MANNINGER JENŐ,
MANNINGER JENŐ,
MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott javaslat hosszabb terjedelmére tekintettel csak a legfontosabb lényegi pontokat érinteném. Elsőként a fogyasztóvédelmi törvény módosítását, amely lényegében kizárólag technikai jellegű pontosításokat, módosításokat tartalmaz, leszámítva egy lényegi pontot, ez pedig az, hogy a jogszabály megteremti annak a lehetőségét, hogy a hatóság a korábban érdemben megválaszolt fogyasztói panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon fogyasztó által tett, de már új információt nem tartalmazó panaszt, továbbá a névtelen fogyasztói panaszokat vizsgálni nem köteles, és mellőzheti azok érdemben történő megválaszolását. Ez nyilván azt jelentheti, hogy több erőforrást lehet fordítani az érdemi panaszok kivizsgálására, ezért ez mindenképpen egy üdvözölhető változás.
Ha megnézzük a víziközmű-szolgáltatásról szóló változtatásokat, néhány szót szólnék erről, kiegészítve államtitkár úr előadását, kiemelve azt is, hogy mi okozza ezt, hogy a víziközmű-szolgáltatás területén további jogszabályi változtatásokra van szükség: semmiképpen sem az, hogy a víziközmű-szolgáltatás területén bármiféle problémák, működési problémák lennének, azonban nyilvánvaló, hogy mindig szükséges, hogy az eljárásokat és a jogi hátteret szabályozzuk, hogy hatékonyabb legyen a rendszer. Az elmúlt időszakban az egyik legmeghatározóbb változás a víziközmű-szolgáltatás területén a víziközműszolgáltatói integráció volt.
Az engedélyezési folyamat 2013-ban történő megindulása olyan nagy lendületet adott a szolgáltatói integrációnak, hogy az integrációs folyamat eredményeképpen a hatálybalépés előtti 373 szolgáltató társasághoz képest ma jelentősen kevesebb, mintegy 40 víziközmű-szolgáltató tevékenysége engedélyezett. Részben a Vksztv. említett módosításának alkalmával szerzett tapasztalatok és különösen a legutóbbi módosításával összefüggésben elhangzott parlamenti vita ráirányította a figyelmet arra, hogy számos problémát a törvény nem kezel megfelelően, kisebb hiányosságokkal, koherenciazavarokkal terhelt. Emellett persze a legfontosabb az, hogy a víziközműszolgáltatói integrációs folyamat előrehaladása során szerzett tapasztalatok alapján is időszerűvé vált a korrekció.
Ha megnézzük a törvényjavaslatban megfogalmazott célokat, néhányat felsorolnék közülük, hiszen fontos megemlíteni, hogy módosul a MEKH hatósági jogalkalmazói tevékenységének alapjául szolgáló eljárási rend, közvetlenebb kapcsolatot teremtve ezzel a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel, továbbá a felügyeleti tevékenységére vonatkozó részletes szabályokkal egészül ki.
A másik cél, hogy gyökeresen átalakul a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyezési rendszer, az engedélyek kibocsátása feltételeinek módosítása nélkül. Az ellátásért való felelősségre vonatkozó szabályozás kiegészül, és a jogalkalmazási nehézségek kiküszöbölése érdekében módosul, különös tekintettel a több ellátásért felelős tulajdonban álló víziköz-mű-rendszerekre.
Szó volt már arról, hogy változnak a vízvezetési szolgalom alapítására vonatkozó anyagi és eljárási szabályok. Azt gondolom, ez is előrelépés, és egyszerűsíti az eljárásokat. Visszatérve tehát néhány célra, azt kell megemlíteni, hogy a törvényjavaslat átalakítja a MEKH jogalkalmazói tevékenységének kereteit. Ugyanakkor, amit ki szeretnék még emelni az engedélyezési rendszer módosításával kapcsolatban: azáltal, hogy az engedély tartalmi elemei közé az üzemeltetési jogviszonyra, illetve az ebből következő ellátási területre és a felhasználói egyenértékre vonatkozó szabályok is beépültek, nehézkesnek és rugalmatlannak bizonyultak a Vksztv.-ben lefektetett víziközműszolgáltatói engedélyezési rendszerek. Az elmúlt években szerzett tapasztalatokra támaszkodva vált szükségessé a jelenlegi víziközműszolgáltatói működési engedélyek kettébontása, egyrészt egy állandónak tekintett szolgáltató, gazdasági és műszaki személyi felkészültséget igazoló szolgáltatói engedélyre, másrészt a gyakran változó, a működés területi határait kijelölő működési engedélyre, illetve engedélyekre. Az engedélyezési rendszer törvényjavaslat szerinti kettébontása könnyíti az engedély területi hatályának hatósági eszközökkel történő követését, felgyorsítva ezáltal az engedélyezési eljárást. Ez azonban nem módosítja az eddigi követelményeket.
Tehát elmondhatom, hogy igazából jogszabályi pontosításokkal a működés szempontjából fontos változtatásokról van szó, amelyek azonban nem változtatnak azon a tényen, hogy az elmúlt évek változásainak következményeképpen is a víziközmű-rendszer megfelelően működik, ami nagyon lényeges, hogy olcsóbb lett a szolgáltatás, ugyanakkor tisztázódik, javul a jogszabályi háttér, ezt tükrözi ez a törvényjavaslat-módosítás is, ezért kérem, hogy támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
