BARTOS MÓNIKA,
BARTOS MÓNIKA,
BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Magyarország és Szlovénia viszonya az elmúlt években a hagyományos jó szomszédság jegyében fejlődött. Az előttünk fekvő javaslat ezt a jó kapcsolatot erősíti egy egyezmény megkötésével, kihirdetésével.
(10.30)
De hogy milyen is ez a kapcsolat, engedjék meg, hogy néhány pontot megemlítsek. A Magyar Köztársaság 1992. január 15-én ismerte el a Szlovén Köztársaságot, és létesített vele egyidejűleg diplomáciai kapcsolatot. Még abban az évben megnyílt Szlovénia budapesti és Magyarország ljubljanai nagykövetsége, hat évvel később Szlovénia főkonzulátusa is megkezdte működését Szentgotthárdon. Rendszeresek a legfőbb közjogi méltóságok találkozói, akárcsak a két parlament közötti kapcsolatok. Kövér László házelnök úr 2015 januárjában találkozott a szlovén nemzetgyűlés elnökével. A találkozó annak kapcsán jött létre, hogy közösen állítottak kopjafát és koszorúztak emléktáblát, tisztelegve a Muravidékről a második világháborút követően az egykori jugoszláv hatóságok által internált közel hatszáz magyar emléke előtt.
Ez év januárjában Orbán Viktor miniszterelnök úr Ljubljanában részt vett a szlovén-magyar üzleti fórumon. A miniszterelnök úr beszédében kiemelte azt a reményét, hogy a határ menti térség is új lendületet kap, így szlovén oldalon a magyarok, magyar oldalon pedig a szlovének is megtalálják számításukat. Rámutatott arra is, hogy Szlovénia és Magyarország kapcsolatában több lehetőség fekszik kihasználatlanul.
A miniszterelnök úr itt visszaidézett gondolatai érintették a gazdasági paramétereinket és a kisebbségi kapcsolatainkat is. Ami a gazdasági kapcsolatainkat illeti, elmondható, hogy a 2013-as áruforgalom elérte az 1,9 milliárd eurót, és az elmúlt éveket tekintve évente 400 millió euróval nőtt a külkereskedelmi forgalom. A gazdasági kapcsolatok szorosságát mutatja, hogy 2007 óta szlovén-magyar üzleti tanács segíti azok mélyítését. A kétoldalú kapcsolatok erősítésének alapfeltétele a jó közlekedési kapcsolat. Jelenleg sajnos nincs teljesen összekötve a két ország autópályahálózata, a vasúti közlekedés nincs egész hosszában villamosítva, és hiányzik a villamos és gázhálózat összekötése is.
Kisebbségi kapcsolatainkról elmondható, hogy azok alapvetően rendezettek, a két kisebbség léte nem konfliktusforrás, hanem az országok közötti együttműködést erősítő tényező. A két ország kisebbségjogi felfogása hasonló, mind a kettő biztosítja a kollektív jogokat a kisebbségek önazonosságának megőrzése érdekében. A kisebbségek jogait a szlovén alkotmányba is belefoglalták, és a magyar, valamint az olasz kisebbséget államalkotó tényezőnek tekintik.
Az előttünk fekvő javaslat más témát érint, tárgya a minősített adatok cseréje és kölcsönös védelme. Lényege: az adatok átadása az egyezmény keretei között történik; az átadott adatokat a felek az azonos védelem elve alapján részesítik védelemben; az átadó fél megtartja az átadott adatok feletti rendelkezési jogát; az egyezmény hatálya kiterjed minden minősített adatra. Az egyezmény a minősített szerződésekre vonatkozóan részletes szabályokat tartalmaz, és ez igaz a felek közötti látogatásokra is. Az egyezmény tartalmazza az átadó és átvevő fél kötelezettségeinek a korábbinál pontosabb meghatározását, ezáltal bővíti a minősített adatok védelmére vonatkozó garanciális szabályokat.
Ez az egyezmény, ahogy a más területeket szabályozók is, lépésről lépésre szolgálják országaink zökkenőmentes, kiegyensúlyozott együttműködését, és ahogy az államtitkár úr is említette, a jelenkor kihívásainak való hatékony megfelelést. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a javaslatot támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
