DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, egy sok szempontból furcsa javaslat van az Országgyűlés előtt, és jómagam is figyelemmel végighallgattam László Tamást, a Fidesz vezérszónokát. Én is arra a következtetésre jutottam, hogy tulajdonképpen nem is nagyon értem, önök látják-e, tudják-e, hogy mit szeretnének elérni. A vezérszónoki felszólalásának egy jó része ugyanis tulajdonképpen a hasonló szolgáltatásokat és az Ubert dicsérte, illetve az ezt igénybe vevő felhasználók szempontjából méltatta, hogy milyen jó, hogy kiszámítható módon, mármint anyagilag kiszámítható módon, egy telefonos applikáció segítségével, a bankkártyáról levonva lehet ezt megvalósítani, illetve sok esetben, talán ez is elhangzott, olyanok is igénybe veszik, akik korábban a taxisszolgáltatásokat nem. Emellett nyilván ami az adóügyi kérdéseket illeti, azoknak is megvolt az igazsága sok szempontból.
De a megoldást, amely előttünk fekszik, én sem tartom tökéletesnek, és engedjék meg, hogy részletesen is kifejtsem, miért nem jó, amit elfogadni terveznek. Egyébként előrebocsátom, hogy tartózkodni fogunk a szavazáson, mert értjük azokat a megfontolásokat, amelyek a beterjesztett javaslat mögött meghúzódnak, de ez egy rossz válasz. Úgy gondolom, ebben egyetérthetek Tóth Bertalannal, hogy ha a jövőben tervezik a szabályozás átalakítását, akkor ezt meg kellett volna tenni, vagy SOS módon kiadni valamelyik minisztériumnak, vagy adott esetben őszre behozni a javaslatot, ha ez lehetséges, bár ismerve a minisztériumi kapacitásokat, és ismerve, hogy a probléma nem most merült fel, szerintem talán korábban is lehetett volna kezelni.
De ahhoz, hogy teljes mértékben megérthessük a problémát, engedjék meg, hogy kicsit visszaugorjak az időben, és elmondjam, hogy mi az, ami történt, mi az, ami előzménye, a taxistársadalom, illetve a taxival utazók életét meghatározó mely folyamatok játszódtak le Budapesten és az országos törvényhozásban.
Tudvalevő, hogy országszerte megközelítőleg 7500 taxisvállalkozásról beszélünk, Budapesten nagyjából 4000 található. Ezért Budapest egyébként is központi szerepet kapott. A Fővárosi Önkormányzat már 2013 őszén megalkotta a saját rendeletét a taxipiac szabályozására, de egyébként előtte is már sok vita volt arról, hogy jó-e a korábbi szabályozás vagy nem, emelni kell-e a díjat, vagy hogyan lehet fix árat bevezetni, hogyan nem. Azt is el kell mondanom, hogy nagyon sok különböző érvet, ellenérvet hallhattunk azzal kapcsolatban is, hogy egyáltalán az autók kritériumrendszere, az autók színe, a különböző felülvizsgálatok, amelyeket elvártak a taxisofőröktől, indokoltan lettek-e bevezetve néhány éve. Azt kellett látni, hogy a taxisoknak egy java része annak reményében, hogy a szabályozás mindenkivel szemben élni fog, első körben még el is fogadta ezt, és a pluszköltségeket is vállalta.
Utána azonban azt kellett látni, hogy nem érezték ennek előnyös hatását. Ha önök is beszéltek taxisokkal, akár taxisszervezeti, -szakszervezeti vezetőkkel, akár egyszerű taxisofőrökkel - az „egyszerűt” úgy értem, hogy akik nem szakszervezeti vagy cégvezetők, hanem a mindennapokban vezetik is a gépjárműveket -, és legfőképpen azokkal, akik ott vannak a fronton és ellátják ezt a szolgáltatást, hallhatták, hogy ők úgy érezték, bár változtak a szabályok, mégsem minden elemében volt érezhető náluk ennek az előnyös hatása.
Ez a fix díj, amitől sokan sokat vártak, kevesebb utast is hozott, és azt kell mondanom, hogy a jövedelmi viszonyokhoz képest Budapesten sajnálatos módon drága a taxizás. Drága taxizni, és amikor bejönnek az új alkalmazások, akár egy Uber-szolgáltatás, akár a sofőrszolgálat, lehetne gondolni ezekre is, nagyon sokan alternatívaként tekintenek rájuk… És egy másik faktorról sem szabad elfeledkezni: amikor egy iksz összeget kifizetünk a taxisofőrnek, gondolni kell rá, hogy annak csak egy része marad nála, levonva azokat a járulékokat, amelyeket ő fizet, levonva a különböző taxiscégeknek, diszpécserszolgálatoknak, nevezzük akárhogy őket, kifizetett összegeket, tehát nagyon sokat levesznek ebből az összegből. A fuvarszervezőknél maradt a megemelt díj egy jó része. Arról nem is beszélve, és ezt az Országgyűlésben is többször elmondtuk, hogy sajnos nem sikerült kiszűrni a köznapi nyelven taxishiénának nevezhető társadalmi réteget, amely a legnagyobb károkat okozta mindenkinek. Utasnak is, a turizmusban dolgozóknak is, a turistáknak is és egyébként a taxistársadalomnak is.
Azt várták a taxisok, amikor bejött az új szabályozás Budapesten, illetve amikor tavaly az új kormányrendelet is hatályba lépett, hogy talán akkor a renitensekre, a szabályszegőkre nagyobb szigorral fog lesújtani a törvény. Ez sajnos nem történt meg, és ennek több vetülete van. Megint csak a taxisoktól hallhattuk, hallottam én is, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnél, a vasúti pályaudvaroknál, a nagy hoteleknél olyan taxishiénák vannak még mindig jelen, akik sokszor semmiféle taxiszolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel nem rendelkeznek, vagy ha rendelkeznek, nem úgy számláznak, ahogy kellene.
Tudom, hogy a felszámolása ennek bonyolult kérdés, mert a Fővárosi Önkormányzat különböző szervei sem látták el kellőképpen a feladatukat, illetve sok esetben a saját testi épségüket féltve nem merték az ellenőrzéseket megtenni. Azt láthattuk, hogy a NAV sem lépett fel kellő szigorral, és bizony bizonyos esetekben, akár a Liszt Ferenc repülőtéren tapasztalható ügyekben a rendőrségnek kellett volna fellépni. Jómagam is több írásbeli kérdést tettem fel, illetve egyéb parlamenti műfajokban fordultam a Belügyminisztériumhoz, hogy lépjenek fel. Videók kerültek fel az internetre arról, amikor például egy anyát és gyermekét körbeveszik a taxishiénák, és csak akkor léptek arrébb, illetve vették szerényebbre a figurát, ha szabad ilyen pestiesen fogalmazni, amikor látták, hogy videofelvétel készül. Utána a Belügyminisztérium tulajdonképpen széttárta a karját, hogy ők nem tudnak mit csinálni a repülőtéren, a biztonsági szolgálathoz tartozik, nekik kell megoldani, de a repülőtéri biztonsági szolgálatot sem láttuk egyébként fellépni. Tehát egymáshoz dobálták a kérdést és annak megoldását.
(16 .50)
Nyilván nemcsak a magyar állampolgárokról, hanem a turistákról is beszélünk, akik aztán végképp kiszolgáltatottak annak, hogy a nyakukban igazolványnak látszó különböző bilétákkal odalépnek taxiszolgáltatást ígérve hivatalos taxisofőrnek látszó egyének, és tulajdonképpen bármit megtehetnek velük. Sok esetben egyébként azt is elmondták a taxisofőrök, hogy amikor egy ellenőrzés volt, érdekes módon előre megtudták, amikor mondjuk, esetleg a hatóságok le is akartak sújtani, hogy a Nyugati pályaudvarnál lesz egy ilyen ellenőrzés. Ezt így nem lehet! Ezeket az embereket már rég ki kellett volna szűrni, bizonyos esetekben akár hűvösre is kellett volna tenni, de az a minimum, hogy a gépjárművüket el kellett volna venni. Egyébként azt a szigort, amivel önök most fellépnek, a taxishiénákkal szemben elvártuk volna.
Továbblendülve erre a mostani problémára, azért azt látni kell, hogy valóban ez a konstrukció a feketegazdaság táptalajának ígérkezik ebben a formában. Ezt meg kell szüntetni, ezzel egyetértünk. Az nem járja, hogy valakik teljesítik a szabályokat, van egy taxisofőr, aki befizeti maga után a járulékot, a gépjármű különböző kritériumrendszerének megfelel, hozzáteszem, sok esetben a különböző állami szervek vagy akár a főváros részéről is lehúzásgyanús esetekre panaszkodtak a taxisok, hogy több tízezer forintot ki kell fizetni azért, hogy évente elvigyék a taxit és ránézzenek, hogy jó helyen van a matrica, vagy nem, és ezt egyébként nem kellő kapacitással végzik a szervek. Ezen is változtatni kellene, hogy ne egy fejőstehénnek nézzék a taxisokat a különböző állami szervek. Viszont a modern technikáktól, a megújulástól sem kellene elzárkózni.
A Jobbik XXI. századi pártként abba a hibába se szeretne esni, hogy egyrészről egyetértünk, hogy ki kell fehéríteni ezt a szegmenst is, de egy modern kori luddizmusként nem szeretnénk lesújtani mindenre, ami új. Akkor tulajdonképpen visszamehetnénk abba az időszakba is, amikor régen a konflisokkal, lovas kocsival utast szállítókról, hosszú cikkek jelentek meg az interneten… - annak idején a gépi személyszállítás ellen, a taxik ellen ugyanez vagy egy hasonló vita már kibontakozott Budapesten, jó pár évtizeddel ezelőtt, a második világháború előtt, és ezekre a kérdésekre, úgy tűnik, választ kell adni.
Azt is el kell mondjam önöknek, hogy mi alapvetően a taxisofőrök és a felhasználók oldalán állunk. Másodlagos szempont a nagy taxiscégek, a fuvarszervezők, illetve akár az Ubernek mint cégnek az érdeke. Ezt a két csoportot kell megfelelő módon kiszolgálni. Egy másik szempont, és pozitív nyugati példák is vannak erre, hogy le lehetne ülni akár a cég vezetőivel is. Bár tudom - és erre egyébként Észtországban is példa volt -, hogy sokszor nehéz, mert az a kft., ami hasonló néven van bejegyezve, elhárít minden felelősséget magától, hogy se a sofőrökkel, se az emberekkel neki nincs kapcsolata, viszont a hirdetéseket, ha jól láttam, ő adja fel. Nyilván a csikicsuki megvan a cég részéről, de azt hiszem, tárgyalóasztalhoz lehetne őket ültetni, és ebben az esetben egy olyan megoldást lehetne találni, amely talán mindenkinek jó lenne.
Miért ne lehetne egy olyan kritériumrendszert kidolgozni, amely alapján a rendszerben mindenki jól tud járni, a sofőrök is, akár nemcsak a taxisofőrök, hanem akik mondjuk, egy szabályozott rendszerben be tudnak szállni a személyszállításba, és adóznak, adót fizetnek, egy kritériumrendszernek megfelelnek, akkor ők is tudják ezt a fuvarszolgáltatást nyújtani, illetőleg adott esetben egy taxis is kvázi bedolgozhat az Ubernek vagy más szolgáltatásoknak akár úgy, hogy az egyik fuvart taxisként elviszi, akár úgy, hogy a következőt, ha úgy érzi, hogy nincs egy jobban fizető kuncsaft, akkor egy egyéb applikáción keresztül, akár az Uberen keresztül megteheti, és ezt a szolgáltatást nyújthatja. A taxisoknak is jó lenne egyébként, ha többet tudnának dolgozni és többet tudnának keresni, mert lehet, hogy napi néhány fuvarnál a sok, egyébként egyenként kisebb végösszegű cech, illetve kiállított számla esetében jobban járnának, hiszen egész nap vagy nagyobb részben mozgásban tudnának lenni, és így a bevételeik is nőnének. Az egy másik dolog, hogy a taxi-társaságoknál, a nagy fuvarszervezőknél ez kiesést jelentene. Ahogy mondtam, az ő érdekük teljesen másodlagos, legalábbis nekünk ebben a konstellációban.
Pont az észteknél lehetett azt is látni, felhívnám rá a figyelmet, hogy ott meg tudtak abban állapodni, hogy teljes hozzáférést enged az Uber és a hasonló szolgáltatások az ottani adóhatóságnak és az állami szerveknek, és le tudják ellenőrizni, hogy ki mennyi fuvart teljesített. Hozzáteszem, ehhez képest már csak egy következő lépés, hogy az a 20 százalék, ami jutalékként valóban kimegy az országból az Uber központja felé, ezt milyen módon lehet adóztatás alá venni. Ez nyilván már egy következő kérdés, mert ha a szolgáltatásnyújtás és a sofőrök megadóztatásra kerülnének Magyarországon, akkor már előre tudnánk lépni ebben az esetben. Úgy gondolom, hogy ez egy alaposabb átgondolást, alaposabb előkészítést igényelt volna.
Úgy látom, önök azon túl, hogy László Tamás egyébként paradox módon nagyon helyesen néhány pozitív dolgot is kiemelt a modern kor vívmányaiból, de nem látják azt, hogy ezt valamilyen módon úgy kellene szintetizálni, hogy a magyar állam is jól járjon, a magyar taxisok se érezzék úgy, hogy becsapva vannak. De azt kell mondjam, a fix tarifát lehet, hogy újra kellene gondolni. Újra kellene gondolni, mert a fix tarifával tulajdonképpen a verseny is megszűnt. Egyébként egy magasabb minőségű taxiszolgáltatás a jelenlegi rendszerben, mondjuk egy komolyabb gépjárművel nyújtott szolgáltatás, amiért lehet, hogy az adott ügyfelek, utasok is egy komolyabb összeget kifizetnének… - illetve lehet, hogy nagyon sokan, ha nem is egy komfort nélküli, de egy kisebb gépjárműbe is, ami egyébként jó műszaki állapotban van, beülnének és taxiszolgáltatásként igénybe vennék. Azt kell látnunk, hogy a gyakorlatban a fix tarifát megbukottnak látom. Lehet, hogy ezt is újra kellene gondolni, de jobb lett volna, ha ezt az egészet csomagban önök átgondolják és az egyéb problémákkal együtt hozzák ide.
Így, ebben a formában, bár egyet tudunk érteni nagyon sok problémafelvetéssel, de csak tartózkodni tudunk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
