HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy látom, hogy az előttem szóló felszólalók, tehát az összes parlamenti frakció lényegében véve a nemzeti emlékhelyek kibővítése kapcsán teljes egészében egyetért, én magam is, sőt a frakcióm nevében mondhatom, hogy az egész frakció is ezt a bővítést támogatja, én magam különösen is ünneplem ezen pontok bekerülését a nemzeti emlékhelyek közé.
Ugyanakkor nem tudom elhallgatni azokat a kritikai észrevételeimet, amiket már korábbi felszólalásaim kapcsán is, amikor ezt a törvényt módosítottuk, el kellett hogy mondjak az Orbán-kormánynak az elmúlt hat évére jellemző, örökségvédelmünket érintő törvényjavaslatai kapcsán. Ugyanazok a kritikai észrevételeim vannak tehát, amiket korábban, a korábbi törvényjavaslatok kapcsán elmondtam, és ennek összegzéseképpen azért hadd mondjak el egy-két pontot.
Nem támogattuk, nem támogathattuk a nagyberuházások, illetve egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások kapcsán a régészeti feltárások lehetőségének a durva beszűkítését, illetve egyes hatósági eljárások felgyorsítását. Nem támogathattuk azon lehetőség kibővítését, amit önök csak elfedésnek hívnak, hiszen a múltunkat nem elfedni kell, hanem feltárni. Az előbbiekben említett pont kapcsán is elutasítottuk azt, hogy teljes területi feltárások esetén 30 napra szűkítették a feltárás idejét, időjárástól totálisan függetlenül. De az intézményi háttér leépítésével is gondunk volt, tiltakoztunk a Műemlékvédelmi Hivatal, illetve utána a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetése ellen, illetve ezen egész hivatali rendszer szétverése ellen. Azt sem támogattuk a régészetnél - hogy egy mondat erejéig visszatérjek -, hogy az akkreditált intézmények mellett nem akkreditált szervezetek is feltárásokban közreműködjenek, illetve hogy a gazdaságossági szempontok miatti funkcióváltás lehetőségét megadjuk bizonyos műemlékek esetén.
Ez tehát a múlt, korábbi törvényjavaslatok kapcsán a véleményünk, és meg kell mondjam, hogy ugyanez az irányvonal, ami az előzőekben felsorolt törvényjavaslatok kapcsán vagy törvénymódosítások kapcsán is tükröződött, ez az, ami tovább folytatódik, és ami a jelenlegi törvényjavaslatból is tükröződik számunkra. De még egy dolgot kénytelen vagyok megemlíteni itt, a Ház színe előtt, ez pedig az előbbiekben is elhangzott, hogy a tavalyi év végén lezajlott, illetve be is fejeződött a műemléki védettség felülvizsgálata egyes ingatlanok kapcsán, és több mint 80 ingatlan esetében az MVM megszüntette a műemléki védettséget - ez a 4/2016. MVM-rendelet -, és most kénytelen vagyok, már csak azért is, hogy méltó módon vagy eléggé szemléletesen ábrázoljam az Orbán-kormány műemlékekkel kapcsolatos politikáját és valódi indulatát, egypár elemet idézni ebből az MVM-rendeletből.
Tehát milyen esetekben szűnt meg vagy szüntette meg a minisztérium a védettséget? Például - most csak tényleg példálózó jelleggel egy-két dolgot engedjenek meg nekem - megszűnt jellemzően nagyon sok népi lakóháznak a műemléki védettsége, megszűnt egy kerektemplom alapfalainak a műemléki védettsége. Miért is fontosak nekünk a kerektemplomok általában a Kárpát-medencében? Mert azt bizonyítják, hogy a magyarság keresztényként érkezett a Kárpát-medencébe, tehát ismertük a kereszténységet, és ezzel kapcsolatos építő kultúránk is volt. Ezért tehát ezek megszüntetése különösen is fájdalmas és szerintem felülvizsgálandó.
Megszűnt egy csomó szélmalom védettsége, tájház, kántorlak, a Szent Mihály-kápolna romjainak a védettsége a budapesti belvárosban. Megszűnt egy zsinagógának a műemléki védettsége, egy Szentháromság-oszlop műemléki védettsége, aztán megszűnik, mondjuk, egy kovácsműhely műemléki védettsége, mert nem található, nem találták meg, amikor felül akarták volna vizsgálni. Egyáltalában döbbenetesek azok az indokolások - persze tudom, hogy a törvény szerint ezeket kellett önöknek beírni -, hogy például a műemlékileg védett valami ingatlan vagy ingóság nem található, a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg.
(12.20)
Akkor felteszem a kérdést: vajon egyszer hogyan lett mégis annak nyilvánítva? Megsemmisült a műemléki érték vagy helyreállíthatatlanul elveszett és így tovább. Aztán például különösen is érdekes, amikor azt írják, hogy egy telekalakítást követően a valahol található Nepomuki Szent János-szobor megsemmisült. Hát ne tessék haragudni, a teodolit nem rézágyú! Nem tudom, hogy egy telekalakítás kapcsán milyen módon semmisülhet meg egy egyébként műemlékileg védett szobor.
De ami az egyik legfurcsább, és ezt hadd említsem meg, hogy pont most valamilyen kifürkészhetetlen okból kifolyólag a Vajdahunyad vára, a Mezőgazdasági Múzeum, a kápolna és egyáltalában a történelmi épületcsoport földrészletére vonatkozó műemléki védettség megszűnik. Ezt azért elég nehezen tudom értelmezni, már csak azért is, mert amit önök ideírnak, az csak annyi magyarázat, hogy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg. Ez a Városligetnek az a része, ami a vizesárkon belül van. Tulajdonképpen miért is nem tudjuk ezzel kapcsolatban fenntartani a műemléki védettséget? Nagyon örülnék, ha államtitkár úr segítene ennek a magyarázatában, már csak azért is, mert ezzel kapcsolatban egy részletes választ kértem írásban, hogy tételesen indokolják meg nekem, ezeknek a műemlékeknek miért szűnt meg a védettsége. De nem történt semmi.
Még egy dolgot hadd említsek meg! Megszűnt református haranglábnak, lelkészlaknak, présháznak, magtárnak a védettsége, és így tovább, s mondom még egyszer, egy pálos templomrom védettsége is. Mindenesetre összességében 86 ilyen egységben szűnt meg a műemléki védettség. Felmerül az emberben a kérdés, hogy hol volt a hatóság akkor, amikor ezek a műemléki védettség alá tartozó ingatlanok olyan helyreállíthatatlanul károsodtak, hogy utána le kellett venni róluk a védettséget. Hány ellenőrzés volt az elmúlt időszakban, milyen felszólítások történtek a tulajdonosok részére, milyen kötelezések, milyen bírságokat szabott ki a hatóság? Ja, hogy már nincs is hatóság, mert önök annyira leépítették, annyira beszűkítették ezt a keretet, hogy nincs ember, aki ellenőrizze ezeket a műemlékeket?
Én azt gondolom, hogy nincs jellemzőbb, mint ez a bizonyos MVM-rendelet az Orbán-kormány kulturális örökség védelmére vonatkozó politikájának a szemléltetésére. Önök leegyszerűsítik a saját maguk dolgát a tekintetben, hogy nem védik meg a műemlékeket kellő gondossággal, ahol csak lehet, a gazdaságossági fenntarthatóság miatt erőltetik a funkcióváltást és a tulajdonosváltást is. Magyarul, ahogy itt a korábbiakban is elhangzott, a beruházói érdekek előtérbe helyezése folyik. Lehet persze, hogy ezek a beruházók állami beruházóknak álcázzák magukat, bizonyos rokonok. Tudjuk, az Orbán-kormány politikájából elég ismerős a retyerutya, sógor, koma kapcsolatrendszer. Mindazonáltal én úgy gondolom, hogy jelentős károkat okoznak összességében a magyar örökségvédelemnek.
Egypár gondolat még - hogy ne húzzam túlságosan államtitkár úr drága idejét -, amelyek szerintem alátámasztják a törvényjavaslat egy-egy paragrafusából az általam elmondottakat. Egyrészt például az, hogy a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik. Melyek azok a folyamatban lévő ügyek, amelyek olyan nagyságrendűek, amelyek esetlegesen igényelhetik azt, hogy egy törvényt is módosítsanak hozzá? Nem tudok nem gondolni a Vár átépítésére, de persze nyilván a Liget is fölmerülhet, szóba kerülhet, vagy a legutóbb megvásárolt alcsútdobozi műemlék kérdése is felmerülhet ilyen értelemben.
Ezen túl a 36. § szerint a történeti kertek kapcsán nem az egészre vonatkozik majd a védettség, hanem csak a védett részeit nem lehet majd megszüntetni. Továbbmegyek: a 43. § szerint a védett műemléki érték részleges elbontására lesz lehetőség, illetve átépítésére, bizonyos energetikai korszerűsítések nem okozhatnak helyrehozhatatlan károkat, ez még rendben is van, de igen jelentősen bővítik az elbontás lehetőségét akkor, ha például „a méltó használat érdekében ez szükséges”. Én nem gondolom, hogy jogilag különösebben pontos fogalom lenne a „méltó használat”. Csakúgy, mint a 23. §-ban a műemléki érdek érvényesítése kapcsán az OTÉK-tól, HÉSZ-től el lehet térni, írja a jogszabálytervezet, bizonyos közérdekű szempontok miatt. Hát, kérem tisztelettel, mi lehet közérdekűbb szempont, mint maga az OTÉK, illetve a helyi építési szabályzat, amit egy közösség hoz létre nem is rövid, hanem igen hosszú eljárás folyamán?
Aztán a 23/E. § szerint, ha a nagyberuházóval nem hajlandó szerződést kötni az akkreditált intézmény bizonyos feltárás kapcsán, akkor a kijelölt örökségvédelmi szervnek kell azonnali hatállyal gondoskodni a régészeti feltárásról. A próbafeltárás célja és módja a 21. § szerint ezentúl már nem fogja tartalmazni az előzetes régészeti dokumentáció készítését. Továbbá még egy pontosítás: a műemlékké nyilvánítás kapcsán az ügyfélköröket bővítik, ugyanakkor viszont a műemlékké nyilvánítás tudományos előkészítésének a lehetőségét beszűkítik, és így tovább. Tudnám még hosszabban sorolni, de megígértem államtitkár úrnak, hogy próbálom összefogottan elmondani a véleményünket.
Összességében azt kell mondjam, hogy a törvényjavaslat abba az általunk elutasított politikába illeszkedik bele szervesen, amiről már korábban is beszéltem. Olyan további lehetőségeket teremt meg a nagyberuházók, beruházók számára, amelyek nem a magyar kulturális örökség védelmét szolgálják, ezért ezt a törvényjavaslatot nem tudjuk elfogadni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
