DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, tekintettel arra, hogy az igazságügyi miniszter által benyújtott törvénycsomag jórészt technikai módosításokon keresztül garantálja az új büntetőeljárási törvény bevezetését, annak átvezetését a jogrendszeren, ezáltal az egységes és következetes jogalkalmazási gyakorlat megteremtését.
Az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt, amely több új jogintézményt is bevezet vagy tartalmilag más módon szabályoz, mint a jelenlegi büntetőeljárási törvény. Ez számos törvény módosítását teszi szükségessé, egészen konkrétan 173 törvény egyes rendelkezéseit, amelyek elsődlegesen ugyan büntető tárgyú jogszabályok, de nagy számban vannak egyéb tárgykört szabályozó törvények is, amelyek tartalmaznak büntető eljárásjogi rendelkezésekre való utalást, így ezeket szintén módosítani szükséges. Az előttünk fekvő törvényjavaslat az új büntetőeljárási törvény komplexitására tekintettel egységes módon rendezi valamennyi törvény esetében ezeket a módosításokat. A javaslatban szereplő terminológiai, technikai jellegű pontosítások közül a továbbiakban a következőket emelném ki az új büntetőeljárási törvény logikája szerint haladva.
Az új büntetőeljárási törvény egyik kiemelkedő újítása, hogy a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés ágazati szabályait a büntetőeljárásba integrálja, és „leplezett eszközök” néven egységes körülményeket, garanciákat érvényesít. A javaslat e változások alapján a leplezett eszközök fogalmát átvezeti az ágazati törvényekben.
A javaslat átvezeti a jogrendszeren az ügyész és nyomozó hatóság, valamint a terhelt státuszát érintő változásokat is. A terhelti státuszt érintően a büntetőeljáráson kívüli jogviszonyokban a javaslat a terhelti minőséget a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény fogalomhasználatával egyezően, a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek köréhez köti. A magyar szervezeti megoldás szerint minden ügyész az ügyészség nevében jár el, ezért az új büntetőeljárási törvény az „ügyész” helyett az „ügyészség” kifejezést használja. Ezzel egyidejűleg, ahol értelmezhető a nyomozó hatóság mellett az ügyészség vagy a bíróság eljárása, ott a javaslat ennek megfelelően egészíti ki a normaanyagot.
Fontos kiemelni, hogy az új büntetőeljárási törvény büntetőeljárásban részt vevő személyként nevesíti a vagyoni érdekeltek körét, akik az egyéb érdekeltekhez képest többletjogosultságokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. A javaslat ehhez mérten az érintett törvényekben is bevezeti a vagyoni érdekelt fogalmát mindazon helyzetekben, ahol ez értelmezhető.
Az új büntetőeljárási törvény az ügyiratok megismerésével kapcsolatosan szakít azzal a megelőző rendszerrel, ami az ügyiratok megismerését alapvetően a másolat kiadásán alapuló módon rendezi, ehelyett a másolat kiadását az ügyirat megismerése egyik módjának tekinti. A megkeresés korábbi jogintézményét felváltja az adatkérés, és az új büntetőeljárási törvény az adatszerző tevékenység átfogó kategóriáján belül szabályozza újra ezt az eljárási cselekményt. Az új büntetőeljárási törvény az adatszerző tevékenység keretei között új jogintézményt is bevezet: a feltételes adatkérést. Az új büntetőeljárási törvény a költségkedvezményekkel kapcsolatos eljárást egységesíti, és a terhelt esetében is elkülöníti a bíróság és az ügyészség büntetőeljárási feladataitól, ennek alapján a költségkedvezmény engedélyezése a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat hatáskörébe kerül. Az új büntetőeljárási törvény által a postai kézbesítés kapcsán a polgári perrendtartás új szabályaival párhuzamosan új szabályokat állít fel, amelyek szintén átvezetésre kerülnek.
Az új büntetőeljárási törvény a kényszerintézkedéseket érintően bizonyos körben rendszerszintű átalakítást végzett, más körben dogmatikai pontosítást hajtott végre. Jelentősebb tartalmi változást jelent, hogy a házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom az új büntetőeljárási törvény által bevezetett bűnügyi felügyelet intézményének keretei között alapjaiban is új, jóval rugalmasabb és célravezetőbb rendszerben jelenik meg annak érdekében, hogy a kényszerintézkedés tényleges tartalma ne a törvényben formalizált kategóriák szerint, hanem minden ügyben a terhelt személyéhez igazított magatartási szabályokkal, rugalmasan legyen kijelölhető.
Az új büntetőeljárási törvény speciális, a nyomozást megelőző eljárási szakként létrehozza az előkészítő eljárást. A javaslat egyes törvények esetében módosítja a büntetőeljárás kezdeteként értelmezhető eljárási szakaszokat, valamint az előkészítő eljárást folytató szerv korlátozott jogosítványainak megfelelően megteremti az ágazati törvények új büntetőeljárási törvénnyel való összhangját, és minden olyan esetben, ahol az előkészítő eljárást folytató szerv eljárása lehetséges, kiegészíti a módosítással érintett törvényeket.
A javaslat alapján minden érintett törvényi rendelkezésben átvezetésre kerül az új büntetőeljárási törvény által felállított elv, hogy a nyomozás bűncselekmény gyanújához, a gyanúsítotti kihallgatás pedig a megalapozott gyanúhoz kötött. A vádemelés feltételes ügyészi felfüggesztés bevezetésével kapcsolatosan a terminológiai váltás is átvezetésre kerül.
Fontos, hogy a korábbiakhoz képest átgondoltabb rendszerben szabályozza az új büntetőeljárási törvény a bíróság határozatának különféle formáit és ehhez képest a jogerő fogalmát. Például a bíróság az eljárása során ügydöntő határozattal, nem ügydöntő végzéssel vagy határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel dönt. Az új büntetőeljárási törvény kialakítja a terhelti együttműködés komplex rendszerét, amely a büntetőeljárás egyszerűsítését szolgálja.
Az új büntetőeljárási törvény átstrukturálja és logikusabb felépítésűvé teszi a magánvádas eljárás rendelkezéseit is, egyúttal a pótmagánvádas eljárás néven új különeljárásban rendezi a vonatkozó normaanyagot. A két különeljárás megjelölését az új büntetőeljárási törvény következetesen magánvádas és pótmagánvádas eljárásként említi, ezért a javaslat az érintett törvényekben ennek megfelelő fogalmi pontosításokat hajt végre.
Összegezve tehát: az előttünk fekvő javaslat az új büntetőeljárási kódex által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő módosításokat tartalmazza, amelyeket, ahogy mondtam, képviselőcsoportunk támogat. A büntetőeljárási kódex-törvényjavaslat elfogadását hosszas szakmai egyeztetés és kellő idejű pártok közötti konzultáció előzte meg, a hatálybalépéséhez kellő időt biztosítva. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a XXI. század követelményeinek megfelelő új büntetőeljárási kódex gyakorlati alkalmazását lehetővé tevő és a jogrendszer koherenciáját biztosító törvényjavaslatot szavazataikkal támogassák. Köszönöm, hogy meghallgattak.
