DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Itt két téma a parlament plénuma előtt egy kicsit összecsúszott. Van ez a jelenlegi javaslat, amely előttünk fekszik, ez valóban az uniós rendelet átültetése, illetve a magyar jogrendszer megfelelő módosítása az uniós rendelet alkalmazásához, hiszen ez közvetlenül hatályosul, tehát az átültetést értsék így, hogy a jogrendszer kialakítása. Nyilván erről lehet mondani véleményt, illetve a felszámolási és csődeljárásokról úgy általában, bár ez kevésbé tárgya a jelenlegi, előttünk fekvő javaslatnak.
Azért annyit elmondanék, hogy amit az Európai Unióban kitűztek célként, és ebben az új rendeletben megfogalmaznak, az természetesen támogatható, hiszen ahogy a határok átjárhatóvá váltak, és a cégek is egyrészt a szolgáltatásaikat átjárható módon tudják egyik országból a másikba vinni, bizonyos esetben a székhelyüket is; bár ebbe nem mennék bele, mert hogy egy cég mely joghatóság alá tartozik, ebben komoly jogi viták vannak, tehát hogy mikor tud egy másik ország joghatósága alá tartozni.
A lényeg az, hogy a cégek is mint jogi személyek is tudják gyakorolni bizonyos korlátozásokkal a szabad mozgás jogát, és ennélfogva nyilvánvalóan a visszaélések is felerősödnek, így bizonyos vagyonoknak egy felszámolási vagy csődeljárással érintett cégnél akár a kimentésére vagy egy másik országban lévő hitelezőknek a kedvezőbb helyzetbe hozására ezek a szabályok, illetve az uniós országok közti szabálykülönbségek lehetővé tették ezeknek a kiskapuknak is a kijátszását, és természetes módon nem árt, ha ezek bezárásra kerülnek, illetve az Unió erre törekszik.
Ez messzemenően támogatható, főleg, hogy általában a magánszemély ügyfelek, kis- és középvállalkozások azok, amelyek a leginkább megszenvedik ezeket a szabályokat, mármint a kiskapuk kihasználását, lévén, hogy ők nem fognak tudni majd érdeket érvényesíteni, vagy sokkal nehezebben, és sokkal költségesebben tudnak érdeket érvényesíteni egy másik tagországban, az igényüket egy másik EU-s tagországban bejelenteni. Természetes módon sokszor az anyagi és jogi nehézségek alapján egészen egyszerűen nem tudják, még hogyha elméletben a jogi lehetőség adott is lenne rá, nem lesz megfelelő fizetőképes, majdnem azt mondtam, hogy kereslet, de kis- és középvállalkozási háttér ahhoz, hogy ezt megtegyék.
Való igaz az is, hogy a fizetésképtelenséggel kapcsolatos eljárások, illetve az ítéletek elismerése is sokszor gondot okozott, párhuzamos eljárások alakultak ki több uniós tagországban, és a székhelyáthelyezés intézménye szintén egy olyan eklatáns példája volt a visszaélésnek, amit egy adott országon belül is megpróbálnak a bajba jutott cégek és csalárd vezetőik kihasználni. Egyébként az Országgyűlés előtt erre is némely részleges törvénymódosítás kitért az elmúlt években.
(15.00)
Gyakorlat volt, hogy ha valaki csődbe ment, felszámolás alá került vagy az adóhatóság megpróbált rajta valamit érvényesíteni, akkor áthelyezve a székhelyét egy másik megyébe, Magyarországon belül is el tudta húzni az eljárást, és aki időt nyer, az életet nyer - tartja a mondás -, és ennélfogva a székhely áthelyezése, az iratok átküldése, az iratok ide-oda küldözgetése bizonyos esetekben azt eredményezte, hogy a csalók időt nyertek, és adott esetben megúszhatták az elkövetett bűncselekményeket vagy visszaéléseket. Az Unióban a különböző jogrendszerek alkalmazhatósága okán ez még könnyebb és valósabb veszélyt jelentett. Ezért én magam üdvözöltem, amikor azt olvastam, hogy a bíróságoknak a jövőben gondosan mérlegelniük kell, hogy a székhelyáthelyezés egy csődeljárás esetén például nem azért történt-e, hogy enyhébb szabályok alá kerüljenek, s kiküszöbölhető és megállapítható lesz a korábbi székhely mint a valódi székhely helye és az ottani hatóságok illetékessége.
(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
2019 nyaráig kell várni arra, hogy az elektronikus nyilvántartások között az Unió országaiban megteremtődjék a kapcsolat, tehát az gyakorlatilag még két év, amíg ez megteremtődik. Nem tudom, hogy milyen olyan informatikai problémák vannak, amik alapján erre két évet kell szánni, de ezt nyilvánvalóan - gondolom én, bár lehet, hogy túl optimista vagyok - mérlegelték az Unióban, amikor ezt a rendeletet meghozták, de azért lehet, hogy ezt fel lehetett volna gyorsítani.
Azok a szabályok, amelyek ezekre a módosításokra vonatkoznak itt előttünk, nekem így elsőre támogathatónak tűnnek, bár a módosító javaslatokat természetesen még nem ismerjük. A végén azért annyit el kell mondjak, hogy azok az aggályok, amelyek az MSZP részéről elhangzottak, élő aggályok a felszámolási és csődeljárási törvénnyel kapcsolatosan. De hozzátenném, hogy ezek nem most születtek, hanem 1990 után egy olyan kaotikus, vadkeleti helyzet alakult ki a csődeljárások, de főleg a felszámolások piacán, amely odavezetett, hogy nemcsak az állami cégeket rabolták szét gyakran a felszámolási eljárásban, és sokszor a csókosoknak szolgáltatva a vagyontárgyakat gyakorlatilag sikerült lenullázni az állami cégeket, és a hitelezőknek valódi, érdemi javakat nem hagyni - ’90 után ez gyakorlat volt -, és utána már nemcsak az állami cégekkel játszották el ezt, hanem olyan piaci szereplőkkel, olyan piaci cégekkel is, amelyeknek egyébként nem állami hátterük volt, ezeket meg lehetett játszani.
A felszámolómaffia - ezt csak így emlegették - gyakorlatilag a kilencvenes években élte fénykorát, de a kétezres években sem beszélhetünk nagy visszaesésről. Sajnos ez kormányokon átívelő gyakorlat volt, a Fidesz- és az MSZP-kormányok egyaránt nem tudtak vagy nem akartak ezzel semmit tenni. Most annyi változott, hogy a felszámolói piacot az új törvények és a felszámolói névjegyzékek alapján Fideszközeli cégeknek szolgáltatták ki javarészben, de korábban a kilencvenes évek vadkeleti állapotára viszont az utalt, hogy akkor meg inkább az MSZP-hez köthető cégek voltak nyeregben. Sajnos ez is egy olyan terület, ahol a két, kormányzati pozíciót felváltva betöltő nagy pártnak sikerült a magyar állami és utána sok esetben a magáncégvagyont szétlopni, és ezáltal a Magyarországról kimenekített vagyon volumenét így közösen kormányzati ciklusokról kormányzati ciklusokra növelni.
Nem akarok itt külön neveket mondani, de az MSZP vezető tisztségviselői, sőt még az egyik általa jelölt és megválasztott miniszterelnök is szóba került ilyen ügyletek során, de természetesen - sajnos természetesen - az elszámoltatás sajnos nem ért el odáig, hogy ezeket az ügyleteket megfelelő módon feltárta volna akár a Fidesz 2010 után, és gyakorlatilag csak azt láthattuk, hogy hitelezőknek, akik magánszemélyek, illetve kisvállalkozások, akiknek bent maradt a pénzük, nemegyszer az öngyilkosságukról jöttek a hírek.
Így működött a felszámolói piac, ami csak részben csillapodott, bár nyilvánvalóan már nem a kilencvenes évekbeli állapotok uralkodnak, hála a Jóistennek, de azért teendő még lenne a területen. Azt mindenképp szeretném elmondani, attól függetlenül, hogy ez a javaslat támogatható, és az uniós rendelet előremutató, mégsem ártana, ha akár a minisztérium is újra nekiülne a felszámolási eljárás szabályainak az áttekintéséhez, és az esetleges maradék kiskapukat is bezárnák, mert ez egy olyan dicstelen foltja az 1990 utáni magyar történelemnek, amiről, ha végre egyszer egy olyan kormánya lesz Magyarországnak, amelyik részletes feltárást készít, akkor meg fogjuk látni, hogy milyen volumenben sikerült a nemzeti vagyont és a magyar magánszemélyek vagyonát kilapátolni, illetve átcsoportosítani - ha nagyon szépen akarok fogalmazni - egyéb más magánszemélyek tulajdonába, illetve offshore irányokba, amit nem lett volna szabad megengedni, és ha adott esetben még el is évültek ezek a bűncselekmények, akkor is legalább az a minimum, hogy a felelősökről és az ebben részt vevő személyekről tudjunk, pláne ha utána egyébként politikai vagy közéleti pályára léptek, és leginkább, ha még mindig ott vannak, akkor viszont el kell őket távolítani.
Ezeket szerettem volna a javaslathoz elmondani. Tudom, hogy két különböző terület, de amíg a felszámolási és csődeljárási törvénnyel kapcsolatosan ilyen aggályok vannak, addig ezeket is muszáj az Országgyűlés előtt elmondani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
