DR. MIKOLA ISTVÁN
DR. MIKOLA ISTVÁN
DR. MIKOLA ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Hölgyeim és Uraim! A napirenden szereplő előterjesztés célja az Európai Unió és tagállamai, valamint Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás, a CETA aláírásával kapcsolatos magyar álláspont kialakítása. A CETA egy rövidítése a kereskedelmi megállapodásnak, Comprehensive Economic and Trade Agreement a nemzetközi jelölése.
A CETA létrehozására irányuló tárgyalások közel ötéves tárgyalási folyamatot követően, 2014. augusztus 5-én zárultak le. Az Európai Bizottság a megállapodást vegyes hatáskörűként terjesztette a Tanács elé, tehát abban az Európai Unió mellett a tagállamok is szerződő felek lesznek, és a megállapodás későbbi hatálybalépéséhez szükséges lesz a nemzeti parlamentek, így a Magyar Országgyűlés hozzájárulása is. Fontos megjegyezni, hogy a Bizottság ugyan eredetileg nem vegyes megállapodásként tárgyalta ki a CETA-t, de az EU-tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács szintjén megfogalmazott határozott tagállami, köztük magyar reakciók fényében módosította szándékát, így lett végül is vegyes megállapodássá minősítve.
Az Európai Bizottság és Kanada a megállapodást az október 27-ei EU-Kanada-csúcstalálkozón tervezi aláírni. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, szükség van az ideiglenes alkalmazásra vonatkozó tanácsi határozattervezetek elfogadására. Magyarország ezekkel kapcsolatban általános fenntartást tett, amit idáig nem oldottunk fel. A kormány a tisztelt országgyűlési képviselők véleményének függvényében kívánja kialakítani a kérdésben követendő álláspontját, ezért terjesztette az Országgyűlés elé a CETA aláírásával kapcsolatos javaslatot.
Magyarország a kezdetektől fogva támogatta a CETA-megállapodás tárgyalásait. A CETA kiegyensúlyozott, ambiciózus megállapodásnak minősíthető, amelytől hosszú távon kedvező kereskedelmi és foglalkoztatási hatások várhatók. A magyar-kanadai kétoldalú kereskedelmi forgalom szintje ugyan viszonylag alacsony, 2015-ben ez 366 millió euró összegű volt, ami a teljes magyar külkereskedelmi forgalomnak mindössze 0,2 százalékát jelenti, azonban a piacra jutási feltételek mindenképpen kedvezőbb környezetet teremthetnek a kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolataink fejlesztésére.
A létrehozott megállapodás javít a magyar export lehetőségein, és ez ösztönözheti a magyar vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat az export növelésére és új lehetőségek keresésére. A megállapodás hatálya kiterjed az áruk és szolgáltatások kereskedelmére, a kormányzati beszerzésekre, a beruházások terén a piacnyitásra és a befektetések védelmére, a versenyszabályokra, a szellemi tulajdonjogok oltalmára, beleértve a földrajzi eredetjelzők védelmét is, az állami vállalatokra, a fenntartható fejlődésre, a szabályozási együttműködésre és a megállapodásban foglaltakkal kapcsolatos, a szerződő felek közötti vitarendezésre.
A tárgyalási folyamatban kiemelt figyelmet fordítottunk a magyar érdekek és érzékenységek, különösen mezőgazdasági érzékenységeink megállapodásban történő megfelelő tükröztetésére, mely erőfeszítéseink sikerrel jártak. Fontos kiemelni, hogy a CETA nyomán nem sérül a közegészségügyi, állat- és növényegészségügyi, környezetvédelmi, munkaügyi és szociális, uniós és tagállami nemzeti normák rendszere, és továbbra is megmarad a tagállamok vonatkozó nemzeti szabályozási joga.
A CETA aláírásával és ideiglenes alkalmazásával kapcsolatos magyar álláspontot érintően fontos az Országgyűlés 11/2016. (VI. 17.) határozata, amely az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről szól. Kijelenthető, hogy a CETA nem ütközik az OGY-határozat azon követelményeivel, amelyek szerint a kormány nem támogathat a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszer-biztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét veszélyeztető, valamint antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmazó szabadkereskedelmi megállapodást.
Az országgyűlési határozatban rögzített elvárásoknak megfelelően a megállapodás fenntartható fejlődéssel foglalkozó részében a munkaügyi és környezetvédelmi területeket tartalmazó fejezetek nem írják felül sem az EU, sem a tagállamok erre vonatkozó jogszabályait, és nem korlátozzák az államok szabályozási jogosítványait. A megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti és nem módosítja az EUMSZ 191. cikkében lefektetett, a környezet minőségének megőrzésére, védelmére, az emberi egészség védelmére, illetve a természeti erőforrások hasznosítására irányuló intézkedések meghozatalára vonatkozó, úgynevezett elővigyázatossági elvet.
A CETA kétoldalú párbeszéddel és együttműködéssel foglalkozó fejezete ugyan lehetőséget nyújt a partnerek számára a biotechnológiai téren való együttműködésre és párbeszédre, azonban nem kötelezi az Uniót, illetve a tagállamokat a GMO-kkal kapcsolatos szabályozási és engedélyezési eljárások módosítására vagy liberalizálására.
A CETA-ban alkalmazott új típusú beruházási vitarendezési eljárás nem tekinthető a már említett országgyűlési határozatban elutasítandónak tartott antidemokratikus vitarendezési rendszernek. Az állandó beruházási bíróság, Investment Court System felállításával, a fellebbviteli fórum létesítésével, az átláthatóság erősítésével, valamint az államok szabályozási jogának egyértelmű rögzítésével a CETA korszerű, a kötelezettségeket részletesebben meghatározó szabályokat tartalmaz, a vitarendezési eljárásokban pedig nagyobb garanciát nyújt a pártatlan döntéshozatalhoz a tőkebefogadó állam számára. Magyarország pedig elsődlegesen ezek közé tartozik.
A CETA azonban ütközik az említett országgyűlési határozat azon elvárásával, miszerint nem kerülhet sor a megállapodás ideiglenes alkalmazására a hazai ratifikációs eljárás lefolytatásáig. Kiemelném, hogy az EU által ideiglenes alkalmazás elutasítását sem a megállapodás tartalma, sem az ideiglenes alkalmazás tervezett tárgyi hatálya nem teszi szükségessé. A megállapodás ideiglenes alkalmazása csak a közös uniós hatáskörbe tartozó rendelkezésekre terjedne ki, ennek megfelelően az ideiglenes alkalmazás alól kikerülne a beruházásvédelmi terület, beleértve a beruházásivita-rendezést is. Az EU általi ideiglenes alkalmazást pedig csak a magyar részről történő aláírás, azaz a CETA egészének elutasításával tudná Magyarország megakadályozni. Ez magyar részről nem állna érdekünkben.
Még egyszer hangsúlyozom, hogy a jelenleg napirenden lévő határozati javaslat a CETA aláírásával kapcsolatos álláspont kialakítására irányul. Az Országgyűlés aláírással kapcsolatos, remélhetően pozitív döntésének függvényében a ratifikációs kötelezettség értelmében a megállapodás kihirdetésére irányuló törvényjavaslatot a megállapodás hatályba léptetése érdekében - mely hatály a teljes megállapodásra terjedne ki - a későbbiekben még egyszer az Országgyűlés elé terjesztjük. Magyarország a CETA-val kapcsolatos, a korábban említett tanácsi határozattervezetekkel szembeni általános fenntartását csak a Magyar Országgyűlés egyetértése esetén tudja feloldani.
Az október végére tervezett aláírási ceremóniára tekintettel minél hamarább szükséges lenne az Országgyűlés döntésének megszületése. Az elmondottak figyelembevételével kérem az Országgyűlés hozzájárulását és támogatását a CETA aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló országgyűlési határozati javaslat elfogadásához és egyetértését ahhoz, hogy a kormány a megállapodást aláírhassa. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
