BARTOS MÓNIKA,
BARTOS MÓNIKA,
BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az Ausztriában eredő Lendva-patak Északkelet-Szlovénia egyik legnagyobb folyóvize, amely a Mura folyó baloldali mellékfolyója. A 76 kilométer hosszú patak országhatárt is képez Magyarország és Szlovénia között, amely a horvát-szlovén-magyar hármas határ közelében, Szlovénia legkeletibb részén torkollik a Murába.
Az 1850-es évek táján készült el az úgynevezett Lendva-Adovány-csatorna, amely a mai Szlovénia területén található. A lecsapoló főcsatornát a széles Muravölgyben Muraszombattól Muraszemenyéig ásták ki, az a Kerkába torkollik. A munkálatok akkor osztrák területen indultak. A történelem változása következtében ma új egyezmények szabályozzák az együttműködést. Az Állandó Magyar-Szlovén Vízgazdálkodási Bizottság alapszabályzata egy 1994. október 21-én, Ljubljanában aláírt egyezmény mellékletét képezi. Jelentősége, hogy a határt alkotó vagy metsző vízfolyások és vízgyűjtő területek vízgazdálkodási kérdései oly módon oldhatóak meg, hogy közben tiszteletben tartják mindkét ország érdekeit.
Mára szükségessé vált a Lendva-patak vízgazdálkodási szabályozása, ennek következtében az A 613 számú határjel és az A 643.2 számú határjel között meg kell határozni az államhatárt. A kiigazítás annyit jelent, hogy Magyarország államterületéből 25 747 négyzetméter nagyságú terület a Szlovén Köztársaság államterületéhez kerül, ellentételezésként ugyanekkora méretű területet veszünk át Szlovéniától, így Magyarország államterülete változatlan marad. Ennek megvalósítását szolgálja az előttünk fekvő egyezmény. Kérem képviselőtársaimat, hogy ezt támogassák. Köszönöm szépen.
