SALLAI R. BENEDEK,

Teljes szövegű keresés

SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Annyiban korrigálnám elnök úr mondandóját, hogy vezérszónoknak nem érzem magam, mindössze a frakciónk álláspontjának a közlésére vagyok hivatott nagyon röviden, ugyanis ha azt kérdezik tőlem államtitkár úrék, hogy jó-e a javaslat a 2015. december 15-én elfogadott jogszabályhoz képest, akkor azt mondom, hogy jó. Jó-e az irány, amit képviselni kíván? Akkor azt mondom, hogy jó. Ha azt kérdezi, hogy támogatjuk-e, akkor azt mondom, hogy nem támogatjuk így, mert még mindig rosszabb, mint az eredeti szabályozás volt.
Azért nagyon-nagyon sok dolog miatt vannak mindig fenntartásaim a Fidesz-KDNP kormányzásával kapcsolatban, de a legrosszabb, amit a legkevésbé bírok, ez az arrogancia. Ugyanis tessenek megnézni a jegyzőkönyvet: 2015 decemberében az általános vitában a mostani korrigálások egy jelentős része elhangzott ellenzéki véleményként.
(14.00)
Sőt, van olyan, amit környezetvédelmi és településkép-védelmi szempontból módosítóként próbáltunk elérni, és nem történt benne semmi. Lesöpörték az összes véleményt. S most itt van előttünk azok egy része, amiket akkor elmondtunk az általános vitában, amiket akkor követeltünk. Két hónap működés után rájöttek, hogy megint ostobaságot csináltak, megint nem gondolták át, megint kapkodó jogszabályalkotásnak vagyunk az áldozatai, de jön a Fidesz-kormány, megmenti az országot és javítja a hibákat. De hányszor kell visszahozni ugyanazt a jogszabályt egy éven belül a parlamenthez, hogy az jó legyen? Miért nem lehet egy normális jogszabályalkotással megalkotni egy-egy ilyen építészeti szabályzatot?
Alapvetően az az álláspontunk, hogy azok a változások, amelyek most az előterjesztésben szerepelnek, a 2015 decemberében elfogadott szabályozáshoz képest egy pozitív irányba mutató, nagyobb biztonságot teremtő irányt mutatnak. De még így sem teremti meg azt a biztonságot, ami elegendő lenne a városképvédelemhez, és mindazokhoz a nemes célokhoz, amiket akár államtitkár úr, akár a Fidesz vezérszónoka elmondott. Ugyanis ezek önmagukban nem képesek arra, hogy környezetvédelmi, de főleg természetvédelmi vonatkozású pluszbiztosítékokat hozzanak bele az építési rendszerbe.
Nagyon-nagyon sok kormányzati cél van, és ezek a célok nyilvánvalóan nagyon-nagyon sok mindenben ütköznek. Ha azt szeretnénk, hogy az új építési ingatlanok mennyisége növekedjen, akkor valamilyen szinten le kell bontani azt a bürokratikus rendszert, amely akadályozhatja, gátolhatja vagy lassíthatja ezt. Ugyanakkor, ha azt szeretnénk, hogy ne pusztán növekedjen, hanem egyben bürokráciacsökkentés is legyen, akkor az az irány, amit a jogszabály képviselt, lehetett jó, de úgy, hogy az ugyanakkor nagyon-nagyon sok esetben alapvetően veszélyt jelentett a településképekre. Ez azért probléma, mert az építészeti szabályozás száz évekre határozza meg - konkrétan szó szerint akár száz évre meghatározza - egy-egy település képét. Éppen ezért az olyan jellegű engedményezés, amit decemberben megtett az Országgyűlés, mindenképpen jelenthet veszélyt.
Amit szükséges elmondani, és amit javaslok a kormánynak megfontolásra: azok a pluszbiztosítékok, amiket a tervezési folyamatban akár a tervezési kötelező felelősségbiztosítás jellegével, akár a kivitelezés során plusz kiviteli vagy műszaki ellenőrzési tevékenységgel el kívánnak érni, azoknak a költségei nem fogják-e megint érdemben megnövelni a kivitelezők költségeit úgy, hogy nem tud az a kívánt hatás, az a pluszpozitívum, amivel növekedne és javulna az új építésű ingatlanok kivitelezése… - esetleg visszatartani. Nem jelent-e ez pluszköltségeket? Hiszen ezeknek a műszaki végzettségű szakembereknek a munkaidejét és az ebben való részvételét, csakúgy, mint egy biztosítás költségét, valahol végül mindig a fogyasztó fogja megvalósítani.
Összességében azt gondoljuk, hogy a javaslat javít a decemberben elfogadott jogszabályon, de nem elégséges, és a korábbi szabályozás még mindig sokkal több garanciát jelentett a környezetvédelmi célok és a településképi célok megvalósításához, mint a mostani. Emiatt nem fogjuk tudni támogatni, és valószínűleg tartózkodással fogjuk elismerni azt, hogy a mostani állapotokon javít. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem