CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném emlékeztetni önt, hogy a rendszerváltás óta soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság és ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon, mint most. Pontosan ezekkel az adatokkal, illetve ezzel a mondattal tudom cáfolni mindazt, amiket ön az előbb az interpellációjában mint hátrányokat fölsorolt, hisz ha azok működtek volna hátrányként, abban az esetben a foglalkoztatás, vagy egyéb, a foglalkoztatással kapcsolatos terület hátrányt szenvedett volna, vagy éppen a mutatói romlottak volna.
2010-2016 között az Európai Unió országai közül Magyarországon nőtt a 16-64 éves népesség gazdasági aktivitása a leggyorsabb ütemben, de a foglalkoztatás növekedését tekintve is az első négy ország között vagyunk, miközben kilenc tagállamban csökkent a foglalkoztatottak száma 2010 óta. Magyarországon, ahogy ön is tudja, 5 százalékos a munkanélküliségi ráta, amely az ötödik legalacsonyabb az Európai Unióban.
A munka törvénykönyve megalkotásakor a kormány fő célja a foglalkoztatás növelése volt a rugalmasság, és hangsúlyozom, a biztonság megfelelő egyensúlyának megteremtésével. Ez utóbbi szempontokat a törvény kellően érvényre juttatja azáltal, hogy kötelező erejű törvényi rendelkezéseket rögzít a munkavállalók garanciális érdekei védelme céljából, amitől eltérni tilos. Másodikként szeretném megemlíteni, hogy a nemzetközi munkajogi normákkal és az európai uniós joggal összhangban engedi az eltérést a felek megállapodásával vagy kollektív szerződésben, tehát megállapodás keretein belül.
A képviselő úr által megjelölt tárgykörben is - mint például a munkaidő és a pihenőidő - túlnyomórészt kógens rendelkezések érvényesülnek. A munkaidő megszervezése tárgyában alkalmazandó főbb rendelkezésektől nem vagy csak a munkavállaló javára lehet eltérni.
A munkajogi szabályozás nem vetette vissza a vállalati béreket sem, ellenkezőleg, a szektor a bruttó béreket a 2013-2015. évi átlagban 3-4 százalékkal, az idén pedig már 5-6 százalékkal növelte. A nulla közeli infláció és az adócsökkentés hatására a reálbérek is fokozatosan és folyamatosan, jelentős mértékben emelkednek a versenyszférában. A szakképzett munkaerő iránti fokozódó igény előrevetíti - ahogy már folyamatosan kézzelfoghatóan is megjelenik -, hogy a bérek növekedése a jövőben is folytatódni fog.
Az érdekképviseleti szervezetek működésével kapcsolatos jogsértések tárgyában szeretném megjegyezni, hogy azok vizsgálata 2012. január 1-jével kikerült a munkaügyi ellenőrzés hatásköréből, tekintve, hogy a munkáltatók és az érdekképviseletek közötti jogviták a hatósági szervezetrendszeren kívül véleményem szerint a munkaügyi bíróságon hatékonyabban rendezhetők.
Szeretném felhívni továbbá a képviselő úr figyelmét arra, hogy rendszeresen folynak konzultációk a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának keretében. A kormány ennek megfelelően széles körű konzultációt folytat a szociális partnerekkel a munkaerőpiaci aktuális kérdésekben, a munkaügyi tárgyú jogszabályokat illetően. Ez a tárgyalás most is folytatódik, éppen a jövő héten lesz egy ülése. Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy a munka törvénykönyvének a munkavállalók érdekeit, illetve az érdekképviseletek jogait erősítő módosítása jelen pillanatban nem indokolt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
