DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint önök előtt is ismert, az új büntetőeljárásról szóló törvény 2018. július 1-jén lép hatályba.
Az új büntetőeljárásról szóló törvény jelentős mértékben alakítja át a hatályos büntetőeljárásról szóló törvény intézmény- és fogalomrendszerét. Ahhoz, hogy az új eljárási törvény szervesen beépülhessen a jogrendszerbe, elengedhetetlenül szükséges a büntetőeljárással összefüggő ágazati, szervezeti, illetve státustörvények módosítása. Számos törvény hivatkozik ugyanis a büntetőeljárási intézményekre vagy a hatályos büntetőeljárásról szóló törvény konkrét rendelkezéseire, használja a büntetőeljárásban szereplő terminológiát és állapít meg büntetőeljárási cselekményekhez ágazati jogkövetkezményeket.
Tisztelt Ház! A javaslat legterjedelmesebb része az új büntetőeljárásról szóló törvény fogalomrendszerének átalakításával összefüggő technikai jellegű szabályozás. Ehhez képest kisebb terjedelmű, de tartalmi módosításokat eszközöl a javaslat egyes büntető tárgyú jogszabályokban. Végül a módosítások harmadik része a kodifikáció lezárását követően felmerülő szempontok, illetve észrevételek alapján pontosítja az új büntetőeljárásról szóló törvényt.
A módosítások számát tekintve jelentős terminológiai újítás, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvény a hatályoshoz képest másként szabályozza az egyes határozati formákhoz kapcsolódó jogerő kérdését. Ennek lényege, hogy a jogerő fogalma alatt kizárólag az anyagi jogerőt érti, anyagi jogerőre pedig csak a bíróság ügydöntő határozata emelkedhet. A terminológiai váltás átvezetése a jogrendszerben azért is kiemelt jelentőségű, mert a folyamatban lévő büntetőeljárás ténye, annak befejezése, az eljárás során hozott határozat jellege kihatással van a büntetőeljáráshoz kapcsolódó következményeket szabályozó törvényi rendelkezésekre.
A bírósági határozatokra vonatkozó rendszerhez hasonlóan más büntetőeljárási fogalmak áttekintése alapján is kimutatható volt egyébként az ágazati szabályok esetenként indokolatlanul eltérő, nem feltétlenül koherens szabályozása, amelyek kiküszöbölésére, egységesítésére irányulnak a javaslatban foglalt módosítások.
A terminológiai frissítés mellett elengedhetetlenül szükséges volt egyes büntető tárgyú törvények átfogó felülvizsgálata és rendszerszintű hozzáigazítása az új büntetőeljárásról szóló törvényhez. A javaslat a büntető törvénykönyvet érintően, részben az új eljárásjogi intézményekhez mérten, az anyagi jog tartalmi módosítását hajtja végre.
A tárgyalásról lemondás az új büntetőeljárásról szóló törvény nyomozási szakában az általános eljárás részévé válik, s az egyezség a bűnösség beismeréséről intézménye révén bármilyen ügyben formális egyezség megkötésére kerülhet sor. Ha az egyezség törvényességéhez nem fűzhető kétely, a bíróság kizárólag az egyezségben szereplő szankciót alkalmazhatja majd.
Az új típusú egyezségkötés alkalmazásának a gyakorlattá válását olyan új anyagi jogi rendelkezések segíthetik elő, amelyek a sokféle ügyre figyelemmel rugalmas büntetéskiszabási kereteket jelölnek ki. Az egyezségkötés tehát akkor lehet hatékony intézmény, ha az egyezségben szereplő szankció a résztvevők érdekei és az elkövetett bűntett súlyosságához, egyedi körülményeihez igazodóan, kellően rugalmasan határozható meg.
Ezen keretek mellett a javaslat továbbra is fokozatosságra épülő anyagi jogi kedvezményekkel kívánja törvényi szinten is elérni, hogy a beismerésen felül megvalósuló terhelti együttműködés eseteiben, tehát amikor a terhelt más, jelentős bűncselekmények feltárásához, bizonyításához is aktívan hozzájárul, az egyszerű beismeréshez képest is értékelni lehessen a terhelt szerepét.
A javaslat másik, a büntető törvénykönyvet érintő módosítása a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések beszámításának szabályozása. Az új büntetőeljárásról szóló törvényben ugyanis átalakul a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések rendszere, és egységes bűnügyi felügyelet lép a jelenlegi házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom és jelentkezési kötelezettség helyébe Az új rendszerre tekintettel szükséges a büntető törvénykönyv beszámítási szabályainak formai újraszabályozása. Hangsúlyozandó, hogy az új szabályozás az új büntetőeljárásról szóló törvényben kialakított kényszerintézkedések megváltozott rendszeréhez igazodik, a beszámítás szabályainak kizárólag erre tekintettel történő kiigazítását tartalmazza, azok keretein, alapjain nem változtat.
(16.10)
A javaslat továbbra is megtartja azon rendezőelvet, hogy be kell számítani minden olyan kényszerintézkedéssel töltött napot, amely során a terhelt a számára kijelölt lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy az ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el.
A büntetés-végrehajtásról szóló törvényt érintő módosítások közül kiemelendő azoknak a különleges eljárásoknak a szabályozása, amelyeket az új büntetőeljárásról szóló törvény azért nem tartalmaz, mert azokat a büntetés-végrehajtásról szóló törvényben célszerű szabályozni. A büntetés-végrehajtásról szóló törvénybe kerülő különleges eljárások közös jellemzője, hogy nem érintik az ügydöntő határozat rendelkezéseinek a jogorvoslati jellegű vagy új tény felmerülése alapján szükséges korrekcióját, hanem tárgyuk a büntetés-végrehajtás szakára tartozó döntés.
A javaslat átalakítja továbbá a büntetés-végrehajtási ügyekben a kirendelt védő, valamint a költségmentesség hatályos szabályozását is az új büntetőeljárásról szóló törvényhez igazodva. A javaslat tartalmilag módosítja a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényt is. A javaslat így például az új büntetőeljárásról szóló törvényhez igazodva rendezi a jogi személy képviseletének szabályait, és felhatalmazza a törvényes képviselőt, hogy meghatalmazott útján járjon el. A javaslat lehetővé teszi, hogy a jogi személy képviselője már a nyomozás folyamán is értesüljön a jogi személyt érintő eljárásról, illetve annak lényeges eseményeiről, ezáltal a képviselő hatékonyabban gyakorolhatja majd az eljárási jogait.
Lényeges újítás, hogy a javaslat lehetőséget biztosít egyes egyszerűsítő eljárások igénybevételére akkor is, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának feltételei fennállnak. Ennek alapján a jogi személlyel szemben intézkedés meghozatalára tárgyalás mellőzésével, büntetővégzés keretei között is sor kerülhet.
A javaslat a jogsegélyt szabályozó törvényekre vonatkozóan is az új büntetőeljárásról szóló törvénnyel koherenciát megteremtő módosításokat hajt végre. Így például a javaslat az új büntetőeljárásról szóló törvény telekommunikációs eszközzel történő meghallgatásának rendszerét átülteti a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvénybe és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvénybe.
Az új büntetőeljárásról szóló törvény fogalom- és intézményrendszerének átalakítása lehetőséget teremtett a büntetőeljárásban érintett személyek védelmi programját szabályozó törvény szabályrendszerének felülvizsgálatára, illetve korszerűsítésére is. E körben az elmúlt több mint egy évtizedes jogalkalmazói szakmai tapasztalatoknak megfelelően a javaslat átalakítja, modernizálja a védelmi program szabályozását, ezzel megfelelő összhangot és alkalmazhatóságot biztosít mind magával a büntetőeljárással, az abban részt vevő szervekkel, mind a védelmi programot érintő társszervekkel folytatott nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat a felsorolt főbb szabályozási pontok mellett számos olyan kisebb léptékű, de tartalmi módosítást hajt végre, amelyek elősegítik a hatékony és igazságos büntetőeljárás lefolytatását. E körben mindenképpen kiemelést érdemel az illetékekről szóló törvény módosítása, amely átalakítását elsősorban az ügyirat megismerésével kapcsolatos új büntetőeljárási rendszer, másrészt az elektronikus iratok továbbításával kapcsolatos új technikai megoldások indokolták. A javaslat erre tekintettel például bevezeti az elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat másolatának kiadása esetén fizetendő illeték szabályozását.
A javaslat emellett igazságosabb illetékfizetési szabályokat alakít ki a magánvádas eljárások körében. A magánvádas eljárás egyik kiemelt törekvése, hogy a sértett és a terhelt közötti konfliktust feloldja, és az eljárás a sértett megbocsátásával, büntetés nélkül záruljon le. A javaslat alapján lehetőség nyílik arra, hogy a sértett akkor is illetékmentességben részesüljön, ha az eljárás megszüntetését megalapozó megbocsátás a magánvádas eljárás későbbi szakaszában történik. De emellett nem kell a sértettnek illetéket fizetnie akkor sem, ha a magánvádas eljárásban a bíróság megállapítja a terhelt felelősségét.
A javaslatnak a bírósági végrehajtásról szóló törvényt érintő módosítása világos törvényi szabályokkal rendezi a büntetőeljárásban zár alá vett ingatlanok büntetőeljáráson kívüli harmadik fél követelése érdekében történő értékesítésének eddig szabályozatlan kérdését. Az új büntetőeljárásról szóló törvénynek a büntetőeljárásban engedélyezhető költségkedvezményekre vonatkozó szabályozása alapján a kedvezményt valamennyi személy vonatkozásában a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi. Erre tekintettel módosítja a javaslat a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt.
A sértettek mellett e törvényben lesznek megtalálhatók a terhelt részére engedélyezhető költségkedvezmény szabályai is. A javaslat a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvény módosításával igazságosabb költségviselési szabályokat teremt. Ennek megfelelően a költségek viselése szempontjából a sértett a közvetítői eljárásban sem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint a büntetőeljárásban.
Az új büntetőeljárásról szóló törvény alapján az ülnökök az általános eljárásban nem, csupán két külön eljárásban, a katonai büntetőeljárásban és a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban vesznek részt az ítélkezésben A javaslat a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben érvényesíti az ebből következően az ülnökök választása terén szükséges változtatásokat.
A javaslat tartalmazza az új büntetőeljárásról szóló törvény módosítását is. Szeretném hangsúlyozni, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvény módosításai zömében technikai, kodifikációs, illetve koherencia-szempontú módosítások, azok nem változtatnak az új kódex lényeges tartalmi kérdésein.
A legnagyobb terjedelmű módosítás az elektronikus kapcsolattartás és ügyintézés szabályozását érinti. E szabályok nagy részét az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény vezeti be a jogrendszerbe, méghozzá 2018. január 1-jével. A hatálybalépéshez szükséges módosításokat ezen időponttal a hatályos büntetőeljárási törvényben is át kellett vezetni, amelyet az Országgyűlés által nemrég elfogadott novella végez el. Az ennek során szerzett tapasztalatok, illetve a szabályok finomítása miatt és az említett novella közötti összhang megteremtése érdekében a javaslat módosításai érintik az új büntetőeljárásról szóló törvényt is.
Az új büntetőeljárásról szóló törvény, illetve az új polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazására való jogalkalmazói felkészülés eredményeképpen felszínre került tapasztalatok szükségessé tették az új büntetőeljárásról szóló törvény polgári jogi igényre vonatkozó szabályozásának módosítását is. Ezek nagy része azt célozza, hogy a büntetőeljárásban a polgári jogi igény érvényesítése gördülékenyebben történjen. A polgári jogi igény visszavonásához a javaslat alapján nem lesz szükséges a terhelt hozzájárulása.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat 14 törvény egyes sarkalatos rendelkezéseit is érinti. Hangsúlyoznám azonban, hogy a módosítások nem az ezen törvényekben szabályozott kiemelkedő fontosságú szabályozási kérdések átalakítását, hanem az új büntetőeljárásról szóló törvény terminológiájának átvezetését és egyes új intézmények megfelelő beépítését jelentik. A módosítások tehát kivétel nélkül az új büntetőeljárásról szóló törvény megváltozott fogalmainak átvezetésével összefüggő, illetve technikai módosítások, azok nem változtatnak az érintett törvények tartalmi kérdésein. Így például a rendőrségről szóló törvény módosítására az új büntetőeljárásról szóló törvény szerinti új elnevezések, a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvények sarkalatos rendelkezéseinek módosítására a megváltozott „jogerő” fogalom, a kényszerintézkedések változó rendszere és a pótmagánvádas eljárás mint önálló eljárás kialakítása miatt volt szükség.
(16.20)
Az ügyészségről szóló törvény, valamint az ügyészségi jogállási törvény módosítását ezen okok mellett a nyomozás megváltozott szerkezete is szükségessé tette.
Tisztelt Képviselőtársaim! Önök is láthatják, hogy a javaslat átfogó és terjedelmes anyag. A javaslat elfogadása azonban mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az új büntetőeljárási szabályok az ágazati törvényekben is érvényesülhessenek. A jogrendszer koherenciájának megteremtése, illetve a büntetőeljárások hatékony működése érdekében elengedhetetlen e változások átvezetése az érintett törvényekben.
Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy miként az új büntetőeljárásról szóló törvény esetében is megtették, jelen törvényjavaslat kapcsán is támogassák közös céljainknak megfelelően a büntetőeljárási reformot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
