DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Harangozó Tamás hozzászólására reagálnék, de úgy látom, hogy elment a teremből. Nagyon izgalmas elnökválasztási kampányban vehet részt, és sok sikert kívánok innen neki is, hogy az MSZP-ben az átkos múltat levéve egy sikeres demokratikus elnöki kampányban vegyenek részt, és fontosabbnak tekintsék, mint azt, hogy részt vegyenek itt a parlament ülésén. A helyzet az… (Dr. Schiffer András: A KDNP-ből sincsenek itt!) A KDNP itt van legalább két fővel, tisztelt képviselő úr. Ha megengedi, bemutatkozom: a KDNP képviselője is vagyok.
Nagyon óvatosan bánnék, kérem szépen, ezzel az információátadási kérdést szabályozó rendelkezéssel. Felvetődött az a gondolat, hogy mit is akarunk mi az energetikában, a villamos iparban, a gáziparban, a nukleáris iparban az információ kibocsátásának korlátozásával. Messzebbről kezdeném. Ugye, 2015 novemberében az energiaunió elfogadása során már lefektettük az energiaunió több alapelvét, és ezek között az ellátásbiztonságon, a dekarbonizációs útvonalon túl, a kutatásinnováció fejlesztésén túl azért fontos szerepet szán és fontos jövőkép van az energiaszabályozásban itt az Európai Unióban és ezen keresztül Magyarországon is a piaci szereplésnek, az energiaárak piac által meghatározott voltának, a szolgáltatások minél szélesebb körű, határon átívelő piacosításának. Ez a folyamat elindult, a bizottság több csomagot adott ki, legutóbb most kutatás alatt van az úgynevezett téli csomagja, de például a villamosenergia-piac kialakításának is folyamata van, amelynek fontos része lesz a megújulók mind magasabb fokú integrálása. Tehát ebből lehet látni, hogy az energia és a piac nem két különálló dolog, az egyre inkább szerves egységet képez, és egyre inkább a magyarországi energiaipari szereplők azok részesülői ennek a piacnak.
Nem tudom, hogy történt a múltban, hogy alakulhatott ki, hogy a magyar köztulajdonban álló cégek ennyire védtelenek a sokszor nem minden hátsó gondolat nélkül megfogalmazott adatigénylésektől, de azt nyilvánvalóan lehet látni, hogy például ilyen perek Ausztriában nincsenek az OMV-vel szemben, amelynek jelentős hányada állami tulajdonban van. Na persze, az OMV mindig az osztrák szocdemeknek volt a házi báránykája, még Vranitzky személyében miniszterelnököt is adott az OMV. Tehát úgy gondolom, hogy a joggyakorlattal vagy szabályozással lehet ilyen hiba, mert egyébként a Nord Stream 2, egy orosz állami cég simán megkötötte a többi nyugat-európai állami cégekkel, gondolok az EDF-re, az RWE-re és még nem tudom, kikkel, azt hiszem, az ENI van még ebben a dologban, ami szintén állami cég.
Simán megkötötték, anélkül, hogy egyáltalán egy betűt megtudtunk volna abból a szerződésből, egyáltalán megismerhettük volna annak a gazdasági indokait, megismerhettük volna az azt alátámasztó gazdaságossági számításokat. Ez náluk is a piac része, és úgy gondolom, hogy nem hozhatjuk hátrányosabb helyzetbe a magyar közszolgáltató vállalkozásokat a tekintetben, hogy a versenytársaikkal szemben milyen biztonsággal tudják kezelni az üzleti portfóliókat, milyen biztonsággal tudják megvédeni üzleti érdekeiket és az üzleti adataikat.
Tehát én ebből indulok ki, és ilyen szempontból értékelem ezt a törvényjavaslatot, hogy van jogos gazdasági érdek, azon túl, hogy maga az infotörvény is azért megengedi a nemzetbiztonsági központi pénzügyi vagy külügyi érdekből történő adatszolgáltatás korlátozását, vagy ezek az elemek korlátozzák az adatszolgáltatást, de úgy gondolom, egy arányos szabályozásnak mindenféleképpen helye kell hogy legyen a magyar jogrendben, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor pontosan a köztulajdonban álló gazdasági társaságok versenyképességét, adótermelő képességét, munkahelyteremtő képességét ássuk alá. Azon lehet vitatkozni, hogy mi arányos vagy mi nem. Az arányosság sok esetben ízlés kérdését is jelenti, attól függ, hogy milyen szemléletű az adott bíró, lehet az az ő szuverén joga, hogy mit tekint arányosnak vagy mit nem, de a benyújtott javaslat erre törekszik, és fenntartja azokat az értékeket, hogy az adott adatszolgáltatás megengedésével szemben bírósághoz lehet fordulni, de az, hogy ennek van gazdasági indoka, lehet racionális és közérdekkel megtámasztott indoka, az teljesen világos, ebben szerintem nincs közöttünk vita. (Dr. Schiffer András közbeszólására:) Ebben szerintem nincs közöttünk vita.
Lehet, hogy e tekintetben még további egyeztetésekre szükség van, de nagyon bízom benne, hogy ez a törvényjavaslat az elfogadás időpontjára olyan tartalmakkal, olyan konszenzusos, alkotmányos és mindenféle igényt, ízlést kielégítő tartalmakkal lesz felruházva, ami biztosítja azt, hogy a magyar köztulajdonban álló gazdasági társaságok az energetika, a földgáztárolás és a távközlés tevékenysége területén érzékeny, fontos, a stratégia által a napi üzleti politikát meghatározó adataikat nem kell minden különösebben alá nem támasztott adatigényléseknek kitenni. Azt gondolom, ez a védettség megilleti a magyar gazdálkodó szervezeteket, és ezért úgy gondolom, hogy leszámítva a távol levő képviselő úr elnöki kampányát, lehet erről értelmesen is vitatkozni itt a Házban is, és úgy gondolom, ebbe az irányba menni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.
