk. De nincs kész még ez az ország, nincs kész még ez a gazdaságpolitika. (Dr. Józsa István: Hát, eléggé kész van!)
Tisztelt Képviselőtársaim! Mitől is függ a bérek emelése egy piacgazdaságban? Szeretném elmondani, hogy egy piacgazdaságban a bérek emelése nem attól függ, amit a Jobbik mond, hogy akarat kérdése, hogy a béreket felemelje az Európai Unió, és a bérunió, a bérkiegyenlítődés megteremtődjön. Nem! A gazdasági lehetőségektől, a gazdasági teljesítménytől függ a bérek emelkedése, és a béreket alapvetően a piaci szereplők, a vállalkozások, illetve a munkavállalók és a munkaadók megállapodása vagy alkuja határozza meg.
Ezért fontos az, amit a kormány tett, hogy egy hatéves megállapodást kötött. Tehát a munkaadók és a munkavállalók is egyetértettek azzal, hogy a minimálbér jelentősen emelkedjen, illetve a garantált bérminimum, és ennek emelése következtében ellentételként járulékcsökkentés és adócsökkentés következik be.
Nem tudom, ma még talán nem hangzott el az, hogy a magyarországi társasági adó Európában az egyik legalacsonyabb, 9 százalékos. Ez egy számjegyű, a társasági adó, ugye? (Dr. Szél Bernadett közbeszól.) Majd ha szót kap, kedves képviselőtársam, akkor ezt elmondhatja. (Dr. Szél Bernadett: Köszönöm.) De én pedig elmondom azt, hogy 2010 és 2018 között, mert ez egy kétéves, illetve hatéves megállapodás, a minimálbér 73 500 forintról 138 ezer forintra fog emelkedni, ez 88 százalékos emelkedés (Dr. Józsa István: Plusz áfa!), míg a szakmunkás-minimálbér pedig 102 százalékkal (Dr. Józsa István: Plusz áfa!), igen, ezek a számok, ezek a tények, 89 500-ról - ennyi volt, kedves Józsa képviselő úr, 2010-ben - 180 500-ra fog emelkedni (Dr. Józsa István: Nettóban!), és nyolc év alatt mindösszesen egy prognosztizált 17 százalékos inflációval. Sőt, még azt is hozzáteszem, hogy a minimálbér nettó összege 2011-től függ az eltartottak számától is, tehát a családi adókedvezmény is kiterjed rá, és tulajdonképpen ha három vagy több gyereket nevelnek, akkor a bruttó összeg a nettónak felel meg, gyakorlatilag a bruttó fizetését majdnem megkapja. (Dr. Józsa István: 110 ezer forint három embernek! - Zaj. - Az elnök csenget.) Így van.
Tisztelettel szeretném azt is jelezni a tisztelt Háznak, hogy a foglalkoztatás gyors és drasztikus növekedését követően megváltozott ma Magyarországon a munkaerőpiaci helyzet. Most tényleg nem a munkanélküliségről beszélünk, hanem inkább a munkaerőhiányról és arról, hogy a kormány hogyan tud hozzájárulni a bérek európai átlaghoz való felzárkóztatásához; valójában említettem, hogy a munkaerőköltségek csökkentésével, a vállalkozók adóterheinek csökkentésével és a bérek emelésével.
Nézzük azt, hogy ez a bérunió hogyan valósítható meg! A Jobbik érvrendszere mit tartalmaz? Talán a célban, én is azt mondom, egyet tudunk érteni, hogy a béreket fel kell zárkóztatni, egy olyan dinamikának kell lenni, hogy a nyugat-európai országok béremelését meghaladóan kell felzárkóztatni, és így nemzetközi összehasonlításban is vásárlóerő-pari-tá-son javulhat a magyar munkabér helyzete. De a béregyenlőség megcélzása a szocializmus egyenlőségre vonatkozó kísérletét idézi föl. Történelmileg tudom mondani, hogy ez sohasem sikerült. Sohasem sikerült, mert nem működőképes egy erre alapozott rendszer. Megfelelő gazdasági alapok nélkül a bérek felfelé történő kiegyenlítése súlyos gazdasági hátrányokkal járna.
(17.20)
Említek néhányat. A versenyképesség drasztikusan romlana, munkahelyek százezrei kerülnének veszélybe, és adót is kellene emelni. Mi ezt nem akarjuk! Mi ilyen kalandorpolitikához nem adjuk a nevünket. Úgy látszik, a Jobbiknak semmi sem drága.
Az adócsökkentés és a béremelés a szociális partnerekkel kötött megállapodástól függ. Ezt a kormány megkötötte hat évre. Elmentünk a falig a béremelésekben, és tulajdonképpen a vállalatok, a vállalkozások számára is elfogadható volt.
Sok szó esett ma arról, hogy nem engedjük át a bérek kérdését uniós szintre, ennek nemzeti hatáskörben kell maradni. Természetesen a termelékenységnek is javulni kell, a versenyképességet is javítani kell, és az uniós forrásokat ebből a célból is fölhasználjuk. Nem tudom, olyan kereken néz rám Gyöngyösi Márton képviselő úr, kerekre nyílt szemekkel. Az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretné ez a kormány fordítani. (Dúró Dóra: És kinek a gazdaságát fejlesztitek? Mészáros Lőrinc gazdaságát!)
Befejezésül engedjék meg nekem, ha már a jobbikosok ilyen hitetlenek, hogy néhány szót szóljak Tiszavasváriról is, mivel az a választókerületemben található Nyugat-Szabolcs megyében, csakúgy, mint Nyíregyháza egy része is. Elmondanám, hogy a Jobbik munkát sem képes adni a saját településein. Tiszavasváriban az országos átlag duplája a munkanélküliség, 8,9 százalékos. De úgy tudom, Ózdon sem sokkal jobb a helyzet. A jobbikosok által nagyon erőteljesen idézőjelbe teendő „mintavárosnak” nevezett Tiszavasvári költségvetésében szó szerint ez olvasható: „A személyi juttatásoknál tárgyévben a közalkalmazottak és a köztisztviselők esetében általános bérfejlesztésre nem kerül sor.” A jobbikos Fülöp Erik nem emelte a béreket. Illetve, bocsánat, rosszul fogalmazok, mert az alpolgármester bérét, fizetését a harmadával emelte. Vagyis a közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek egy fillér béremelést sem adtak, de a saját fizetésüket a harmadával megemelték. Hát ez mindennél többet mond.
De hogy Tiszavasváriról mondjak még valamit, ha már a választókerületemben van. Ez egy 14 ezres kisváros, nincsenek új munkahelyek, nőtt az elvándorlás - el kell jönni, meg kell nézni -, nőtt az eladó házak száma, nem a fejlődés jellemzi, hanem a lecsúszás. Mi azért szeretnénk dolgozni, hogy ez megváltozzon, és azok a mutatók, amelyek mondjuk, Nyíregyházán és környékén 4 százalékos munkanélküliséget mutatnak... (Közbeszólások.) Tudják, a Lego a tiszavasvári útra tette a telepét… (Egyed Zsolt: A saját politikájáról beszéljen!) Saját politikájáról? (Közbeszólások. - Az elnök csenget.)
Tisztelettel összegzésként azt szeretném mondani, hogy ma a magyar gazdasági modell működik, a magyar gazdaságpolitika sikeres, a foglalkoztatottság mutatói jók, és megkezdődött a bérfelzárkózás Európa fejlett országaihoz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
