FÖLDI LÁSZLÓ,
FÖLDI LÁSZLÓ,
FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberiség a XX. század végére jutott el arra a felismerésre, hogy a legtöbb erőforrása nem vagy nem csupán kereskedelmi termék, hanem olyan közkincs, amit az őseitől kapott örökségbe, és amit neki is kötelessége lesz ráhagyni a leszármazottaira, lehetőség szerint ugyanolyan mennyiségben és minőségben, mint ahogyan a korábbi nemzedékek átadták neki megőrzésre, gondozásra, gyarapításra.
A XXI. század elejére az is világossá vált, hogy mindahány közkincsünk, örökségünk közül a víz az egyik legértékesebb, ez létezésünk alapja, jövőnk záloga. A borúlátók jóslatai alapján az eljövendő korok nagy háborúit a vízért fogják kirobbantani, azért az éltetőelemért, ami látszólag kifogyhatatlan mennyiségben áll rendelkezésünkre, pusztító hiánya mégis megdöbbentően gyakran figyelmeztet értékére, pótolhatatlanságára.
Magyarország sem áltathatja magát azzal, hogy gazdag vízkészletei révén biztonságban van. Valóban, olyan kinccsel rendelkezünk, amelyért sok nép világszerte mindent megadna: iszunk, fürdünk benne, öntözünk vele. Tény, ha arra gondolunk, hogy szűkölködünk, akkor elsősorban nem a vízre gondolunk, hanem más természeti kincsre, ugyanakkor - és ezt a Fidesz-KDNP, valamint annak kormánya jól tudja - az örökséget nem csupán őrizni és használni, hanem gondozni is kell. Ezt szolgálja az előttünk fekvő törvényjavaslat, egy olyan európai uniós irányelv érvényesítését, amely tükrözi a ránk hagyott vízkincs felelősségteljes használatát, értékének kézzelfogható kifejeződését.
Tisztelt Képviselőtársaim! A ’80-as évek elején jelent meg a „fenntarthatóság” vagy a „fenntartható fejlődés” kifejezés a nemzetközi szakirodalomban. Általános ismertségét Lester R. Brownnak a fenntartható társadalom kialakításával foglalkozó műve váltotta ki, amely 1981-ben jelent meg. A szerző összekapcsolta a népesség növekedését a természeti erőforrások hasznosításával, és mindezt úgy kívánta megoldani, hogy a lehető legkisebb legyen a természeti környezet mennyiségi és minőségi romlása. A világ tudományos akadémiáinak 2000-es tokiói nyilatkozata szerint: „A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.”
2000. október 23-án született meg a 2000/60. számú európai parlamenti és tanácsi irányelv, a víz keretirányelv, amely az árakban nemcsak a vízszolgáltatások pénzügyi költségeivel, hanem a vízhasználatokkal járó környezeti hatásokhoz kapcsolódó költségekkel, valamint a vízkészletek túlhasználatához, vízhiányhoz kapcsolódó úgynevezett készletköltségekkel - mint az elmaradt alternatív vízhasználati lehetőségek költségeivel - is számol. Kialakításra került a vízkészletek beárazása a fenntartható fejlődés szempontjából, ráadásul a 2014 és 2020 közötti uniós támogatások a vízszektort érintő beruházásoknál, a vízpolitika terén a tagállami megítéléskor a víz keretirányelv előírásai közül a hatékony vízárpolitika kialakítására vonatkozó tematikus feltétel teljesítését követeli meg.
Emiatt meg kell hogy szűnjön az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználatok vízkészletjárulék-mentessége, ami alól a módosítás kivételeket is meghatároz. Cserébe az új uniós ciklusban, ahol stratégiai cél az öntözési kapacitás növelése, várhatóan mintegy 54 milliárd forint költhető öntözésfejlesztésre.
A fenntarthatóság mezsgyéjén továbbhaladva és a fenntartható vízgazdálkodást szem előtt tartva szükséges elősegíteni a jelenleg vízjogi engedély nélkül üzemeltetett, vízkivételt biztosító vízi létesítmények jogszerű fennmaradásának bírságmentes engedélyeztetését, a módosítás éppen ezért erre egy meghatározott időintervallumot, azaz türelmi időt javasol. Fontos megjegyeznem azt is, hogy ez a rendelkezés a feketegazdaság visszaszorítását is elősegíti.
További fontos változtatás, hogy a bírsággal kapcsolatos rendelkezések tekintetében a módosítás által összhang teremtődik meg a Magyarország stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény bírságfizetésre vonatkozó rendelkezéseivel.
Tisztelt Ház! Az általunk tárgyalt törvényjavaslat egy örökségbe kapott kincs megbecsülésének jogszabályba foglalt bizonyítéka, annak a közös, pártokon és kormányokon felülemelkedő, átívelő felelősségnek és kötelességnek az írásba foglalása, hogy olykor saját igényeinket is korlátozva kell gondoskodnunk természeti erőforrásaink, a víz mennyiségének, minőségének, értékének időtállóságáról.
Bízom abban, hogy ezt a javaslatot, amely gyermekeink közös jövőjét alapozza meg, a képviselőtársaim is támogatni fogják. A KDNP-frakció a törvényjavaslat elfogadását támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
