DR. SÁVOLT
DR. SÁVOLT
DR. SÁVOLT-SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A látvány-csapatsportágak körében, mint ismeretes, a kormány egyik leglényegesebb intézkedése 2011-ben a Tao. törvény adókedvezményének bevezetése volt. Ezzel lehetővé vált a vállalkozásoknak, hogy nyereségük legfeljebb 75 százalékát sportcélokra fordíthassák az öt látvány-csapatsportág tekintetében. A támogatási rendszerrel intenzív sportágfejlesztések indultak el, annak eredményei már most megmutatkoznak. Hiszen már elhangzott, hogy több mint 350 ezerre emelkedett az igazolt versenyzők száma, a tao előtti időszakban 260 ezer volt, amely növekedés elsősorban az utánpótláskorúaknál jelentős.
Továbbá a taotámogatás rendszerén belül közel 300 új hazai sportingatlan épült és közel 500 újult meg. Ebben uszodák, sportcsarnokok, stadionok, sportpályák és jégcsarnokok kerültek átadásra, felújításra, amelyeket nemcsak az öt látvány-csapat-sportág képviselői tudnak használni, hanem szinte az összes sportág résztvevői, akik szintén érzékelik a tao által biztosított pozitív hatásokat. Az elmúlt évekhez hasonlítva több mint 5 százalékkal emelkedett a sportszervezetek száma, és 30 százalékkal több szakember dolgozik az ágazatban. A rendszer tehát egyértelműen sikeres, és az érintett sportágak lehetőségei soha nem tapasztalt szinteket értek el.
A sportágak fejlődése pedig társadalmi és gazdasági pozitív irányú változásokat is generált, valamint a mozgásgazdag életmód népszerűsítésével, a fiatalok mindennapos sportolásával, annak lehetőségeinek megteremtésével az egészséges életmódra nevelő hatása is jelentős. A támogatásokból az adott sportágakhoz tartozó minden sportszervezet, sportiskola, utánpótlásnevelést végző alapítvány részesülhet, amelynek jóváhagyásáról a sportági szakszövetségek hoznak szakmai döntést. Így a taorendszer átlátható, jól követhető, amely az ellenőrzésre vonatkozó törvények és rendeletek által szigorú megkötéseknek van kitéve.
A jelenlegi támogatási rendszer 2017. június 30-áig él. Ezt már a sport-szakállamtitkárság kezdte vizsgálni, és már elkezdte az egyeztetéseket és a rendszer kiértékelését a sportszervezetekkel. A cél a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével egy új taorendszer kidolgozása, újragondolása és a tapasztalatokat értékelve ezeknek a még hatékonyabbá tétele. Az önök előtt lévő törvénymódosítás a sportfinanszírozás jelen rendszerének elsősorban jogtechnikai részeit pontosítja, ahogy Bánki Erik képviselő úr is elmondta, és a jogértelmezési helyzetek kezelésére irányul elsősorban.
A változásokra azért van szükség, mert a gyakorlatban alkalmazható törvényi rendelkezések konkrétabb jogtechnikai megfogalmazásokat igényelnek. Ezek a törvénymódosítások még hatékonyabb működést és felhasználást fognak eredményezni. A törvénymódosítás két törvényt is érint, egyrészt a látvány-csapatsport támogatásáról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítását tartalmazza. Mindezt alapul véve a kormány támogatja a törvénymódosításokat, mivel a jelen kiegészítések és módosítások a látvány-csapatsportágak támogatásával a gyakorlatban jelentkező értelmezési és egyéb adminisztrációs problémák kezelésére irányulnak.
Eszerint a 22/C. § módosítása egy technikai értelmezés. Itt az összeszámítási szabályok módosulnak a kiegészítő sportágfejlesztési támogatás mértéke tekintetében. Ezt Bánki képviselő úr is elmondta. Ugyane szakasz (6) bekezdése is kiegészítésre kerül, ez az önkormányzat törzsvagyonába tartozó ingatlanokat érinti, hiszen elsősorban elősegíti az ezen ingatlanokon történő értéknövelő beruházások megvalósítását úgy, hogy garanciális feltételeket rögzít. Csak abban az esetben kerülhet sor az állam javára történő jelzálogbejegyzésektől való eltekintésre, ha az érintett önkormányzati vagyon a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozik.
A módosítás után a felajánlások, utófinanszírozások, támogatások esetén rendezi az átutalás szabályait is, ha az előterjesztés megszavazásra kerül, hiszen módosításra és kiegészítésre kerül a rendelkezés az adóról című, szintén a látvány-csapatsport támogatására igénybe vehető 24/A. §. Ugye, itt a sportcélú ingatlanfejlesztésekre irányuló tárgyi-eszköz-beruházás, felújítás jogcím igénybevétele esetén a támogatási igény kielégítésére csak a beruházás szakaszos megvalósításával arányban álló módon kerülhet sor.
A törvénymódosítás továbbá jogtechnikai kiegészítéseket tartalmaz, pontosításokat az ellenőrzési feladatok ellátásával összefüggő költségek tekintetében. Ezenkívül a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítását is eszközli, itt négy tárgykört is érintve. Egyrészt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a Ket. idén január 1-jén hatályba lépett módosítása miatt, másrészt érinti a Tao. törvény 24/A. §-a szerinti adókedvezménnyel kapcsolatos feladatok ellátását, harmadrészt számozásbeli pontosításokat tartalmaz, végül az olimpiai szimbólumok védelmére irányuló szabályokat pontosít.
A felsorolt tárgykörök indoklásaként egyrészt a Ket. idén januárban hatályba lépett módosítása érinti az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseket, amely szerint a határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságoknak az elsőfokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését a kérelem hatósághoz történő beérkezését követő 21 napon belül meg kell hoznia, és gondoskodnia kell a döntés közléséről. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig csak és kizárólag törvény állapíthat meg. Ezen módosítás alapján a jogszabályi hierarchiában a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályok, így kormányrendelet sem határozhat meg a Ket. általános rendelkezésinél hosszabb eljárási határidőt.
(22.40)
Ennek következtében a látvány-csapatsportág támogatását biztosító támogatási igazolások kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. kormányrendeletben foglaltak ellentétben állnak a Ket. hatályos rendelkezéseivel, amelyek a Ket. szerinti általános 21 napos ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt fognak biztosítani.
A módosítás célja, hogy eddig a kormányrendeletben szabályozott látvány-csapatsport támogatását érintő ügyintézési határidők a Ket. rendelkezéseivel összhangban a rendeleti szint helyett törvényi szintű szabályozást nyerjenek, és ezáltal lehetővé váljék a hosszabb ügyintézési határidő biztosítása. Fontos továbbá kiemelni, hogy a Ket. az ügyfélnek az ügyintézési határidő jogtalan túllépésével okozott károk, hátrányok csökkentése érdekében általánosan a „hallgatás beleegyezés” lehetőségét írja elő, ez azonban eltérést enged az ágazati jogszabályoknak. Tekintettel arra, hogy a látvány-csapatsportágban működő országos sportági szakszövetségek a sportfejlesztési programok bírálata során a Ket. alapján eljárva sokszor összetett, bonyolult szakmai megítélésű ügyekben hozzák meg döntéseiket, így például többek között az építési hatósági engedélyek meglétének vizsgálatát is végzik, szakmai programok és azokhoz rendelt költségnemek megalapozottságának vizsgálata is a feladatuk, így ezek a döntések is indokolják a módosítást. Ezért a rendelkezés aránytalan terhet jelentene számukra, ennek megfelelően a módosítás alapján a támogatás igénybevételére jogosított szervezetet nem illeti meg a kérelmezett jog automatikus gyakorlása.
További lényeges elem, hogy a módosítás kiterjeszti a sporttörvény hatályát a Tao. törvény 24/A. §-a szerinti támogatásokra, és egyértelműsíti a Tao. törvény és a sporttörvény közötti hatásköri szabályokat a sportpolitikáért felelős miniszter és a látvány-csapatsportban működő szakszövetség adókedvezménnyel kapcsolatos feladatai vonatkozásában.
A törvénymódosítás további elemei pontosítják a jogszabályi hivatkozásokat arról, hogy mely sportfegyelmi büntetések ellen lehet bírósági jogorvoslatot kérni. A módosítás tehát korábban át nem vezetett számozásbeli pontosítást tartalmaz.
Végül a törvény módosítása a Magyar Olimpiai Bizottság olimpiai mozgalommal kapcsolatos feladatai között védi az olimpiai jelképeket és szimbólumokat, amelyek védelme az olimpiai eszmeiség megőrzése, az eredetiség és megkülönböztetés, valamint a szurkolók, vásárlók hiteles tájékoztatása céljából szükséges. A Magyar Olimpiai Bizottság az olimpiai jelképek és elnevezések felhasználására vonatkozó engedélyt csak a NOB jóváhagyásával adhat ki bizonyos feltételek mellett. Így az olimpiai szimbólumok és elnevezések megfelelő hazai védelme érdekében kiemelten fontos, hogy az erre vonatkozó magyar jogszabályok a jogtulajdonos, azaz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályzatait, rendelkezéseit és szándékait tükrözzék, tekintettel a sporttörvényben foglalt kötelezettségeikre, amely szerint a MOB végrehajtja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapszabályában és az egyéb szabályzataiban megállapított célkitűzéseket és feladatokat.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány támogatja a társaságiadó-törvény módosítására irányuló, gyakorlatban jelentkező jogértelmezési és egyéb adminisztrációs kiegészítéseket, valamint a sportról szóló I. törvény módosítását és kiegészítését. Úgyhogy kérem, a törvénymódosítási javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
