BÁNKI ERIK,
BÁNKI ERIK,
BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon mindannyiunk számára és az egész társadalom számára nagyon fontos kérdésről fogunk vitatkozni, ez pedig nem más, mint a munkabérek felzárkóztatásának a kérdése. Szeretném leszögezni, hogy mind a magyar kormány, mind a Fidesz frakciója 2010 óta minden évben elkövet mindent annak érdekében, hogy a gazdaság teljesítőképességéhez mérten minél több munkahelyet tudjunk teremteni és minél magasabb béreket tudjunk kifizetni, azaz tisztességes munkáért tisztességes bér járjon minden magyar állampolgárnak. Ahogy szoktuk mondani a viták során: ahol munka van, ott minden van.
A kormányalakításkor azt ígértük, hogy egymillió új munkahelyet teremtünk tíz év alatt Magyarországon. Ezt az akkori ellenzék kellő mosollyal fogadta, és látszott rajtuk, hogy azt gondolják, mint amit korábban ők is tettek a választási kampányban, hogy ez csak egy olyan választási ígéret, amit majd a kormány elfelejt. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt kell mondjam önöknek, hogy időarányosan jól állunk, hiszen 2017-et írunk, és közel 700 ezer új munkahelyet teremtett a kormány 2010 óta. Azaz minden lehetőség fennáll arra, hogy 2020-ig egymillió új munkahelyet teremtsünk Magyarországon.
Addig, amíg a gazdasági válság összeomlását követően arra kellett törekednünk, hogy Magyarország fizetőképessége egyáltalán fennmaradjon, és a magyar költségvetést meg lehessen menteni, addig ma már arról beszélhetünk 2017-ben, hogy nem a munkanélküliség feltétlen csökkentése az elsődleges feladat, hanem a munkahelyteremtés olyan fázisába jutott Magyarországon, ahol lassan arról beszélhetünk, hogy nincs munkanélküliség, sőt bizonyos területeken munkaerőhiány mutatkozik.
Azt gondolom tehát, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikája meghozta az eredményét, és láthatóan olyan egyedi pályát tudtunk kialakítani az Európai Unióban, ahol évről évre az Európai Unió átlaga felett tud növekedni a magyar gazdaság. Ez pedig azt jelenti, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ha átlag felett tud növekedni a magyar gazdaság, akkor átlag felett tudnak növekedni a magyar munkabérek, és úgy, hogy ez nem dönti össze a nemzeti költségvetést.
Emlékszünk még arra, amikor 2002-ben Medgyessy Péter azt ígérte a választási kampányban, hogy 50 százalékos béremelés lesz Magyarországon. Nemcsak ígérte, hanem meg is tette, ami a munkavállalók szempontjából persze egy nagyon jó döntés volt, az ország, az államháztartás szempontjából viszont katasztrofális, hiszen ezt a béremelést nem a gazdaság teljesítményéből finanszírozta, hanem hitelből, eladósította Magyarországot, olyan helyzetbe hozta a magyar költségvetést, ami fenntarthatatlan volt.
Ennek lett az a következménye, hogy mire a pénzügyi és gazdasági válság elérte Magyarországot, addigra sokkal rosszabb állapotban és sokkal rosszabb helyzetben volt a magyar államháztartás és a magyar költségvetés, mint a szomszédos országokban. Ennek a következménye lett gyakorlatilag az, hogy 2009-re az ország fizetésképtelenné vált, és ha akkor a Bajnai-kormány nem folyamodik a Világbankhoz segítségért, akkor fizetésképtelenséget kellett volna jelentenie, csak és kizárólag ezzel az IMF-hitellel tudta túlélni a 2010-es választásokig a magyar államháztartás és a magyar költségvetés.
(15.20)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ahogy azt ígértük, a gazdaság teljesítőképességének függvényében évről évre nemcsak növeljük a béreket, hanem olyan kedvezményrendszereket vezetünk be, ami egyedülálló Európában. Olyan családbarát adópolitika folyik Magyarországon, olyan családi adókedvezmény-rendszert vezettünk be és működtetünk, amely egyedülálló az egész Európai Unióban.
Olyan adócsökkentési intézkedéseket vezettünk be, 2011 óta folyamatosan, amelyeknek köszönhetően Magyarország mára gazdasági értelemben az egyik legversenyképesebb ország Közép-Európában, hiszen nálunk a legalacsonyabb a társasági adó szintje és nálunk az egyik legalacsonyabb egyébként a személyi jövedelemadó szintje is. Ez azt jelenti, kérem szépen, hogy a nettó bérek évről évre növekedni tudnak Magyarországon, hiszen ne felejtsük el, hogy az infláció mértéke évek óta gyakorlatilag nulla.
Cseresnyés Péter államtitkár úr elmondta, hogy csak a minimálbéremelések szintjén 88 százalékkal nőttek a minimálbérek, úgy, hogy az infláció mértéke alig haladta meg a 10 százalékot. Tehát ez azt jelenti, hogy nettó mértékben 70 százalék fölötti növekedésről beszélhetünk a minimálbérek területén, és ahol még magasabb számokat látunk, az a garantált bérminimum szintje, vagy ha a társadalomban elfogadottabb formáját választjuk, akkor a szakmunkás-minimálbér.
Tehát a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a felzárkóztatást biztosítani tudjuk. Miért javasolja a Jobbik azt, hogy az Európai Unióhoz forduljunk, és egyáltalán miért úgy merül fel ez a kérdés, hogy az Európai Unió hatásköreit vizsgálva próbáljunk a magyar bérfelzárkóztatás érdekében tenni? Az Európai Unió szociális és foglalkoztatási hatásköreit az Európai Unió működéséről szóló alapszerződés határozza meg. A szerződés értelmében elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik a saját foglalkoztatási, illetve szociálpolitikájuk meghatározása. Ebből következően az Unió hatásköre arra a területre korlátozódik, amit a szerződés kijelöl számára. Amennyiben tehát a szociális jogok európai pillére egy párhuzamos rendszert hozna létre a foglalkoztatáspolitika, illetve a szociálpolitika területén, márpedig nem teljesen világos ennek a pillérnek a jogi helyzete, abban az esetben a tagállami hatáskörök sérülnének, illetve a szubszidiaritás elve sérülne, amit, azt gondolom, hogy ebben a helyzetben semmilyen módon sem támogathatunk.
Láttuk azt, hogy az Európai Unió hogyan reagál azokra az intézkedésekre, amelyek a magyar munkavállalók, a magyar polgárok érdekeit szolgálják. Emlékeznek még önök is, tisztelt hölgyeim és uraim, amikor a gazdasági válságból kellett menteni az országot, amikor a különadókat vetettük ki a multinacionális cégekre, illetve a bankrendszerre, milyen össztűz alá helyezte az egész európai intézményrendszer Magyarországot. Hogy, hogy nem, hónapról hónapra, évről évre nőtt azok száma, azon tagországok száma, amelyek követték a magyar példát, és a saját államháztartásuk konszolidálását, illetve egyensúlyba hozását különadók időszakos kivetésével oldották meg. Ugyanez a helyzet a bérfelzárkóztatás terén is.
Én azt gondolom, hogy ha hatásköröket adunk át az Európai Uniónak, az nem a magyar munkavállalók, a magyar cégek érdekeit, hanem a multinacionális vállalatok érdekeit fogja szolgálni. Ha egy erőszakos béremelést hajtanánk végre, a magyar gazdaság versenyképessége romlana, aminek a nyertesei nyilvánvalóan azok az országok lennének, ahova a betelepülő működő tőke nagyobb mértékben áramolna, illetve azok a nagy nyugat-európai országok, ahonnan a működő tőke pillanatnyilag a közép-kelet-európai térségbe áramlik. (Folyamatos közbeszólások a Jobbik padsoraiból.)
Tehát összességében azt gondolom, hogy minden olyan lépés, ami a magyar hatáskörök csökkentését, az európai hatáskörök fokozását jelentené például a bérmegállapítások vagy az adópolitika területén, az nemhogy segítené a magyar bérek felzárkóztatását és a magyar gazdaság erősítését, hanem éppen hogy gyengítené. Nyilvánvalóan vannak olyan érdekcsoportok, amelyeknek ez szolgálná a saját boldogulását. Mi azt gondoljuk, mi arra vállaltunk felelősséget és arra tettünk esküt, hogy a magyar polgárok érdekeit védjük mindenáron. Ehhez ragaszkodunk ezen a területen is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
