LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretném az Országgyűlést az előterjesztés tartalmáról tájékoztatni. Mielőtt ezt megteszem, szeretném arra fölhívni a figyelmüket, hogy amikor a kormány az államigazgatás, közigazgatás és az állami bürokrácia átalakításába belekezdett, három célt tűzött ki maga elé: legyen egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb az államigazgatás működtetése, az állam szervezése és az állampolgárok számára biztosított szolgáltatások.
Ennek kapcsán több lépést tettünk. 2016-ban az első félévben 108 törvényt és kapcsolódó rendeletet módosítottunk az önök segítségével. Ennek a lépésnek a legfontosabb célkitűzése volt az ügyintézés időtartamának a csökkentése és a gyorsítás bevezetése.
Ennek az eljárásnak a legfontosabb újítása volt, ennek a törvényjavaslatnak az úgynevezett sommás eljárás bevezetése, az egyszerű megítélésű ügyekre a 8 napos határidő kialakítása, valamint a függő hatályú döntés bevezetése is. Lényegében a határidők tekintetében érdemi előrelépést tudtunk elérni, ami azt mutatja, hogy ha az összes ügyet, tehát a több mint 20 millió ügyet nézzük meg, amelyet a magyar választópolgárok egy esztendő alatt intéznek a magyar államnál, akkor az ügyintézési határidők jelentős mértékben csökkentek. Ma az ügyek 60-70 százalékos arányát 8 napon belül képes a magyar állam kezelni.
Kizártuk a határidő-hosszabbítást. Kizártuk, illetve korlátoztuk a hatósági eljárások fölfüggesztésének a lehetőségét, és 120 hatósági eljárást összesen 25 százalékos eljárási határidővel csökkentettünk a gyorsítás érdekében, valamint 25 olyan tevékenységet vezettünk be, ahol a korábbi engedélyezés helyett az egyszerű bejelentési eljárást változtattuk, ami egy fordított gondolkodás harmincévnyi hatósági ügyintézéshez képest: nem engedélyt adunk, hanem tudomásul vesszük az üggyel kapcsolatos bejelentését az ügyfélnek. Sokkal nagyobb bizalom az ügyfél irányába.
2016 második félévében 113 törvény módosítására került sor, ami lényegében a változásbejelentési eljárásoknak a csökkentése, speciális jogszabály-módosítások egyes eljárások, hatósági ügyek tekintetében. Deregulációt hajtottunk végre 73 törvény vonatkozásában.
(10.40)
2017. január 1-jével 44 új törvény és kapcsolódó rendelet lépett hatályba, ami érintette például a lakcímbejelentést vagy az úgynevezett automatikus döntéshozatali eljárás bevezetését. A gépjármű lefoglalása is olyan ügy volt, amely ezen intézkedés keretében gyorsabb lett.
Ahogy említettem, nemcsak a gyorsítás volt a célkitűzés, hanem az is, hogy olcsóbbá tegyük az eljárásokat. 2015-ben és 2016-ban széles körű lakossági konzultációt kezdtünk, mintegy ötszázezer ügyfél mondta el a véleményét arról, hogy mi az, amit olcsóbbá kellene tennünk. 2016-ban 10 milliárd forintot hagytunk ott az ügyet intéző állampolgároknál, ami azt jelenti, hogy ennyi díjat és illetéket nem kellett befizetni a magyar állam számára.
2017. március 1-jével húsz hatósági eljárás díja szűnt meg, újabb kétmilliárd forinttal csökkent azon díjak és illetékek összege, amit a választópolgároknak be kell fizetni. Ezek között voltak olyan intézkedések, amelyek a magánszemélyek terheinek csökkentésére, és voltak, amelyek a vállalkozók terheinek csökkentésére vonatkoztak.
Az egyszerűsítés érdekében a gyorsítás és az olcsóbbá tétel mellett mintegy 270 kormányablak kialakítására került sor az országban. 2016-ban a kormányablakok 10 millió 800 ezer ügyfél 12 millió ügyét intézték ezen a 270 helyszínen. Az ügyintézés ügykörei, tehát amit egy kormányablakban el lehet intézni, az 1500 ügy. Amikor elkezdtük a kormányablakokat kialakítani, akkor ez néhány tucat volt néhány évvel ezelőtt.
Emellett hozom szóba, hogy a gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb munkának az a feltétele, hogy az állami tisztviselői kar is meg legyen fizetve. Ennek érdekében 50 százalékos béremelést és jelentős létszámkorrekciót hajtottunk végre. Csökkent a létszám, és nőtt a bér. Körülbelül 15 százalékkal csökkent a létszám, és 50 százalékkal nőtt az állami tisztviselői karba tartozó dolgozók fizetése.
Amit most az Országgyűléstől a T/18320. számú törvényjavaslat keretében kérünk, annak a támogatása, hogy újabb eljárások váljanak egyszerűbbé, olcsóbbá vagy gyorsabbá. Mint ismeretes, a törvényhozás támogatásával az Országgyűlés azt a célt szabta a kormány számára, hogy Magyarországon az otthonteremtési programot alakítsa ki, a családi otthonteremtési kedvezmény intézményét vezesse be. Az előterjesztésünk, törvényjavaslatunk részben az illetéktörvény módosításával a 30 millió forint fölötti CSOK-os ingatlanvásárlások esetén, ha a CSOK-támogatást kivonjuk a teljes összegből, és így nem éri el a 30 millió forintot, akkor illetékmentességet, vagyonszerzésiilletékmentességet biztosítunk, valamint díjmentessé tesszük azokat az eljárásokat, amelyek a CSOK-igény beadásához mindenképpen szükségesek.
Nagyon fontosnak gondolom azt is, hogy a magyar állam digitalizálása folyamatosan zajlik. Most 170 milliárd forintot költünk arra, hogy az ügyek elektronikus ügyintézését, tehát a közigazgatás digitalizálását, az állami eljárások elektronizálását végre tudjuk hajtani. Ennek egyik fontos háttérkövetkezménye lesz a nyilvántartások elektronizálása, digitalizálása, és ezeknek a nyilvántartásoknak az összekapcsolását és hozzáférhetőségét, kérem a törvényhozástól, hogy támogassa. Arra gondolok, hogy ha ma a 270 kormányablakban 1500 ügyet lehet intézni, akkor egy ügyintéző számára meg kell adni azt a lehetőséget, hogy az általa használt informatikai eszköz segítségével az összes nyilvántartásban meg tudja nézni például azt, hogy a szociális igényt bejelentőnek, a szociális támogatást bejelentőnek milyen vagyontárgya, milyen gépjárműve, milyen egyéb támogatása van.
Tehát akkor tud jól működni az állam, ha az állam számára rendelkezésre álló adatokat - természetesen az összes adatvédelmi jogszabály betartása mellett - például a kormányablakban dolgozó állami tisztviselők korlátozás nélkül tudják használni, és ezeket az adatokat igénybe tudják venni. Családtámogatási ügyekről beszélek, álláskereséssel kapcsolatos nyilvántartásról, természetvédelmi hatósági ügyekről, személyiadat- és lakcímnyilvántartásról. Tehát nagyon fontos, hogy ha már egy helyen folyik az ügy intézése, az ne csak egy panaszbefogadás, egy kérelembefogadás legyen, hanem tartalmi ügyintézés is legyen; a tartalmi ügyintézésnek az a feltétele, hogy az ügyintéző az összes állami adathoz hozzá tudjon férni, és az összes állami nyilvántartást tudja látni.
A nyilvántartások összevonását is megcélozzuk. Magyarországon a gépjármű forgalomba helyezésével, a gépjármű eltűnésével, a gépjármű nyilvántartásával kapcsolatos adatok megosztott adatok. Itt például azt javasoljuk, hogy legyen egy egységes nyilvántartás, és általában azt javasolom, hogy az államigazgatás digitalizálása és a közigazgatás elektronikus ügyintézésének egyik célkitűzése legyen a nyilvántartások átjárhatósága mellett a nyilvántartások összevonása, ami úgy gondolom, hogy jelentősen egyszerűbb, gyorsabb és jobb közigazgatást biztosít.
Javaslatot teszünk a törvénycsomagban arra is, hogy a cégnyilvántartással, a cégnyilvánossággal, a bírósági cégeljárással és a végelszámolással kapcsolatos törvényt módosítani szíveskedjen az Országgyűlés annak érdekében, hogy a cégek életében egyszerűbb legyen az ügyintézés. Itt visszanyúlhatnánk oda, hogy miért kezdtük el az államigazgatás korszerűsítését, a bürokrácia csökkentését. Nemcsak azért, hogy az adófizetők egyre elégedettebbek legyenek azzal, amit az állam szolgáltatásként nyújt, hanem azért is, mert a gazdaság versenyképességének az egyik fontos feltétele vagy visszahúzója lehet az állam működőképessége, az állami bürokrácia. Több területet is megjelöltünk, így az adóeljárás vagy éppenséggel az európai uniós ügyek, ahol az állami bürokráciát csökkenteni kell. Ilyen volt az építésügy is, és ilyen volt egyébként a cégnyilvántartás kérdése, és egy újabb lépést szeretnénk tenni annak érdekében, hogy a cégek nyilvántartásával, bejegyzésével kapcsolatos ügyek egyszerűsödjenek. Hasonló javaslattal élünk a víziközmű-társulások és még más entitások vonatkozásában is.
Az egész javaslatnak tehát az a lényege, hogy egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb legyen az ügyintézés, és folyamatosan fogjuk az Országgyűlésnek javasolni azoknak a törvényeknek a módosítását, amelyek az állami tisztviselők számára egyszerűbb ügyintézést tesznek lehetővé, és ez a választópolgárok életét lehetőség szerint megkönnyíti. Úgy gondolom, hogy a jó kormányzás egyik feltétele az, hogy az állam közigazgatása, az állami apparátus, az állami bürokrácia jól működjön.
Szeretném megköszönni a frakcióknak a korrekt véleményeket és korrekt javaslatokat, és szeretném megköszönni azt is, hogy az eddigi törekvéseinket többségében támogatták.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
