Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarországot kétségkívül leginkább a demográfiai katasztrófahelyzet és a kivándorlás elképesztő hatásai sújtják, melyek lassan a gazdaság minden szegmensében megjelennek. A kérdés az, hogy előbb vagy utóbb. Tehát először a társadalombiztosítás fog megroppanni vagy éppen maga az a nyugdíjrendszer, amelynek a jövőjéről hosszas szakviták folynak, de akkor sem lehet megjósolni, hogy meddig bírja azt az egyoldalú terhelést, ami éri.
Éppen ezért látható lenne, hogy elképesztő szükségességű saját erőforrásokból felpörgetni a gazdaságot, lassítani a kivándorlást, lehetővé tenni a vágyott gyermekek világra jövetelét, ehhez pedig egy otthonteremtési programon keresztül lehetne talán a legkönnyebben elindulni. Éppen ezért fájó az, hogy két éve nagyjából, második éve civil kezdeményezésre otthonteremtés és lakásépítések kapcsán rendszeres találkozók folynak a parlamenten belül is, a civil meghívó fél pedig minden alkalommal továbbította meghívóját a kormánypárti képviselőtársak számára is, akik a legutóbbi alkalmat kivéve egyetlenegyszer sem tisztelték meg jelenlétükkel ezen nagyon fontos eseményt.
Örülünk a kormányzati elmozdulásnak, hiszen talán a CSOK kiterjesztése, bár elnagyolt és aránytalan kiterjesztése is a jele annak, hogy kezdik felfogni, miről is szól ez a problémakör valójában, azt láthatjuk, hogy a holnapi napon végre ezen összpárti egyeztetésre a Parlament falain belül is sor kerülhet, és végre itt is teret kaphat ez a nagyon fontos téma, de a CSOK kiterjesztése mentén még mindig elképesztő aránytalanságokat látunk.
Nemcsak a NOK-ra, CSOK-ra és az összes hasonló elképzelésre, de tulajdonképpen minden kormányzati felvetésre igaz, hogy azt erőltetik, hogy a magyar emberek mindenképpen új építésű ingatlanokat, új lakásokat szerezzenek, miközben látható, hogy - a KSH szerinti átlagfizetéseket illető adatokból kitűnő módon - nem ez a tipikus magyar átlag és nem ez a tipikus magyarországi élethelyzet. Hiszen a CSOK-ot igénylők, az ezzel kapcsolatban érdeklődők túlnyomó része, mintegy 90 százaléka egész egyszerűen nem kíváncsi új ingatlanra, pontosabban kíváncsi lenne, de nincs erre tartaléka, nincs erőforrása. Sokkal életszerűbb a használtlakás-vásárlás, a -bővítés és a -felújítás.
Éppen ezért, ha már az építőiparon keresztül kívánna egy tőkeinjekciót adni Magyarország kormánya, akkor látni kéne azt, hogy bár az építőiparba invesztált pénznek óriási multiplikátor hatása van a gazdaságra nézve, az is bizonyított, hogy mindez nem a stadion és nem az út, hanem a lakó- és kereskedelmi ingatlanok esetében a leginkább kiterjedt, és a CSOK ennek megfelelően lehetett volna kitalálva, hiszen ha a használt lakásra kiterjesztenék, akkor az itteni felújítások esetén csak a nyílászárók és fűtés-korszerűsítések kivitelezése során már ezen kettő magával húzná a többi szakipart is, ennek megfelelően pedig multiplikátor hatása mindennek azért lehetne kiterjedt, hiszen itt az új építésűhöz képest még talán magasabb a munkadíj aránya, mint a bevont anyag költsége. De a bevont anyagon keresztül is a történelmi magyar építőipar, annak beszállító hálózatának újraindítása, a termelőkapacitás újraindítása esetében igenis mérhető hatások jelentkeznének, hiszen ha eljátszunk azzal a gondolattal, hogy az összes CSOK-képes ingatlan esetében igénybe veszik magyar családok a támogatást, minden ilyen érintett lakásba egy vágyott gyermek világra jöhet, akkor is azt látjuk, hogy összesen 6, azaz hatezer ingatlan alkalmas minderre 2017 végéig. Látható tehát, hogy az élve születések számának robbanásszerű emelkedését nem innen kell várni, nem ettől kell várni.
Ugyanakkor, ha egy állami hátterű bérlakásépítési program indulna a Jobbik programjának megfelelően, azt látjuk, hogy mindez akár a Várba költözés felbecsült költségeinek töredékéből is elindítható volna. Egy olyan nemzetmentő projektre gondolunk itt, amely valóban több tízezer magyar gyermeket hozhatna hosszú távon Magyarországon olyan szinten, hogy magyar családokat tarthatna itthon, lassítva a kivándorlást, a vágyott gyermekek világra jöhetnének, és eljuthatnánk végre oda, hogy az éves szinten 41-42 ezer igényelt új építésű ingatlanhoz képest - most ugye, 7500-8000-nél tart hatévnyi kormányzás után a nemzetgazdaság a Fidesz-KDNP-érában - legalább közelíthetnénk a kívánt szinthez.
Ugyanígy a lakásfelújítások tekintetében is, ha egy átlagos panelrengeteg állapotain végignézünk, akkor bizony lenne hol hozzányúlni, és elmondhatjuk, hogy egy ilyen nemzetmentő tervezet - mert a projekt idegen szó és nem szép rá - elengedhetetlen volna éppen annak érdekében, mert ha nem tudjuk a népességfogyás ütemét valamilyen szinten lassítani, aztán gyarapodásba fordítani az egész folyamatot, ha engedik közben idegenek betelepítését Magyarországra is, akkor nem lesz jelentősége annak, hogy 50-60 év múlva ki lesz kormányon. Éppen ezért ezen nemzetmentő tervezet keresztülvezetését (Az elnök csenget.) nemcsak ajánljuk a kormányzatnak, de követeljük is tőle. (Taps a Jobbik soraiból.)
