SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. (A mikrofonját igazítja.) Nem szeretnék semmiképpen parlamenti témát csinálni a juharszirup kérdéséből, csak eszembe jutott, hogy mostanában milyen sokat hallom a kormányfőt rádióban és különböző helyeken, amint bevezeti, hogy a multikulturalizmus is egy olyan szitokszó legyen, mint ahogy a liberális szóból sikerült ilyet csinálni. Ha a magyar fogyasztókat arra ösztönözzük, hogy juharszirupos palacsintát nyugodtan fogyasszanak, ha ennek így teret adunk, akkor nem tudom, az hogyan jeleníti meg a kulturális értékeink védelmét. Anélkül, hogy gátolni szeretném a juharszirup Magyarországra történő behozatalát bármilyen szinten, mindössze csak egy mellett érvelek hosszan és kitartóan: ez szabályozott keretek között történjen, és mindig is előnye legyen a hazai terméknek és azoknak, akik magyar munkahelyeket tartanak fenn.
Egyetlenegy dolgot szerettem volna elmondani, azért kértem szót, csak féltem, hogy nem férek bele a két percbe. Szeretnék elmondani egy nagyon érdekes példát. Valamennyiük számára ismertek a Verespatakon történt események. Verespatakon egy kanadai beruházó aranybányát kívánt nyitni, mindenféle helyi tiltakozás ellenére. Tízéves huzavona után nagy nehezen sikerült elérni, hogy Verespatak gyakorlatilag A-kategóriás nemzeti műemlék legyen, és ezenkívül az UNESCO felvette a világörökségi listára is. A hosszú huzavona után mi történt? Kirakták az Aurul nagyvállalatot, és gyakorlatilag most a román felet 4 milliárd dollár kártérítésre kötelezik perben. Négymilliárd dollár! Ez egy ugyanolyan vitarendezési mechanizmus, mint ami a CETA-ban jelen pillanatban van. Ez most egy egyedi, elszigetelt eset, és ha nyer, a román adófizetőknek kell majd kifizetniük az elmaradt hasznát ennek a kanadai vállalatnak.
A CETA ennek a lehetőségét nyitja ki, és általánossá teszi ezt az eljárást, ha valakinek elmaradt haszna van valamiből adódóan. Gondoltam, erre még felhívom a figyelmüket, mert úgy vagyok vele, hogy ha én esetleg nem is tudom meggyőzni képviselőtársaimat, Németh elnök úr esetleg ezen elgondolkodhatna, ha az Együtt-tel került egy gyékényre. Azon el lehet gondolkodni, ha én meggyőzni nem is tudom, mert mint mondottam, nagyra tartom azon adottságait, képességeit, amit a külpolitikával kapcsolatban kifejt. Tiszteletben tartom a véleményét a kereskedelem kapcsán, de azt, ami a szabadkereskedelem szimbólumaként a világot befolyásolja és az elmúlt száz év hozományaként kiteljesedett a világban, nem hiszem, hogy túl sokan tekintjük pozitív fejleménynek. Amilyen irányba tart a világ, annak kell most már kéziféket húzni, azt kell megállítani, és el kell gondolkodni rajta, hogy milyen az a világrend, amelyben az adott nemzetállamok, a nemzetállamok állampolgárai megpróbálhatnak egy békésebb, jobb életet élni úgy, hogy szülőföldjükön próbálnak erre lehetőséget biztosítani.
Az a határozott meggyőződésem, hogy a szabadkereskedelmi egyezmények rendszere ezzel az elvvel ellentétes, és bizonyos szempontból a Fidesz egyéb kommunikációjával is picit ellentétes. Tehát továbbra is és hangsúlyozottan csak arra kérem önöket, hogy fontolják meg és lehetőség szerint nemmel szavazzanak a határozathozatal során. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
