DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Önök mindig azt mondják, hogy tegyünk feljelentést, illetve mindenki tegyen feljelentést, ha visszaélésgyanús ügyet tapasztalnak. Mi ezt megtettük folyamatosan, több éven keresztül, és azt tapasztaltuk, hogy az ügyészség ezeket a feljelentéseket vagy visszadobja élből, vagy a nyomozás után elég érdekes indokolásokkal, vérforraló indokolásokkal szünteti meg.
Akkor felmerült a kérdés, lehet, hogy ez nem csak velünk van így, ezért közérdekű adatként kikértem, hogy a Kehi által 2010 után tett feljelentéseknek mi lett a sorsa, pontosabban, hány esetben utasították el a nyomozó hatóságok, illetve az ügyészség ezeket a feljelentéseket. Megdöbbentő lett a válasz, ugyanis 66 ügyet kaptam meg közérdekű adatként közel 50 milliárd forint ügyértékben, feltételezett kárértékben, és itt tulajdonképpen csak 45 ügyről beszélhetünk, hiszen a többi ügynek nem számszerűsíthető a kárértéke. Ebből is 31 ügy hűtlen kezelésre vonatkozott, és ezeknek 48 milliárd forint az ügyértéke. Ez azt jelenti, hogy javarészt a hűtlen kezelések kinyomozásával van óriási gond, miniszter úr.
Felmerülhet a kérdés, két dolog lehetséges. Az egyik az, hogy valaki nem végzi jól a feladatát: az ügyészség vagy a Kehi. Én egyébként a megküldött anyagból úgy látom, hogy a Kehi alapos munkát végez. Akkor viszont felmerül a kérdés, hogy lehet, hogy a károkozás megtörtént, a feljelentések megtörténnek, mégis a felelősök elszámoltatás nélkül elballaghatnak. Miniszter úr, ha azt válaszolná, hogy mindenki jól végzi a feladatát, akkor nyilvánvalóan a hűtlen kezelés, hanyag kezelés törvényi tényállásával lehet a gond.
Úgyhogy kérdezem miniszter urat, hogy ebben az esetben, ha senki nem felelős ezért a helyzetért, akkor kezdeményezik-e egy európai szintű megfelelő büntető törvénykönyv megalkotását, illetve a hűtlen kezelés, hanyag kezelés tényállásának a módosítását. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
