DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A Ket. helyébe lépő általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó, az ágazati joganyagot átíró törvénymódosítások 2018. január 1-jén hatályba lépnek. Elképesztőnek tartjuk, hogy immár sokadszor nyúlnak hozzá a 2018. január 1-jén hatályba lépő általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényhez, azaz az Ákr.-hez és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényhez, valamint az ezekkel összefüggő törvényekhez. Mindez újfent visszaigazolja azt a meggyőződésünket, hogy a közigazgatási eljárásjog reformja elkapkodott, félkész, mi több, rendkívüli nehézségeket okoz majd mind a jogalkalmazóknak, mind a jogkereső polgároknak.
A közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot szintén a kormány nyújtotta be, és a parlamenti előadója szintén Lázár János, ráadásul mindkét törvényjavaslatot egyazon napon, november 7-én nyújtották be. Érthetetlen, hogy mindkét javaslatban változtattak az Ákr. szövegén. Mi lehet ennek az elképesztő jogalkotási ámokfutásnak az oka? Miért kell hónapról hónapra átírni az Ákr. szövegét, ha annyira büszkén vallotta a kormányzat az Ákr. kodifikációjának a sikerét? És mi lesz a felkészülési idő alkotmányjogi tételével, ha állandóan felülírják az elfogadott szöveget?
Az Országgyűlés a közelmúltban, 2017. május 16-án fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvénymódosítást. Úgy látszik azonban, hogy nem kellő alapossággal sikerült megalkotni ezt a törvényt, mivel azóta is számos törvényben próbálják megteremteni az összhangot az Ákr.-rel és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénnyel. A javaslat 77. és 78. §-a eltérő szöveggel történő hatályba léptetése, ugye, a hatálybalépés megakadályozására tesz javaslatot, továbbá sikerült még további negyven törvényt találni, amelyben ugyancsak az illeszkedésre tesznek javaslatot.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Elképesztő, amit jogilag művel a kormányzat, s jól látszik, hogy az igazságügyi tárca alól már rég kicsúszott a jogrendszer koherenciájának a biztosítására vonatkozó funkció. Se szeri, se száma a módosításoknak, amelyeket legfeljebb az tart össze, hogy még ebben az évben meg kell alkotni azokat a szabályokat, amelyeknek már 2018. január 1-jén hatályosulniuk kell. Ezt a csomagot bürokráciacsökkentésnek és eljáráskönnyítésnek eladni nevetséges, a kormányzat már a sokadik bőrt kívánja lehúzni az adminisztratív tehercsökkentés tételéről, de valójában ezzel kívánja palástolni azt a mérhetetlen inkompetenciát, amivel az Ákr. és a közig. Pp., valamint az azokkal összefüggő törvénycsomagok elkészítésekor dolgozott.
Valljuk be, néhány mézesmadzagon kívül jogrendszeri hegesztés zajlik, és ha úgy tetszik, az igazságügyi tárca megbukott a feladat elvégzésével, s most Lázár Jánosnak kell rohamoznia, és ő az utolsó pillanatban megpróbálja elérni a jogrendszeri koherenciát. Teszi ezt úgy, hogy erről a törvényjavaslatról decemberben szavaz majd a Ház, az új rendelkezések pedig már 2018. január 1-jétől hatályosak lesznek. A sürgősség nem ismer határokat, mert a legnagyobb bakik korrigálását már december 31-én hatályba léptetik.
A javaslat jó része az együttműködésre kötelezett hatóságok közti kapcsolattartás megkönnyítésében merül ki. Jellemzően közvetlen hozzáférést biztosítanak a saját nyilvántartásaikhoz, így talán remélhető, hogy mindannyiszor nem kérik a még mindig hihetetlen hosszúságú űrlapok kitöltését.
Szégyenteljes, hogy a kormányzat nyolc év süketelés után vállalkozik arra, hogy megteremtse annak az informatikai alapját, hogy a különböző hatóságok egymással szót tudjanak érteni, és a nyilvántartásaikhoz való hozzáféréssel meg tudják spórolni a felesleges hatósági megkereséseket.
Támogatható az automatikus döntéshozatal megjelenése, ugyanakkor kritikaként fogalmazható meg, hogy nagyon kevés ügykörben nyílik erre lehetőség, mód.
Nyilvánvalóan nem adható el adminisztratív tehercsökkentésnek az, hogy számos eljárásban, ahol jelenleg sincs fellebbezés a közigazgatási döntéssel szemben, a jövőben sem lesz. Így tehát semmilyen változás nincs, ügyfélbarátnak pedig nem nevezhető, hogy az ügyfél a közigazgatás helyett a bíróságokon kereshet jogorvoslatot.
Aligha nevezhető ügyfélbarátnak az a számos rendelkezés, amelyek az egyes közigazgatási eljárásokban kizárják az elektronikus kapcsolattartás elvi lehetőségét is. Ez számos eljárásban nevetséges, például az ingatlan tulajdonjogának külföldi általi megszerzéséhez szükséges engedélyezési eljárásban. A hatósági résznyilvántartások egységesítése, egyesítése az informatika korában önmagában érdemi adminisztratív tehercsökkenést nem eredményez.
Szomorú az is, hogy a kormány csak most ismerte fel a cégeljárásokkal kapcsolatos joganyag reformjának a szükségességét. A javaslatban jól látszik az a kétségbeesett szándék, hogy mindenképpen egyszerűsítsék a cégeljárás szabályait. Mivel ez a témakör alapvető versenyképességi kritérium, bőven van tennivalója a kormánynak ezen a területen. A 12 oldalas módosítás terjedelme jól jelzi, hogy a kormány ebben a csomagban rejtett el módosításokat, noha számos versenyképességi címkéjű csomag járt már az Országgyűlésnél, azokba azonban nem fért bele ez a módosítás.
Egészen elképesztő, hogy ennyi évet kelljen várni arra, hogy a cégnyilvántartásban szereplő természetes személyek adatai az állami nyilvántartásokkal való együttműködés következtében pontosak és naprakészek legyenek. Anakronisztikusnak hat az indoklás azon mondata, miszerint a nyilvántartások közti adatkapcsolat kiépítése immáron időszerűvé vált. Ráadásul a téma jellegére tekintettel célszerűbb lett volna külön törvényjavaslatban megfogalmazni a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítását.
Hasonló kritika fogalmazható meg a csomagba ejtőernyőztetett közbeszerzési joganyag módosításával kapcsolatban is. Tizennégy oldalon keresztül módosul a közbeszerzésekről szóló törvény, a Kbt., leginkább a jogorvoslati rend újraszabályozása történik meg, noha maga Lázár János november 7-én külön törvénykezdeményezéssel élt a Kbt. tekintetében. Felsóhajthatunk, mert végre elektronikus úton történik majd a Közbeszerzési Döntőbizottság és az ügyfelek közti kapcsolattartás.
(11.00)
Súlyos visszalépést jelent a külföldi jog alkalmazása esetén az anyakönyvi eljárásból az igazságügyi tárca kihagyása. Vajon miért van ez? Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával az igazságügyért felelős miniszter véleményének kötelező kikérését előíró rendelkezések helyett általános rendelkezésként kerül megfogalmazásra, hogy az anyakönyvvezető, az anyakönyvi szerv és a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv, amennyiben az anyakönyvi eseménnyel összefüggésben külföldi jog alkalmazása merül fel, továbbá, ha a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más hatóság döntése, az igazságügyért felelős miniszter véleményét kérheti.
A javaslat nagyon lakonikusan fogalmaz az egyszerűsített hatósági ellenőrzésről, és kormányrendeleti szabályozásra ad felhatalmazást, noha ennek a jogintézménynek legalább a kereteit magának a törvénynek kellene megadnia, mert így alkotmányjogi alapok nélkül teremtődik meg ez a jogintézmény.
Mindezek alapján, tisztelt képviselőtársaim, az MSZP képviselőcsoportja a javaslatról való döntéskor nemmel fog szavazni, hiszen nem értettünk egyet az általános közigazgatási rendtartás megalkotásával, a közigazgatási perrendtartással és az ahhoz kapcsolódó további reformjavaslatokkal sem. Véleményünk szerint a jogrendszerbe bevezetett ilyen mértékű átalakítások a jogalkalmazó hatóságok számára is sokkal több felkészülési időt igényeltek volna, mint ami 2018. január 1-jéig hátravan.
A jogkövető polgár pedig csak pisloghat, hogy ügyében jogi képesítés vagy jogi képviselet nélkül aligha boldogul majd. Mindezek alapján tehát még egyszer: az MSZP frakciója ezt a javaslatot nem fogja támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
