DR. VARGA LÁSZLÓ,
DR. VARGA LÁSZLÓ,
DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem ez az első alkalom, hogy egy politikai vitanap elején olyan kitételek hangzanak el, hogy kormánypárti képviselők próbálják definiálni, hogy miről is szól a vitanap, ez természetes dolog. Egyébként szerintem teljesen másról szól a vitanap, és ezt önök folyamatosan minden megszólalásukban kerülték.
Az a helyzet, hogy Magyarországon az alacsony bérek és a kilátástalanság miatt egy nagyon komoly elvándorlás alakult ki. Persze természetesen 2010 előtt is voltak, akik külföldön vállaltak munkát, de 2010 után, az önök kormányzása idején ez a folyamat drasztikusan felgyorsult, százezrek hagyták el Magyarországot, ami komoly munkaerőhiányt is okozott már; és mire ez már gazdasági problémákat kezdett el okozni, addigra ismerték fel önök a helyzetet, egy piaci folyamatot egyébként megkésve és korlátosan követtek le azzal, hogy egyébként a minimálbér és a garantált bérminimum emelését komolyabb mértékben kezdték meg idén, mint korábban. Egyébként korábban persze megadóztatták a minimálbért, és sok minden olyat is tettek, amely további elvándorlásra ösztönözte a magyar embereket.
Itt hallhattunk hurráoptimista jelentéseket a munkaerőpiaci helyzetről, azonban azt nem hallhattuk, hogy a közfoglalkoztatás és a külföldön dolgozók hatalmas száma is belejátszik ezekbe a javulónak látszó adatokba, és bármit is mondott Bánki Erik, bizony egy ilyen helyzetben, a magyar gazdaság jelen állapotában egyetlen lehetőség a nagyarányú béremelés, s az egyetlen dolog, amit tehet a magyar kormány is a maga által kezelhető területeken.
Ki kell mondani, hogy a bérkülönbség fenntartása Nyugat-Európa és Magyarország között a tőlünk nyugatabbra lévő fejlettebb államok érdeke azért, mert ott az egyre csökkenő munkaerő, a nagyarányú munkaerő-szükséglet egy kényelmes megoldása az, hogy az Európai Unión belül a kelet-európai államokból - igen, Lengyelországból és természetesen más kelet-európai tagállamokból is, de különösen sújtva Magyarországot - nyugatra áramlik a szakképzett munkaerő, de hát ez Magyarországon és Kelet-Európában elképesztően komoly problémákat okoz. Megfelelő adórendszerre, megfelelő oktatásra, rugalmas átképzésekre lenne szükség tehát, és nem beszéltek arról sem, hogy informatikust, építőiparban dolgozót, vendéglátásban dolgozót vagy egészségügyi dolgozót bizony nagyon nehezen találni, mert Magyarországon óriási a munkaerőhiány ezeken a területeken.
Míg Magyarországon óránként mintegy 2 euró a minimálbér nagyjából, addig a nyugat-európai országokban 10 euró is elérhető, de a magyar gazdaságban is több szakértő szerint rövid távon is elérhető lenne a 4-4,5 euró, amely már számtalan magyar családnak és magyar embernek jelentené azt, hogy itthon is tudna boldogulni.
Több javaslatunk is szólt az elmúlt időszakban a kérdés megoldásáról, a minimálbér nettója érje el a mindenkori nettó átlagbér 60 százalékát, de vissza kéne állítani a 2010 előtti helyzetet, hogy a minimálbér erejéig adómentes a bér, egységes életpályamodellekre lenne szükség, a közalkalmazotti, köztisztviselői béreket pedig végre emelni kéne hét év kormányzás után, nem csak beszélni róla. Meg kell szüntetni az országrészek és a nemek közötti bérkülönbségeket, és a munkáltatói terheket is szükséges mindemellett csökkenteni. Hosszú távon azonban még tovább kell menni, azt gondolom, és ebben még lesújtóbb talán a kép, mint ahogy az rövid távon látszik.
Nemrég látott napvilágot az európai uniós régiók versenyképességi ranglistája. Ez egy olyan összehasonlítás, amely a régiókat hasonlítja össze. 2013-ban volt egy ilyen összehasonlítás, és most 2016-osak a legfrissebb adatok. Az egészségügy, az oktatás és az innováció tekintetében hasonlítja össze, ebben a három fő paraméterben az egyes régiókat ez a lista. Mindegyik magyar régió, tehát mind a hét magyar régió rontott. Észak-Magyarország zuhanórepülésben van, itt a legkomolyabb a romlás. Román és bolgár régiók előztek meg minket az elmúlt három évben. Ez, tehát a versenyképesség az, amely a jövőben meghatározza azt, hogy a bérfronton az ország gazdasága szempontjából, az emberek jóléte szempontjából mi történik majd a későbbiekben.
Az egészségügy tekintetében az utolsó tíz helyezett régió közül négy magyar régió, Észak-Magyarország 263 régióból az utolsó előtti. Az oktatás romló színvonalát mutatja a PISA-jelentés, és látjuk, hogy mit csinálnak a CEU-val, az innováció tekintetében pedig nem látni kitörési pontokat, de erről már az utánam szólók fognak beszélni. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
