Z. KÁRPÁT DÁNIEL

Teljes szövegű keresés

Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örülök, hogy a mai napot a kvótáról szóló országos népszavazás hatja át. Én már reggel 6 óra 15 perckor ezzel kapcsolatban válaszolhattam az egyik televízió stúdiójában, és úgy érzem, még napokig erről lesz szó. Nagyon helyes! Államtitkár úr harcos, karakán kiállása is nagyon tetszik nekem ebben a kérdésben, az általa elmondottakkal jórészt egyet is értek.
Egy-két kérdést tennék fel, és ezzel gazdagítanám a vitát - remélem, érdemben reagálni fog rá -, hiszen 2015 szeptemberében fordult elő az, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke itt, ezen a szent helyen felállt, és bizony előállt azzal az elképzeléssel, hogy ha komolyan gondolja a kormányzat a bármikori kvóta vagy annak valamely mutációjával kapcsolatban tanúsított ellenérzéseit, akkor méltóztasson egy országos népszavazást szervezni a kérdésben. Pontosan, szó szerint elmondtuk, hogy az akkori politikai klímában az egyik legmagasabb legitimációs fokot azzal lehet elérni, ha a mindenkori kormány cselekvési terét a választók akaratának megfelelő mederbe sodorjuk. Nagyon helyesen tennénk így egyébként, hiszen a társadalom álláspontom szerint több mint 90 százaléka amellett teszi le a voksát, hogy csak úgy ne lehessen hívatlan idegeneket Magyarországra telepíteni. A helyzet az, hogy akkor bizottsági szakaszba is került ez a felvetésünk. Ha jól emlékszem, még Vas Imre úrral is váltottunk pár gondolatot ez ügyben, amikor önök, fideszes képviselők el tetszettek mondani, hogy ez egy lassú, drága, körülményes módszer, és különben sincs feltétlenül szükség rá. Pontosan azokat az érveket tetszettek hangoztatni, amelyeket most a politikai úgymond ellenoldaluktól hallanak, és amelyekkel szemben vitatkoznak.
Nagyon örülök, hogy ez a pálfordulás megtörtént a Fidesz-KDNP-n belül, a kérdésem csak annyi, hogy mit tetszettek csinálni szeptember óta. Mi történt szeptember és mondjuk, a Kósa Lajos-kiállás között, amikor is Kósa Lajos már egy kvótaügyi országos népszavazás részleteiről egyébként ötpárti egyeztetést is összehívott. Az MSZP emlékeim szerint már azon sem vett részt. Ezen nem lepődtünk meg, hiszen ők is nagyjából egy mederbe terelték a kiállásukat ez ügyben, és inkább egy mondjuk, baloldali, de inkább bevándorláspárti hozzáállást tanúsítottak az utóbbi hónapokban. Ennek a részleteit majd ők fejtik ki, erre én nem vagyok feljogosítva. De azt látjuk, hogy egészen elképesztő változásokon megy keresztül a Fidesz-KDNP, és én próbálom ennek az okát megfejteni, hiszen most egy vészhelyzetben vagyunk.
Két héttel ezelőtt Brüsszelben felmerült a különböző kötelező kvótaszerű mechanizmusok újjáélesztésének a terve és egy új mechanizmusrendszer kidolgozása. Már ekkor, amikor kormánypárti képviselők nyilatkoztak, szóba került, hogy egy sikeres országos népszavazás adott forgatókönyv mentén szeptember előtt meg sem valósulhat. Tehát adódik a kérdés, mit fog Tuzson Bence csinálni abban az esetben, ha keresztülviszi az országos népszavazást a Fidesz. Egyébként én támogatni fogom. A saját alapötletünkre soha nem fogjuk azt mondani, hogy ez nem egy jó módszer, azt mondjuk, hogy esetleg van még jobb. Mit fog ön csinálni akkor, ha mondjuk, szeptemberben vagy októberben lemegy az országos népszavazás, viszont nyáron a brüsszeli boszorkánykonyhában kifőznek Magyarország ellen valamit anélkül, hogy önök ez ellen érdemben fel tudnának lépni?
Ezért javasoltuk önöknek, hogy legyen országos népszavazás, rendben van, bár azt is tudjuk, hogy drága. Viszonylag bizonytalan eszköz, hiszen egy sima baloldali ellenmozgósítással már akár érvénytelenné is lehet tenni ezt a referendumot, és azt is mondhatjuk nyugodtan, hogy az időt most bizony lehet húzni vele.
Tehát ha önöknek olyan politikai céljaik vannak, hogy esetleg az ország további problémáiról terelnék el a figyelmet, mondjuk, a 27 százalékos európai uniós rekorder, de talán világrekorder áfáról, a dolgozói szegénységről, egyebekről, akkor ez a problémakör még gyönyörűen hónapokig fenntartható egy őszre áttolt országos népszavazással. Viszont adódik a kérdés, hogy mit csinálnak önök, ha a brüsszeli boszorkánykonyhában nyáron főznek ki valamit ellenünk, ezt keresztülviszik, az Európai Bírósághoz fordulásuk a Luxemburgban folyó per, mindezek alapesetben nem bírnak halasztó hatállyal, éppen ezért ezekre hivatkozni édeskevés.
Adódik még egy kérdés, hogy van egy, a Jobbik által az önök figyelmébe ajánlott sokkal izmosabb eszköz, egy nagyon egyszerű dolog, az önök által feltett, egyébként szerintem még hiányos népszavazási kérdés, hiszen az nem terjed ki a visszatoloncolásokra és a kvóta mutációira, ezen kérdés esetében egy egyszerű műveletet kellene elvégeznünk. Le kellene venni a kérdőjelet a végéről, odatenni egy pontot, és a fideszes népszavazási kérdést beletenni szépen a fideszes Alaptörvénybe.
(21.40)
Szerintem egy fideszes képviselő vagy egy KDNP-s akár nagyon nehezen mondhatna erre nemet, hiszen az önök saját politikai termékeiről beszélünk, mi viszont segíteni szeretnénk önöknek azzal, hogy ezt a nagyon erős lépést megtegyük. Ha az Alaptörvénybe foglalt védelem illetné Magyarországot e tekintetben, tehát hívatlan idegeneket nem lehetne csak úgy betelepíteni, álláspontunk szerint ez mehetne akár párhuzamosan is az önök országos népszavazást illető legújabb ötletével. De az biztos, hogy Magyarország biztonságának a szavatolása felé elképesztően komoly lépéseket tennénk. Tehát én most szeretnék valami érdemi reakciót kicsikarni azt illetően, hogy tudják-e támogatni önök, fideszes-KDNP-s képviselők, hogy a fideszes népszavazási kérdésüket a fideszes Alaptörvénybe beletegyük, segítve ezzel Magyarország helyzetét.
Tisztázni kellene és illene azt is, hogy Navracsics úr mégis hogyan foglalt állást akkor, amikor a be nem fogadott migránsok után fizetendő fejpénzről szóló, úgynevezett konszenzusos döntés megszületett az Európai Bizottságban. Mi mielőtt bármilyen vádat megfogalmaztunk volna, nagyon részletesen egyeztettünk európai uniós szakjogászokkal a tekintetben, hogy egy ilyen konszenzusos döntés esetében milyen forgatókönyvek merülhetnek fel. Hiszen számunkra nem érhető el az Európai Bizottság idevágó jegyzőkönyve, nem tudjuk az ott lefolyt vitát felidézni. Az a gyanúnk ugyanakkor, és ez egy elég erős gyanú, hogy egy ilyen konszenzusos döntés nem jöhetett volna létre akkor, hogyha Navracsics úr egy elképesztően erős, nem azt mondom, hogy vétót emelt volna, de mindenképpen kifogást foganatosított volna vagy mondott volna jegyzőkönyvbe. Adott esetben akkor nem konszenzusos döntésről lenne szó. Értjük mi, hogy az uniós biztosok esetében tulajdonképpen már-már bűnnel ér fel a nemzetállam képviselete, de akkor is érdekelne az önök informáltsági foka erről, tehát hogy mit tett Navracsics úr az Európai Bizottság berkein belül, létezik-e olyan forgatókönyv, hogy az ottani biztos adott esetben nem emel kifogást egy ilyen tízmilliárdos fizetendő fejpénzzel szemben, ami Magyarországra nézve elképesztően súlyos terheket rejt. Itthon pedig ugyanezt az intézményt a Fidesz képviselői szidják, mint a bokrot - teljes joggal, teszem hozzá -, tehát ez azért még egy tisztázandó kérdés.
Végül pedig el kell hogy mondjam, ami a leginkább húsba vágó dolog, az az, hogy mire számíthat Körmend lakossága. Hiszen, amikor ott jártunk múlt héten, és egy vonulásos demonstrációt szerveztünk a településen élők biztonságának szavatolása érdekében, akkor bizony azt láttuk, hogy minősített bűncselekmények talán még nem is fordultak elő, ugye egyelőre kisebb súlyú cselekményekről beszélhetünk, már ha kisebbnek lehet nevezni azt, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzete napok alatt elpárolgott, de ez a hozzászoktatási üzemmód, amit önök a migránstanyáikkal művelnek Magyarországon, az egészen elképesztő.
Tehát először egy-kétszáz embernek az odavitele, szokja csak meg a lakosság, tulajdonképpen szokjon ugyanúgy hozzá, mint amikor a Keleti pályaudvarnál engedték felszaporodni a migránsok százait, és aztán Budapest lakossága tulajdonképpen elkezdett hozzászokni ahhoz a helyzethez, amit nem szabad elfogadni, és ami elfogadhatatlan. Éppen ezért most is azt látjuk, hogy tulajdonképpen ez a körmendi helyzet ez önök által úgy lett kezelve, mint egy kötelező rossz, álláspontom szerint pedig egyetlenegy módszer és megoldás működne ebben az esetben. Ha önök valóban ilyen harcosak a kötelező kvótával szemben, egyáltalán a migránsok betelepítésével szemben, akkor ugyan már a saját intézményeikben, táboraikban sem kellene eltűrni azt, hogy ezek az emberek szabadon grasszáljanak. Még arra sem lehetett kötelezni őket, hogy egy demonstráció idejére a táboron belül maradjanak a saját biztonságuk érdekében, hiszen a nagyon megengedő liberális jogszabályok még azt sem teszik lehetővé, hogy egy ilyen esetben a magyar rendőrség normális intézkedéseket foganatosítson.
Tehát ezek az emberek szabadon grasszáltak akkor is, amikor a polgári lakosság jogos nemtetszésének adott hangot. És bizony szabadon grasszálnak akkor is, amikor egy egyszerű állampolgár elmegy a közeli bevásárlóközpontba bevásárolni, szabadon grasszálnak akkor is, amikor a gyermekeink edzésre mennek a környéken. Tehát egy nagyon rosszul elhelyezett, rossz helyre rakott, alapvetően oda nem való intézményről van szó, aminek lakott területen belül egyszerűen nem is lenne helye, nem is lenne szabad ott lennie.
A körmendiek nevében tehát azt is kérdezem e tekintetben, hogy meddig terveznek ilyen intézményeket fenntartani, hogyan képzelik azt, hogy bármely magyar településre az ott élő lakosok megkérdezése nélkül migránstanyákat telepítenek, és egyáltalán hogyan gondolják ezt a harcos kiállást keresztülvinni a valóság terében, miközben a magyar élettérben valami egészen mást valósítanak meg, és polgárok először szubjektív biztonságérzetét veszik el, de sajnos garantálhatjuk, hogy ha ez a helyzet így marad, akkor az objektív biztonságukat is el fogják veszíteni, amihez mi nem fogunk asszisztálni, és mindent meg fogunk tenni ez ellen. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem