GŐGÖS ZOLTÁN,
GŐGÖS ZOLTÁN,
GŐGÖS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: A szabályoknak valószínűleg megfelel, de akkor is furcsa. És akkor inkább technikai jellegű problémákkal vagy a parlament működésével kapcsolatos problémákkal kezdem, mielőtt rátérnék a szakmai ügyekre.
Ott tartunk most, hogy van egy országgyűlési határozati javaslat meg két törvény. A normális világ úgy nézne ki, hogy a parlament elfogad egy országgyűlési határozatot, amiben megadja a feladatot a kormánynak, majd utána a kormány beterjeszti azt a törvényjavaslatot, amit az országgyűlési határozat előír. Itt meg egy időben fogunk, sőt lehet, hogy olyan fura helyzet lesz a szavazásnál, hogy előbb fogunk szavazni a törvényjavaslatról, mint az azt megalapozó országgyűlési határozati javaslatról. Úgyhogy én nem tudom, hogy ez a cirkusz minek kellett, mert ez az országgyűlési határozati javaslat tök felesleges. Tehát magyarul, bejött a két törvény, az a két törvény, amire egyébként a parlamentnek kellene felhatalmazást vagy megbízást adnia a kormánynak, hogy csinálja meg. Tehát én azt gondolom, ez egy kicsit a képviselők hülyének nézése, már ne haragudjanak, túl sokan nem vagyunk itt, tehát nem sokan veszik ezt magukra, de ettől függetlenül ez tényleg így van. Most akkor minek ez az országgyűlési határozat?
A másik: le van írva egy országgyűlési határozatban, hogy a vidék vagyonának az értékesítéséből általános adósságcsökkentést kell végezni, ehelyett - és itt jönne be az FM szerepe, ha még a VM benne lenne a nevében - határozottan tiltakozni kellene ez ellen, államtitkár úr, hogy azt a pénzt, ami egyébként a vidéki térségek vagyonából jön össze az államnak, ne a vidéki térségek felemelkedésére fordítsák.
És az egy nagyon-nagyon rossz mondás, hogy itt a korábbi kormányok alatt felnövekedett adósságot kell rendezni. Éppen most volt a zárszámadás vitája, tehát pont aktuális az ügy: 2010-ben alacsonyabb volt az államadósság volumene, mint 2015-ben. Akkor most ki csinálta ezt a magas államadósságot? Tehát én azt javaslom, hogy túl azon, hogy rengeteg probléma van azzal a törvényjavaslattal, ami ezt szabályozza, én mondom, tiltakoznék a nevében már nem vidékfejlesztési minisztérium nevében, hogy mondjuk, ilyen lehetőséget engedjen el, és hogy a gazdasági miniszter adjon utasítást a vidékfejlesztési miniszternek, hogy mire lehet fordítani a pénzt.
(17.30)
Tehát ez az első bajom. És akkor maradnék ezen a vonalon: a másik az, hogy itt mondta képviselőtársaim, hogy sarkalatos törvényként fogadtuk el az NFA-törvényt, és az NFA-törvényben világosan le van írva, hogy miért lett sarkalatos: azért lett sarkalatos, mert az Alaptörvény, a gránitszilárdságú, két hét múlva hetedszer módosított Alaptörvény arról szól vagy úgy rendelkezik, hogy a nemzet vagyonával kapcsolatos mindennemű rendelkezés sarkalatosnak minősül. Tehát már most jelzem, hogy azt a törvényt, amely a sorban a harmadik, hogy államadósságra fordítsuk a bevételt…, mert a másik része, hogy nem lehet megterhelni a nemzeti vagyont, már úgy érzem, hogy jelzálogjoggal meg egyébbel, az nem, de attól, hogy bent van egy ilyen sor is, attól még az első pontja sarkalatos, tehát kétharmaddal kellene elfogadnunk. Na most, miután pontosan tudják, hogy ehhez soha nem fogjuk adni a nevünket, ezért most eljátsszák ezt, mint sok egyéb esetben, de nyilván volt már rá példa, hogy az államfő is figyelt azért ilyenre, vagy ha nem, akkor majd mi fogunk az Alkotmánybírósághoz fordulni. Ugyanis az Alkotmánybíróság világosan megmondta mellesleg, és nem tudom, hogy mennyire veszik komolyan a döntéseit, hogy az állami föld, termőföldek értékesítéséből származó bevételből termőföldet kell vásárolni. Tehát ezt hiába módosítják menet közben, ez olyan, hogy visszamenőleg… Lehetne ezek után, hogy ha kétharmaddal elfogadják, akkor a későbbi eladásokból lehetne ilyet tenni, de a már lefolytatott ügyek kapcsán ezt nem lehet. Na most, innentől kezdve nyilván az egész értékesítésnek sem volt az égvilágon semmi értelme.
A másik: sajnálom, hogy nem voltak itt a népszavazási törvény vitájánál - ugyan az államtitkár úr tett rá célzást, meg egypárszor már elmondta, hogy milyen papírokat adtunk le -, 181 ezer hitelesített aláírás van a Ház előtt egy népszavazási kezdeményezésre, és hogyha most komolyan veszem a kormánypártnak azt a mondását, hogy van politikailag sikeres vagy érvényes kezdeményezés, meg van jogilag, akkor erre is ráfogható minden további nélkül, hogy a 181 ezer már politikailag sikeres kezdeményezés, mert nagyon-nagyon közel van a 200 ezerhez, még ha nem is kezdem el vitatni, hogy most miért is lett kidobva több mint 20 ezer aláírás. Kedden itt elmondtam, de most nem akarom megismételni, hogy hogyan kezelte, mondjuk, a Nemzeti Választási Iroda például a személyi számoknak a kontrollját, hogy mennyire nem vette figyelembe, hogy azokon az aláírásgyűjtő íveken valós akarat van, és már magukat az íveket tette ki azért, mert például egy szám fel volt cserélve a személyi számban, ami egyébként minden más jogesetben korrigálható, még büntetéseket is elengednek még parkolásnál is, hogyha valaki egy számmal elírja a rendszámát. Tehát ezt csak azért mondom, mert itt elhangzott az akkori vitában, de most nem került elő, hogy igazából az a törvényjavaslat, amely lezárja ezt a folyamatot, az okafogyottá teszi a népszavazási kezdeményezést. Én ajánlok egy megoldást: tegyünk egy próbát, a Ház fogadja el a népszavazási kezdeményezést, engedje útjára, fogadja el ezt a törvényjavaslatot, ami ugye lezárja ezt a „Földet a gazdáknak!” Program árverési értékesítését, majd utána adja be a kormány az Alkotmánybíróságra, hogy ő úgy érzi, hogy okafogyottá vált a népszavazás, és az Alkotmánybíróság döntse el, ne a fideszes többség, hogy most okafogyott egy népszavazás, vagy sem. Ugyanis ez a törvényjavaslat, annak ez az egy sora, amely azt írja, hogy az árveréseket megállítja ennek a programnak a keretében, az semmi, az közel nem azonos azzal, ami a népszavazási kezdeményezésben van, hogy megtiltja az állami termőföldek értékesítését. Ugyanis ha két hét múlva kitalálja a kormány, hogy most nem „Földet a gazdáknak!” Program lesz, hanem mondjuk, „Földet a nagybirtokosoknak!” Program lesz, akkor az egy másik program, annak a keretében bármikor folytatható lesz az árverés, ettől a törvénytől függetlenül. Én tehát úgy gondolom, hogy ezt mindenképpen meg kellene tenni, akkor lenne korrekt ugyanis az eljárásrend.
A másik, hogy mi annak idején is nem a semmiért kezdeményeztünk ez ellen népszavazást, akkor is mondtuk, hogy az egy szem vidékfejlesztési aktív eszköznek az ilyen típusú eladása semmiképp nem szolgálja a magyar nép érdekét, és én azt is megkérdeztem itt - éppen itt volt Rétvári államtitkár úr -, hogy például ki adott arra a Fidesznek felhatalmazást bármelyik választáson is, hogy ezt végrehajtsa. Szerintem senki. Ilyenről én egy sort nem olvastam egyetlenegy kormánypárti szóróanyagban sem, sőt ez ellen, az ilyen típusú értékesítéseknek még a látszata ellen is folyamatosan tiltakoztak ellenzékből. Én vissza tudnék idézni különböző nagy gazdagyűléseket, ahol az ellen tiltakoztak, merthogy állítólag földet akar valaki eladni - amúgy egyébként vásárlás történt, nem eladás, de most ez független attól, amit én mondok. Tehát erre semmilyen felhatalmazásuk nem volt - mert itt ugye azt feszegették, hogy nem elég felhatalmazás a 180 ezer aláírás; hát, sokkal több, mint amennyi a KDNP-nek volt arra, hogy bezárja vasárnap a boltokat egyébként. Ezek tehát azok az ügyek, ahol igenis meg kell kérdezni a népet, és nem csak azokban az ügyekben kell megkérdezni, amit mondjuk, a kormány vagy a kormányfő talál ki.
Hogy értse mindenki: annak a népszavazási kezdeményezésnek, amit egyébként megpróbálnak most ezzel a törvénnyel lezárni, pontosan ugyanaz a jogi státusza, mint hogyha az államfő vagy a kormányfő vagy maga a kormány nyújtotta volna be, ugyanis erről szól a népszavazási törvény, hogy népszavazás kezdeményezhető a kormány által, az államfő által, illetve 100 ezernél több érvényes aláírással. Én tehát nem gondolom, hogy itt bármin is lehetne vitatkozni, hogy annak most van-e relevanciája vagy nincs; ha lenne egy csöpp tisztesség a mostani kormányzatban - ami nyilván nincs -, akkor ez nem lenne kérdés.
A másik: a végrehajtásról, ha már úgyis vannak itt földalapos kollégák is. Folyamatosan az volt a mondás, hogy ne verjék fel a helyiek az árakat - voltam nagyon sok árverésen, és ez meg is történt -, merthogy úgyis élhetnek az elővásárlási jogukkal. Tisztelt hölgyeim és uraim, tömegesen van probléma az elővásárlási jogoknál, ugyanis az NFA csak arra a földre adott ki például Veszprém megyében egy papírt az egyik érintettnek, hogy én a minisztériumot megkérdeztem, hogy vonatkozik-e ezekre a szerződéskötésekre a földtörvény, vagy itt valami különleges, űrből jött jogszabály a mérvadó. Énnekem a miniszter azt válaszolta, hogy ha hibátlan a jognyilatkozat, akkor igenis a helyben lakó, tehát konkrétan a település területén lakó polgár előnyt élvez a 30 kilométerrel odébb lakó, de ott telephelyet létesített, árverésen nyertes vevővel szemben. A gyakorlat nem ez, ugyanis beadták a jognyilatkozatokat - én beszéltem erről a kamara elnökével, ő állítja, hogy az nem került ráírásra, hogy „magyar állampolgár”, itt van nálam olyan jognyilatkozat egyébként, amin rajta van, és őt is elutasították. Ennyit írt vissza a reklamálásra az NFA, miután már be is jegyezte a földhivatal a földet -ugyanis nem jelzi az NFA a földhivatalnak, hogy rájegyzés történt, hanem önhatalmúlag eldönti, és átadja a földhivatalnak bejegyzésre -, ennyi érkezett az NFA-tól: az ön által az ilyen és ilyen helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan tett elfogadó nyilatkozat kapcsán tájékoztatom, hogy nem tudta megelőzni a szerződés szerinti vevőt. De miért nem?
Én nem hiszem, hogy ennyire hülyének kell nézni az összes magyar helyben lakó gazdát - itt folyamatosan erről hallottunk, hogy micsoda csúcsszuper dolog ez, meg hogy így segítik, úgy segítik a helyben gazdálkodókat -, ennél ők többet érdemelnek. Ugyanis értsék már meg végre: azzal nem lehet játszani, hogy nem szólok, és akkor bejegyeztetem, mert ebből perek tömegei lesznek, mert megmondtuk, mi fogunk komoly jogi segítséget adni ehhez, hogy az NFA az összes ilyen pert elvessze, még akkor is például, hogyha valaki nem írta oda, hogy „magyar állampolgár”. Ugyanis a hivataloknál vannak olyan szabályok például a közigazgatási szabályok között, hogy ilyeneket nem is kellene bekérni, mert ha beadja valaki a személyiigazolvány-számát vagy a személyi számát - mindegy, a személyi-iga-zolvány-számát -, akkor a hivataloknak egymás között kellene rendezniük azt, hogy most ki kicsoda, hogyha ilyen vita van. De én nem gondolom, hogy itt erről van szó. Itt egyszerűen arról van szó, hogy megnyerették a csókosokkal a földeket, majd nem hajlandóak tudomásul venni, hogy azt más is megvehetné, többek között például külföldiekkel is.
Mi volt itt a nagy szöveg? Hogy majd megnézzük, hogy hány külföldi vesz itt földet, majd kíváncsiak leszünk, mert ha ezt alkalmazza az NFA, ezt a joggyakorlatot, akkor az összest, ugyanis ott is történtek helyben lakóktól rájegyzések. De egyszerűen az is elképesztő, hogy ugyan a törvényben benne van, hogy értesíteni kellene a jognyilatkozatot adót, megvan az is, hogy mennyi idő alatt, és gyakorlatilag semmit nem kapnak, semmit. Várják, hogy reagáljanak a jognyilatkozatra, közben megtudják a földhivataltól, hogy bejegyezték az árverésen nyertes nevére a földet. Én nem hiszem, hogy ezt ilyen lazán kellene kezelni, mert ebből óriási probléma lesz, és óriási viták vannak, és általában a ténylegesen helyben lakókkal szemben követik el ezeket az óriási hibákat.
A másik, amiből óriási probléma keletkezik, a bérleti díjak. Az NFA nem értesíti a jelenlegi használót, akivel ő volt eddig szerződésben, hogy ki a vevő, nem szedte be a díjakat erre az évre, legalábbis a mai napig nem kapta meg senki a számlát, ráadásul elterjedt egy olyan gyakorlat, amit én most azért mondok el, hogy mindenki vésse az agyába, hogy mekkora káosz alakult ki ebben a történetben, nemcsak azzal, hogy egyáltalán nekiálltak ennek, hanem a végrehajtásban is, hogy megjelentek a 200 ezer forintos bérleti díjak, igények hektáronként - ugye azért azt nem gondolja senki, hogy az normális? -, úgy, hogy nincsen mellécsatolva szakértői vélemény.
(17.40)
Ugye, ez elvileg semmis. Na de a jogszabály úgy van megcsinálva, hogy függetlenül attól, hogy nincsen szakértői vélemény, a mostani használó nem reagálja le 15 napon belül, és nem megy bíróságra, akkor ki kell neki fizetni a 200 ezer forintos bérleti díjat. És állítólag ezt valaki kormányközeli jogász találta így ki, hogy ezt így kell csinálni, mert nyilván egyetlenegy szakértő nem írná le sehol, hogy 200 ezer forintos bérleti díj legyen. Ez megint arra van, hogy beígérték, hogy majd meghozzák a jogszabályt, hogy megemelhetők a bérleti díjak - ami egyébként szerintünk alkotmányellenes, visszamenőlegesen beavatkozik kétoldalú jogviszonyba -, majd utána, miután látszik, hogy ez nem nagyon sikerül, ezért így akarják kijátszani, hogy a saját szabályrendszerüket nem tartják be. Ebből megint óriási probléma lesz, már szeretném most jelezni, ugyanis senkinek nincs arra szüksége, főleg nem a lakosságnak, aki majd az élelmiszereket drágábban fogja megkapni azért, mert egy olyan közbülső szereplői kört hoztak be ebbe a rendszerbe, amelyik majd 25-30 évig nem tudja birtokba venni a földjét, szerintem nem is akarja a 200 ezer forintos bérleti díj mellett, ugyanis 200 ezer forint haszon nagyon-nagyon jó gazdálkodási környezetben jön csak ki a területekből. Tehát én azt gondolom, hogy ezeken az ügyeken nem lehet csak úgy átlépni. És az a vicc, hogy nekem mást ír vissza egy miniszter, mint amit csinál a hivatala. Tehát ezt nem kellene.
A másik, hogy vesz az NFA földet, ugye, mondta az államtitkár úr. Hát vett, igen, Nagyesztergáron is. Egyébként arról az ügyről nem fogok leszállni, ha nagyon unják, főleg Pintér úr meg Polt úr, akik egymásnak ellentmondó válaszokat adnak az írásbeli kérdéseimre, mert arra azért nincsen épeszű magyarázat, államtitkár úr, hogy 1998-ban egy árverésen 3 millióért eladott területet, 10 hektárt 2014-ben elővásárlási joggal élve 11 millióért visszaveszünk, majd visszaadjuk ugyanannak bérbe, akitől visszavettük. Ugye, azért ez nem egy tipikus eset. És amikor leírják nekem, hogy nem akarnak nyomozni, mert az NFA végeztetett értékbecslést - tudják, hogy a Sukoró-perben ezért akarják becsukni az érintetteket, a saját értékbecslés megtámadása miatt? Most egyszer lehet, egyszer nem lehet? De nem az a baj, én pontosan tudtam, hogy volt kirendelve igazságügyi szakértő, és azt is tudtam, hogy mit írt le, mert jól ismerem, sejtette velem, hogy mi a probléma. Megkértem a minisztert, hogy akkor adja már ki nekem ezt a szakértői anyagot, mert én értek hozzá, hátha tudnék vele valamit kezdeni. Visszaírt, hogy nekem ahhoz semmi közöm. De volt olyan szerencsém, hogy a legfőbb ügyész úr meg leírta, hogy mit írt le a szakértő. Csak 6 milliót bukott az állam, államtitkár úr, ezen az egy szem piti ügyleten, 6 milliót. Ugyanis 4,9 milliós árat írt le. És ennek ellenére még mindig nem akarnak nyomozni. Most újra leírtam, sőt csatoltam ugyanabból a térségből a most NFA által kirakott földeket, amelyek ki vannak függesztve, nem egymilliós hektáronkénti legelőár van, hanem 200 ezer forintos, eladásban. Ha azt veszem alapul, akkor nem 6 milliót bukott az állam, hanem 9-et. Na most, én elhiszem, hogy vannak nagyon jó barátok, és hogy kicsiben is szeretnek lopni az urak, nemcsak nagyban, nem csak milliárdokat, de ezt legalább érti a nép, hogy hogyan zajlik ez az egész. Ilyet nem lehet csinálni, nincs ilyen, tehát ilyen elővásárlási joggal ne éljenek, ahol az adófizető polgár bukik rajta, valakinek a zsebébe meg sok pénz megy be!
És akkor még egy probléma van. Leírja a szakértő - hál’ istennek, a legfőbb ügyész úr nagyon közlékeny volt, úgyhogy most újra kikértem a szakértői véleményt, mert ki tudja, még mit találok benne -, hogy nagyon nehéz volt a szakértő dolga, állami földterületről van szó, és bérbe van adva, mert csak összehasonlító adatokból tudott kiindulni, ugyanis évek óta nem volt művelve, és egy elhanyagolt terület. Na most, én visszakérdeztem Pintér úrra, hogy a rendőrség tett-e jelzést például az NFA-nak, miután egy ilyen szakértői vélemény van a kezében, vagy tett-e például az MVH-nak, hogy akkor vonja már vissza az európai uniós támogatásokat, és indítson el csalásellenes vizsgálatot. Na most, ez így nem fog működni! Tehát ez a világ egy gusztustalan, mocskos világ, és ez nem a parasztot segíti, ez a csókosokat segíti, ahogy a Hortobágyon is a csókosokat segíti - éppen ma tettem büntető feljelentést természetkárosítás, környezetkárosítás, hűtlen kezelés és hanyag kezelés ügyében. Nem kellett másra hivatkoznom, mint három helyszíni bejárásra, amit szerencsére dokumentáltam írásbeli kérdéssel meg fotókkal, három ízben az elmúlt másfél év alatt, illetve egy Kehi-anyaggal, amiben világosan leírták, hogy a nemzeti park úgy hagyott figyelmen kívül mindent csak azért, hogy azok nyerhessenek, akiket ő akart, hogy annak igazából büntetőjogi következménye kell hogy legyen. Mert benne van, hogy mindenki szinte a nyertesek közül hamis adatokat szolgáltatott, büntetőjogi felelősség tudatában. Nem tudom, hogy hány büntetőeljárást indított az NFA. Három esetben lakcímcsalás miatt most már megvan a vádemelés, nem tudom, majd mi lesz a vége. Piti ügy, de azért azt érzik, ugye, hogy csalással megszerzett földterületre vettek föl helyenként hektáronként 150-200 ezer forintos uniós támogatást? Ez, én nem hiszem, hogy hiányzik.
Viszont, ami hiányzik, hogy olyan bizonytalanság kerekedett a földpiacon - a zárszámadásnál erről is beszéltem -, hogy egyszerűen senki nem akar beruházni, aki normális termelő, mert fél, nem tudja, mire ruház be, mert nem tudja, milyen szabályrendszerben fog működni. Na most, így ezek a törvények nem érnek semmit, ezekkel mi nem segítünk semmit. Nem is beszélve arról, hogy a szövegezésüket nem tudom, melyik ötvenes évekbeli könyvekből nézték, vagy lehet, hogy még régebbiből, inkább Németország harmincas éveiből. Ezt nem kellene, tehát én azt hiszem, hogy vissza kellene kanyarodni most már az ép ész politikájához, és nem tönkretenni azt, aki még dolgozni akar, és segíteni, aki ténylegesen dolgozni akar, és nem kellene odaadni bérbe, mondjuk, Kaskantyún a hodály melletti területet egy három faluval odébb lakó juhásznak, hanem ott kellene hagyni annak, aki eddig ezt művelte. Meg ott kellett volna a Hortobágyon is hagyni azoknak, akik eddig ezt művelték.
Államtitkár úr, lehet, hogy nem fogja senki komolyan venni a törvényszék ítéletét vagy határozatát, ami nem ítélet, csak egy felfüggesztő határozat, de azért azt ugye elismeri, hogy az elég súlyos leírás, hogy az egész földbérbeadási gyakorlat sérti az ENSZ korrupcióellenes intézményét? Ilyet még nem nagyon írt ám le magyar bíróság! Azért azon el kellene gondolkodni, ez miért van. Egyébként én pontosan tudom: az egész úgy lett megcsinálva, 40 százaléknyi pofaponttal, hogy azt hoznak ki győztesnek, akit akarnak, majd utána még ezzel szemben jogorvoslat nincs. Ilyen jogállamban nincsen, államtitkár úr!
Tehát ez az egész földbiznisz, úgy, ahogy van, egy fertő, egy posvány; egy a szerencse, hogy legalább tovább nem akarják folytatni. Egyébként én azt gondolom, hogy elkezdeni se kellett volna. Világosan megmondtuk, hogy ennek a földnek nem az a lényege, hogy ezt gázszerelők, tetőfedők, egyéb, aranykalászos tanfolyamot elvégzett emberek kezébe adják. Én megkérdeztem itt a Ház falai között a miniszterelnököt, aláfeküdne-e egy aranyszikés sebész késének. Mert az tudja, mit jelentene? Hogy két nap alatt kiképezik szívsebészetre. Ugyanis, aki két nap alatt csak a pénzéért mezőgazdasági végzettséget igazoló papírt kap, az óriási bűnt követ el, aki ezt kiadja, meg az is, aki ezt a jogszabályi környezetet meghagyja. Ugyanolyan élő organizmus a föld, mint bármi más, ha azt egyszer tönkreteszik, többet nem lesz belőle semmi. Így történt Kishantoson.
És meg kell említenem azt az embert, akit tegnap temettünk el, biztos, hogy volt köze ennek az ügynek 66 éves korában a halálához, a Bolye Ferinek, aki a harcosa volt Kishantosnak, megcsinálta… (Dr. Bitay Márton Örs: Komolyan?) - igen - …meg-csinálta az egész népfőiskolai rendszert, majd tönkretették egy szem tollvonással, mert ugyan le volt írva, hogy egy évig nem lehet kivonni a biológiai művelésből, meg nem lehet vegyszerezni, két hét múlva fölszántották meg bevegyszerezték. Felelősségre vontak ezért valakit, államtitkár úr? Nem gondolom. És pont ennek az ügynek a kapcsán hozta a bíróság, amit hozott. És ne tévedjenek, mindig arra hivatkoznak, hogy lejárt szerződésekről volt szó, és miért nem készültek rá. Ők ugyanúgy pályáztak, húszéves biogazdálkodási gyakorlattal egy biogazdálkodás alatt álló 400 hektáros területre. És annak örültek, hogy ez most tíz emberé lett. Tíz ember tette tönkre húsz év munkáját, amit dán meg francia példák alapján csináltunk, és a fél világ a csodájára járt. Meg kell nézni, mi van ott most, mekkora parlagfű volt a kukoricában, meg milyen gyomos volt a kukorica. De még azzal se foglalkoznak, hogy legalább a látszatra úgy adjanak, hogy ugyanolyan szintű legalább a művelés.
Tehát azok a kóklerek, akiknek most tömegével osztogatták ki a földeket, akik között még olyan is volt, mint a Mészáros Lőrinc, aki azt se vette észre, hogy már száz hektárral túl van a liciten, és neki nem számít 60 millió forint. 60 millió forint nagyon-nagyon sok pénz, nagyon sok tisztességes parasztembernek, ha lett volna 60 milliója, valószínűleg vett volna földet. Ő meg azt se veszi észre, hogy 60 milliót bukik a bánatpénzen, mert túllicitálja magát. Hát micsoda ország ez? Helikopterrel röpködnek az állami vezetők… Egyébként nem ártott volna nekik néha, amikor még volt permetező helikopter, most már nincsen, mert onnan nagyon jól lehetett látni, főleg a belvizes területeket. Csak itt nem erről volt szó.
(17.50)
Úgyhogy, államtitkár úr, ne legyenek ilyen büszkék erre! Ne legyenek ilyen büszkék, hogy ilyen szövegezésű határozatokat hoznak! Lehet, hogy ebben most - elmondja a számokat - 30 ezer ember jól járt; szerintem közel 10 millió meg rosszul, ugyanis azt az utolsó eszközt vonták ki a rendszerből, amivel normális világot lehetett volna teremteni. Le van írva benne, hogy azért kezdték el, mert a 80:20; most hogy képviselőtársam lett Mezőhegyes kormánybiztosa, akkor legalább annyit írjanak már le, hogy 80 helyett 79,5 meg 20,5, mert pont félszázaléknyi terület Mezőhegyes, amin belátták, hogy megszűnne 400 munkahely, ha szétvertek volna egy normálisan működő céget. Tudja, hány ilyet vertek szét, amik nem állami tulajdonú területeken voltak? Csak azért verték szét, mert még két évig hátralévő bérleti szerződésük van, és nem adnak nekik fejlesztési pénzt a bankok. Biztos, hogy ez volt a cél?
Nem tudom, olvasta-e azt a stratégiát, amit kitettek a honlapra, a következő 50 év élelmiszer-stratégiáját. Abba beleírtak 9 millió disznót. Ki a franc fog itt 9 millió disznót tartani, ha mindenki alól kirántják a termelőeszközt?! Nemhogy kilencet, kettőt se! Ki fog fejőstehenet tartani, ha 1300 vagy 1800 hektárban maximálják a területeket? Minden kutatás arról szól, hogy azért jó a koncentráltabb termelés, mert lényegesen kisebb a környezetterhelése, mert feleakkora állatlétszámmal, feleakkora takarmány-felhasználással meg üvegházhatásúgáz-kibocsátással állítanak elő ugyanakkora produktumot, ezt a világon bebizonyították. Ötven évvel ezelőtt volt 2 ezer liter egy tehén átlaga, most meg 12 ezer. Az a tehén nem eszik most se többet, mint 50 évvel ezelőtt, meg nem is csinál mást; most nem mondom itt a falak között, hogy még mit csinál; büfög vissza, mondjuk, mert kérődző, na de az is üvegházhatású gáz, csak mondom.
Tehát erre azért nagyon figyelni kellene, államtitkár úr! Ne tegyenek már mindent tönkre! Legyenek bátrak! Engedjék el a népszavazást, legalább kiderül, hogy igazak-e azok a felmérések, amik 80 százalékos többséget mutattak ennek az elutasítására! Úgyis tudják, hogy mindegy, mennyi ember megy el, mert úgyis az számít politikailag, hogy mennyi a többség; ebben biztos, hogy óriási többség lenne, ugyanis ezt láttuk, csak az aláíráshoz persze az is kell, hogy ne kelljen félni az embereknek, mert tőlünk senkinek nem kellett félnie, de itt olyan félelem van, amit el nem tudnak képzelni. Ki kell majd egyszer próbálni álruhában, mint István király; vagy nem István király, hanem Mátyás király, bocsánat.
Úgyhogy természetesen nem támogatjuk egyik javaslatot sem, azt gondolom, ez ezek után nem meglepő. De én azt is kérem, hogy legalább ezt a bohózatot fejezzék be, hogy egyszerre hoznak országgyűlési határozatot meg ugyanazt a törvényt, amit az szabályoz. Ilyet nem kellene csinálni, mert a parlament komolyságát és a fideszes képviselőtársaim komolyságát is megkérdőjelezi, ha ezt hagyják, mert azért ez nem normális világ!
A másik: még gondolják meg, tiltakozzanak, önök tiltakozzanak ez ellen a pénzfelhasználás ellen, ami ugyan szépen le van írva, hogy így majd mindenkinek jut belőle; nem jut abból senkinek-semminek, abból megint lesz majd két-három stadion - legalább ki merik fütyülni a miniszterelnököt -, de egyébként semmi nem lesz, különben meg másra nem, ja, meg kisvasút Felcsútra, mondjuk, igaz, az uniós, de majd kíváncsi leszek, hogy mit mondanak rá. Egyébként vannak itt mai hírek megint, hogy milyen projektek nyertek itt meg hogyan, majd azért erre is figyelni kellene.
A másik meg nyilván, hogy ilyenfajta jogsértést, mint amit az NFA csinál, hogy nem értesíti ki a jognyilatkozatokat tevőket, magyarul: tesz a parasztok fejére, azért ezt nem kellene csinálni! Legalább vegyék már őket emberszámba, meg vegyék komolyan!
Még van idő, egyébként nem lenne muszáj szavazásra vinni ezeket a törvényeket. De a másik: ha tényleg bátrak, akkor engedjék el a népszavazást, adják be ezt a törvényt, amit elfogadnak - mert nyilván elfogadják, mert az feles törvény, hogy lezárnak egy ügyet -, aztán menjünk be az Alkotmánybíróságba, és nézzük meg, hogy kinek van igaza! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Sallai R. Benedek tapsol.)
