DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az üzleti titok védelméről szóló törvény megalkotásáról és az ezzel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló T/18315. számú törvényjavaslat elfogadásának célja a nem nyilvános know-how-k és az üzleti információk jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló irányelv magyar jogba történő átültetése.
A törvény alapjául szolgáló irányelv megalkotása azért vált szükségessé, mert az innovatív vállalkozások egyre fokozottabban ki vannak téve az üzleti titok eltulajdonítására irányuló tisztességtelen magatartásnak, így például az engedély nélküli másolatkészítésnek, az ipari kémkedésnek vagy a titoktartási kötelezettségek megsértésének.
Az utóbbi idők folyamatai, így a globalizáció, a tevékenységek fokozódó kiszervezése, az egyre hosszabb ellátási láncok és az információs és kommunikációs technológiák fokozott használata hozzájárultak az említett magatartásokból fakadó kockázatok növekedéséhez.
Az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása, illetve felfedése nyomán csökken az üzleti titok jogosultjainak esélye arra, hogy az innovációs erőfeszítéseik révén kihasználják helyzeti előnyüket. Az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és Unió-szerte hasonló jogi eszközök nélkül a határokon átnyúló belső piaci innovációs tevékenység nem kap megfelelő ösztönzést.
(17.40)
Az üzleti titkok tehát nem tölthetik be kellő mértékben a növekedést és munkahelyteremtést katalizáló szerepüket. Ennek következtében csökken az innovatív és kreatív alkotásra való hajlam csakúgy, mint a beruházási kedv, ez pedig hátrányosan érinti a belső piac zavartalan működését és növekedésösztönző képességét. Az e probléma kezelése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt tett nemzetközi erőfeszítések vezettek a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény megkötéséhez. Az egyezmény többek között rendelkezik az üzleti titok harmadik személyek általi jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével szembeni védelméről, amelyekre vonatkozóan közös nemzetközi standardokat állapít meg. Az egyezmény a tagállamok mindegyikére és magára az Unióra nézve is kötelező.
Azonban az egyezmény létrejötte ellenére is számottevő különbségek mutatkoznak a tagállamok jogszabályai között az üzleti titok harmadik személyek általi jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével szembeni védelme tekintetében. Ebből kifolyólag szükségessé vált tehát azoknak uniós szinten történő harmonizálása, a tagállamok által az üzleti titkok számára biztosított jogi védelem különbségei ugyanis azzal járnak, hogy az üzleti titkok nem élveznek egységes szintű védelmet az Unióban.
Ez azt eredményezi, hogy a belső piac ezen a területen széttagolttá válik, a vonatkozó szabályok visszatartó ereje összességében véve pedig gyengül. A belső piac állapotát ez akként befolyásolja, hogy a szóban forgó különbségek következtében csökken az ösztönző hatás arra, hogy a vállalkozások olyan határokon átnyúló, innovációval kapcsolatos gazdasági tevékenységeket folytassanak, amelyek üzleti titokként védelmet élvező információk hasznosításától függenek.
Az irányelv sikeres és határidőben való átültetésére tett erőfeszítések eredményeként létrejött törvényjavaslattal kapcsolatban kihangsúlyozandó, hogy az üzleti titok védelmére vonatkozó, az irányelvből fakadó új fogalmi megközelítés, jogintézmények és eljárási szabályok nem a polgári törvénykönyvben és az új polgári perrendtartásról szóló törvényben kerültek elhelyezésre, hanem egy új jogszabály megalkotása révén kerülnek beépítésre a nemzeti jog rendszerébe. Ennek megfelelően a törvényjavaslat két fő egységre tagolódik: egy anyagi jogi és egy eljárásjogi részre. Ezen új jogszabály a szellemi tulajdonjogi, úgynevezett ágazati törvények mintájára, az irányelv elvárásainak megfelelően épül fel.
Engedjék meg, hogy elsőként, igazodva a törvényjavaslat felépítéséhez, az anyagi jogi rendelkezéseket és az üzleti titok jelenlegi védelméhez viszonyított változásokat ismertessem. A polgári törvénykönyv jelenlegi logikája alapján a magántitkok személyiségi jogi oltalmat élveznek, hasonlóképpen a magántitkok egyik típusaként azonosított üzleti titokhoz. Ezen megoldás egyrészről egy paradox, önellentmondásos helyzetet eredményez, hiszen az üzleti titok bár személyiségi jog, a gyakorlatban mégis annak vagyoni oldala dominál, a kereskedelmi fogalom részét képezi. A jelenlegi megközelítés másrészről azért sem fenntartható, mert az irányelv kifejezetten vagyoni jogi szemszögből szabályozza az üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseket.
Ennek okán szükségessé vált az üzleti titok védelmére vonatkozó anyagi jogi rendelkezés kivétele a polgári törvénykönyv személyiségi jogi részéből és egy önálló jogszabályban való elhelyezése. Az üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseknek a polgári törvénykönyv személyiségi jogi részéből való kikerülésével az eddigi személyiségi jogi alapon nyugvó védelem átalakul. Az üzleti titok a jövőben nem személyiségi jogi jellegű, hanem az új jogszabályban biztosított, vagyoni jogi jellegű védelmet élvez majd. Ez egyrészről feloldja a hatályos polgári törvénykönyv már ismertetett, paradox megoldását, miszerint az üzleti titok és a védett ismeret személyiségi jogi védelmet élvez, ugyanakkor ezzel párhuzamosan forgalomképes és elidegeníthető is. Szükséges ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a javasolt megoldás nemcsak az uniós, hanem az irányadó egyéb nemzetközi egyezményekkel, így elsősorban a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezménnyel is összhangban van.
A törvényjavaslat elfogadása esetén tehát a természetes és jogi személyek magántitkai az eddigi rendelkezésekkel azonos módon személyiségi jogi védelmet, míg az üzleti titok és a védett ismeret a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszerére épülő, speciális védelmet élveznek majd. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy amennyiben egy üzleti titok egyúttal magántitok is, akkor ne lehetne a polgári törvénykönyv alapján az ott meghatározott igényeket is megfelelően érvényesíteni. Továbbá a törvényjavaslat az irányelvben lefektetetteknek megfelelően tartalmazza az üzletititok-védelem korlátainak új megközelítését, kiegészítve az irányelv által bevezetett új, az eddigieknél kiterjedtebb és hatékonyabb szankciórendszerrel.
Az innováció és a verseny ösztönzése érdekében az irányelv és így a törvényjavaslat rendelkezései sem keletkeztethetnek kizárólagos jogokat az üzleti titokként védett know-how-ra vagy információkra vonatkozóan. Ily módon fennmaradhat a lehetősége az ugyanolyan know-how vagy információ független felfedezésének. A jogszerűen megszerzett termékek műszaki visszafejtése szintén az információszerzés jogszerű eszközének tekintendő. Az ilyen szerződéses megállapodások megkötésének szabadsága azonban jogilag korlátozható, a jogsértés megvalósulásához nem elegendő ugyanakkor a jogosult hozzájárulásának hiánya, hanem további feltételként szükséges a jogsértésként nevesített esetek megvalósulása vagy a jóhiszeműség és tisztesség elvével ellentétes magatartás.
A kivételek köre ugyanakkor bővül is a jelenlegi polgári törvénykönyvben található rendszerhez képest, biztosítva ezzel többek között a munkavállalók képviseleti jogainak vagy akár a szólásszabadságból fakadó jogok megfelelő gyakorlását. Az irányelv alapján a védelem kivételei között nevesítésre kerül az az eset, amikor az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény teszi lehetővé. Ennek alapján tehát a törvényjavaslatban nem kerülnek felsorolásra azok az esetek, amikor az adott információ ugyan üzleti titoknak minősül, de ezalól jelen jogszabályon kívüli hazai törvény vagy egyéb, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus mégis kivételt enged.
Külön hangsúlyozandó az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, amely közérdekből nyilvános adatnak minősít egyes üzleti titkokat. Ezek nem tartoznak az üzleti titok fogalma alá.
Ugyanakkor fontos szempont, hogy a tagállamok az irányelvben felhatalmazást kaptak az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseivel összhangban az irányelvben előírtnál szélesebb hatályú védelem előírására is. A védelem teljességéhez szükségesnek mutatkozik, hogy a lehető legteljesebb mértékben át legyenek emelve az üzleti titok védelméről szóló törvénybe a szellemi tulajdoni törvények bevált szankciói, valamint eljárási könnyítései. A teljes átvétel csak ott nem lehetséges, ahol az uniós jogalkotó az üzleti titok sajátos, korlátos védelme miatt tudatosan eltér a bevált szankciórendszertől.
A szankciórendszer kiegészül továbbá a magyar jogban eddig ismeretlen, alternatív pénzbeli ellentételezés jogintézményével, a határozatoknak a jogsértő költségére történő közzétételének lehetőségével, valamint a bíróság által figyelembe veendő, kötelező mérlegelési szempontokkal. A szankciórendszer kibővítésével és finomhangolásával olyan eszközök adhatóak a jogosultak kezébe, amelyek teljeskörűen alkalmasak az üzleti titokból fakadó jogokkal kapcsolatos jogsértések elleni fellépésre. Ezek az eszközök tehát a kkv-któl a nagyvállalatokig serkentően hatnak az üzleti tevékenységre, ezen belül különös tekintettel az innovációra és a kutatás-fejlesztési erőfeszítésekre.
A törvényjavaslat másik nagy szerkezeti egységére, az eljárásjogi részre áttérve a következőket fontos kihangsúlyozni. Az üzleti titok védelmével kapcsolatos, kifejezetten az üzleti titok megsértésével kapcsolatos polgári peres eljárásokban a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályainál szigorúbb titokvédelmi kötelezettség kerül bevezetésre, hasonlóképpen az iratbetekintéssel kapcsolatos rendelkezésekhez. Az ilyen perek sajátossága az, hogy az üzleti titok tartalmának megismerése, vizsgálata elkerülhetetlen, az állítólagos jogsértő ugyanis elsősorban arra építheti érdemi védekezését, hogy a jogosult által állított üzleti titok nem részesül védelemben, emiatt nem írható elő az üzleti titok megismerésének a teljes tilalma, azt legalább a felek mindegyikének és jogi képviselőiknek, a titokjogosulttól különböző fél, illetve jogi képviselője esetében megfelelő titoktartási kötelezettség előírásával megismerhetővé kell tenni, sőt a hozzáférhetővé tétel a szakértő esetében is szükséges lehet.
Ezen túlmenően az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó joganyag a speciális jogtárgyhoz igazodó különös szabályokkal egészül ki. Bevezetésre kerül továbbá az állítólagos jogsértő által nyújtott biztosíték mellett a jogsértőnek állított magatartások továbbfolytatása engedélyezésének lehetősége is.
(17.50)
Az üzleti titok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásokban - ugyancsak a szellemi tulajdonjogi ágazati törvények mintájára, illetve az irányelv rendelkezéseinek megfelelően - lehetővé kell tenni a bíróság ítéletének való meg nem felelés esetén a végrehajtási bírság - akár ismétlődő - kiszabását is, amely a végrehajtás hatékonyságát hivatott növelni.
Az üzleti titok fogalmának a polgári törvénykönyv rendszeréből való kiemelése szükségszerűen magával vonja a kódexre hivatkozó jogszabályok rendelkezéseinek módosítását is. Ezek közül is külön kiemelendő a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása. Az üzleti titok megsértése esetén eddig kettős jogalap, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény és a polgári törvénykönyv alapján is lehetett eljárást kezdeményezni. Ez a kettős rendszer azonban kevésbé volt átlátható. Az irányelv szabályainak átültetésével egyidejűleg átfedés keletkezne a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben biztosított védelemmel, ami veszélyezteti az irányelv rendelkezéseinek tényleges érvényre jutását.
A kettős jogalap a továbbiakban tehát nem tartható fenn. Mindezek alapján az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályozás kivételre kerül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényből, és az üzleti titok védelme egységesen, a jelen előterjesztésben foglalt jogszabály szerint valósul meg. Ennek alapján a törvényjavaslat elfogadása esetén mind a piaci hatású, az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző, mind pedig az ilyen hatással nem rendelkező üzletititok-sértés ellen az üzleti titok védelméről szóló törvény alapján lehet majd fellépni.
A törvényjavaslat társadalmi egyeztetés keretében széles szakmai körben véleményezésre került a jogalkalmazás érintettjei részéről is. Véleményt adott a Magyar Versenyjogi Egyesület, az AmCham Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület. A társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételek is hozzájárultak egy hatékonyabb, a gyakorlatban jobban alkalmazható jogszabály kialakításához.
Tisztelt Ház! Az előzőekben ismertetett törvényjavaslat elfogadása mind az Európai Unió jogából fakadó kötelezettségeknek való megfelelés, mind pedig az üzleti titok védelmének pontosítása, finomhangolása végett szükséges. A törvényjavaslat elfogadása hozzájárul az innovációs, illetve kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzéséhez, a nemzetgazdaság élénkítéséhez és a piaci szereplők helyzetének javításához. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot - annak megvitatását követően - a szavazás során egyetértésükkel támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
