HORVÁTH IMRE,
HORVÁTH IMRE,
HORVÁTH IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz kapcsolódva szeretném elmondani én is a Magyar Szocialista Párt frakciójának véleményét.
A Magyar Köztársaság az önálló Szlovénia kikiáltását követően az elsők között, 1992. január 15-én elismerte a Szlovén Köztársaságot, és egyidejűleg diplomáciai kapcsolatot létesített vele. 1992-ben nyílt meg Szlovénia budapesti nagykövetsége, Magyarország ljubljanai képviselete pedig 1992 júliusában. Szlovénia baráti gesztusként az alsólendvai bíróság addigi tanácselnökét, dr. Hajós Ferencet nevezte ki első magyarországi nagykövetévé. Szentgotthárdon 1998. november 18-án kezdte meg működését Szlovénia főkonzulátusa, hazánk pedig 2014 februárjában nyitott konzuli irodát Lendván, amely az idén januártól szintén főkonzulátusként működik.
A kapcsolatok egyezményes háttere rendezett, még 1992-ben barátsági és együttműködési szerződést, alapszerződést írt alá a két ország. Az együttműködést az alapszerződés mellett a nemzeti kisebbségekről szóló egyezmény és a kétoldalú kapcsolatok csaknem valamennyi területét átfogó több mint hatvan államközi egyezmény, illetve tárcaközi megállapodás szabályozza. A jószomszédi viszony jegyében 2007-től együttes kormányüléseket is tartottunk, hasonlóképpen más relációkhoz. A második magyar-szlovén közös kormányülésre 2009-ben, míg a harmadikra az idén januárban került sor.
A január 22-én tartott együttes ülésen szó volt a gazdasági együttműködésről és a kulturális kapcsolatokról is. A nemcsak jó, hanem stratégiai minőségű együttműködés érdekében hat megállapodást kötöttek, többek között oktatási, kulturális, környezetvédelmi és infrastruktúra-fejlesztési területen. 2018-ra kétsávosra bővítik az M70-es autóutat, így Budapestet Ljubljanával végig autópálya fogja összekötni. Emellett 2020-ig hat, három autós, három biciklis új határátkelőhelyet is nyitni fog a két ország. Az energiabiztonság javítása érdekében pedig megállapodtak a két ország gázvezeték- és villamosenergia-hálózatának összekapcsolásáról is.
A most napirenden szereplő, a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményt is ezen a legutóbbi kormányülésen írták alá a felek. A Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint a joghatóságok alá tartozó jogi és természetes személyek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, rendelkezik az egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, illetve a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról.
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya 1998-ban már kötött hasonló megállapodást, a minősített katonai információk és eszközök védelméről szóló egyezményt. A Misefán, 1998. október 5-én aláírt egyezményt, az úgynevezett katonai egyezményt az 1999. évi XXV. törvény hirdeti ki. A katonai egyezmény új, a minősített adatok kölcsönös cseréjét és védelmét szabályozó egyezménnyel való felváltása azért vált szükségessé, mert az Országgyűlés az MSZP-kormány idején 2009. december 14-én elfogadta a minősített adat védelméről szóló törvényt, amely alapjaiban kodifikálta újra a minősített adatok védelmének magyarországi struktúráját. A törvény 2010. április 1-jén lépett hatályba, ezt követően hasonló egyezményeket kötöttünk Franciaországgal, Ausztriával, Lettországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal, Albániával és Macedóniával.
(10.40)
A katonai egyezménnyel azonos alapokon nyugvó, új egyezmény aláírására 2016. január 22-én került sor. Ennek keretében a felek az átadott adatokat az azonos védelem elve alapján részesítik védelemben, illetve az átadó fél megtartja az átadott adatok feletti rendelkezési jogot, azaz az adatok minősítési szintjét az átvevő fél csak az átadó fél hozzájárulása esetén változtathatja meg, vagy az átadott adatok harmadik félnek csak az átadó fél hozzájárulásával adhatók tovább.
Az új egyezmény tárgyi hatálya azonban bővebb, mint a katonai egyezményé, hiszen azzal szemben kiterjed valamennyi minősített adatra, függetlenül attól, hogy a felek milyen okból tartják védendőnek, továbbá az új egyezmény részletesebb szabályokat tartalmaz többek között a minősített szerződésekre, valamint a felek közötti látogatásokra. Míg a katonai egyezmény alapján a felek főszabály szerint diplomáciai úton érintkeztek, az új egyezmény alapján a közvetlen információcsere válik általánossá. Az új egyezmény továbbá az átadó és átvevő fél kötelezettségeinek pontosabb meghatározását is tartalmazza, ezáltal bővítve a minősített adatok védelmére vonatkozó, garanciális szabályok körét.
A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.)
