DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Meg kell állnunk egy pillanatra a kormány újabb botrányos húzása miatt, amit múlt héten sikerült önöknek kivitelezni. A parlamenten áterőszakoltak kettő nap alatt egy törvényt, amellyel több mint duplájára emelték a Magyar Nemzeti Bank nagy hatalmú elnökének a fizetését. Míg Matolcsy György markát így 5 millió forint ütötte, a többi jegybanki vezető sem járt rosszul. Az alelnököknek 4,5 millióra nőtt a fizetésük, a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjainak 3 millióra, Papcsák Ferenc felügyelőbizottsági elnöknek pedig háromszorosára. Ő az eddigi 1,2 millió forint helyett 3,5 millió forintot vihet haza.
Ez a lépés már megint a kormány és a sleppjének a mérhetetlen mohóságáról tanúskodik, és jól illeszkedik abba a folyamatba, ami tavaly kezdődött az állami cégvezetők fizetésének a megemelésével. Akkor is és most is ugyanaz az elfogadhatatlan indoklás volt a kormány részéről. Önök azt állítják, hogy az állami vezetők bérét szeretnék versenyképessé tenni és szeretnék felzárkóztatni a nyugati bérekhez, különben a piac elszívja a jó szakembereket. Nagyon érdekes, ha a Fidesznél vezetőkről van szó, akkor a kormány készségesen belátja, hogy európai bérek kellenek meg bérfelzárkóztatás, és nincs idő arra, hogy húsz éveket várjunk, mire a bérek Ausztriát utolérik.
Na most, ez a tempó varázsütésre eltűnik, ha a dolgozó magyar emberekről van szó. Ha a dolgozó magyar emberekről beszélünk, akik ezt az országot a hátukon hordják, akkor rögtön előjön a kis lépések politikája. Ugye, Orbán Viktor az évértékelőjében őket is említette, de sokkal borúsabban látta a jelent; miniszterelnök urat idézve: „Amit jó lelkiismerettel és józan ésszel ma Magyarország vállalni tud, annyi, hogy minden évben mindenki léphet egyet előre.” Ezzel a nagy semmivel kell a magyar embereknek beérni, és ez itt a felháborító ellentmondás, ez itt a kétsebességes Magyarország, mert amíg a dolgozók esetében józan mértéktartás kell meg kis lépések politikája, ott vannak a zsíros állásokban lévő állami vezetők, ahol már megengedett a zsebek kitömködése, a nagy lépésekkel való haladás.
Hadd idézzek valakit és valakiket! Találják ki, tisztelt Országgyűlés, főleg önök ott, kormánypárti oldalon, hogy ki mondta ezt nem is olyan régen: „Elfogadhatatlan, hogy amíg az állami cégek vezetői pofátlanul magas pénzeket tesznek zsebre, az emberek egyre rosszabbul élnek.” Ezt önök mondták még 2009-ben, akkor még ellenzékben. Kormányra kerültek, és pont az ellenkezőjét csinálják annak, amit ellenzékben mondtak, ez meg szerintem egy hatalmas pofátlanság.
Nézzük konkrétan, hogy mennyit keresnek a többi országgal összehasonlítva a magyar tanárok, az orvosok, az ápolók, a nővérek, a bölcsődei és a szociális dolgozók! Nézzük meg, hogy ha az OECD-országok között mindent tekintetbe veszünk, a vá-sárló-erő-paritást, az árszínvonal-különbséget, akkor Magyarországon keresnek a legkevesebbet az oktatásban dolgozók, és a sereghajtók a kórházi ápolók. Kérdezem én, hogy az ő bérlemaradásuk, az ő bérhátrányuk miért nem fáj a Fidesznek. Az, hogy elveszítjük az ő munkaerejüket, hogy külföldre vándorolnak, hogy lassan összeomlanak a közszolgáltatások, miért nem bántja önöket?
Miért a jegybank vezetőinek a zsebét tömködik ki pénzzel? Miért az állami cégek vezetői kapják meg a busás pénzeket? A közalkalmazotti bértáblát nyolcadik éve tartják befagyasztva.
Béremelés címszó alatt, és gondolom, államtitkár úr már ezzel készült a viszonválaszában, majd elmondja azokat a tűzoltó jellegű látszatintézkedéseket, amelyekkel képtelenség megállítani ebből az országból a kivándorlást. Nekem ne mondják el azt is, hogy a minimálbérrel mi történt önök szerint, mert ami az igazság, az az, hogy a minimálbér bruttója és nem a nettója nőtt a másfélszeresére, hat év alatt 13 ezer forint az, ami valóságban jelentkezik a magyar embereknél, az összes többi az államkasszát fogja gazdagítani.
Egy olyan országban élünk, tisztelt Országgyűlés, ahol önök most már 5 meg 3,5, meg 4, meg ki tudja, hány milliós pénzeket adnak a vezetőknek, és több millió dolgozó keres eközben létminimum alatt, és több százezren pedig a szegénységi küszöb alatt vannak ebben az országban. Ráadásul a dolgozóktól elvették a jogszerű sztrájk lehetőségét is. Önök lehet, hogy azért nem érzékelik a dolgozói szegénységet, mert nem lehet ebben az országban jogszerűen sztrájkolni. Romokban hevernek a közszolgáltatások, és nincs törvényes eszköz a dolgozók kezében, hogy ténylegesen élni tudjanak a sztrájkjoggal.
Az LMP szerint nem további urizálásra van szükség, meg nem arra van szükség, hogy önök a politikai lojalitást pénzen megvásárolják és szórják két kézzel az adófizetők pénzét, hanem dolgozói béremelésre van szükség. Ne a vezetőket stafírozzák, adjanak végre tisztességes bért a dolgozó magyar embereknek! (Taps az LMP soraiban.)
