DR. BITAY MÁRTON ÖRS
DR. BITAY MÁRTON ÖRS
DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! nagyon sok érdekes hozzászólás hangzott el a felszólalások között. Csak néhányra reagálnék, ha megengedik.
Én ugyan nem vagyok alkotmányjogász, de azért tegyük helyre ezt a kétharmados kérdést! Az, hogy mely törvény kétharmados, nem azt jelenti, hogy a törvény összes paragrafusa és összes bekezdése kétharmados. Van egy olyan szerencsénk, hogy aki egyszer elolvasta az NFA-törvényt, pontosan tudja, hogy bele van foglalva, hogy mely részei kétharmadosak (Gőgös Zoltán: Ez ott van!), és mely részei felesek. A bevételekről szóló rendelkezés feles törvény hatálya alá tartozik. Nem olyan bonyolult dolog, a végén elolvasható a törvénynek. Csak a paragrafusszámokat kell a tartalmi résszel összehasonlítani, és máris meg is van az eredmény.
Azt is szeretném megemlíteni önöknek, hogy érdekes a dolog egy picit, mert valahogy úgy érzem, hogy szerintem abban lehetett volna egységet alkotnunk akár az ellenzékkel is, hogy az mégiscsak jó dolog, ha mondjuk, van 100 ezer földműves, aki egyébként vásárolhat termőföldet Magyarországon a jogszabályok adta lehetőségek, keretek között, és abból 30 ezer vásárol, az szerintem jó helyzet. Nem tudok így hirtelen mondani egy olyan példát, ahol a jogosultaknak az egyharmada ilyen programban részt véve nyertese lehet ennek a programnak. Bevallom őszintén, hogy közben gondolkodtam, meg próbáltam nézegetni is, hogy hol lehetne egy olyan programot találni, ahol minden harmadik személy, aki egyáltalán jogosult arra, hogy részt vegyen ebben a programban, az nyer vagy részt tud venni, vásárolni tud ezekből a földekből.
Gőgös Zoltán képviselő úr is fölvetette és többen felvetették azt a gondolatot, hogy az állami földértékesítésből befolyó bevételek vidékfejlesztési célt kellett volna hogy szolgáljanak. Én azt gondolom, képviselő úr, hogy ebben közöttünk nincs vita. Az, hogy a magyar államadósság globálisan csökken az így befolyt pénzek eredményeként, az szolgálja a vidéki Magyarország érdekét. Tény, hogy nemcsak és kizárólag a vidéki Magyarország érdekét szolgálja, hanem szolgálja a teljes magyar nemzet érdekét. De én azt gondolom, hogy ez szintén az állami, nemzeti vagyon vonatkozásában egy elfogadható cél.
Szintén felvetette, hogy ha átneveznénk ezt a programot és egy új programot indítanánk, akkor az már tulajdonképpen kiesne a törvény hatálya alól. Megnyugtatom, nincs ilyen szándékunk, de ezért sajnálom, hogy végül nem nyújtottak be módosító javaslatot, mert akár még arról is lehetett volna vitatkozni, hogy akkor valami többletszöveggel fogadjuk el ezt a megoldást. Nincs ilyen szándék, ezért írtuk bele a törvénybe, sem más néven, sem pedig ezen a néven. (Gőgös Zoltán folyamatosan közbeszól.)
Szintén megemlítette képviselő úr azt, hogy nemcsak miniszterelnök úr felvetésére lehet megkeresni a társadalmat különféle kérdésekkel. A Jobbikkal ritkán szoktam példálózni, de most éppen egy konzultációt folytatnak, amit ők valódi nemzeti konzultációnak hívnak. Én is megkaptam a postaládámban a borítékot. Meg lehet keresni, bárkinek nyitva áll ez a lehetőség, képviselő úr, az MSZP-nek is, a Fidesznek is, a kormánynak is, a Jobbiknak is, az LMP-nek is; ebben szerintem nincs semmilyen különlegesség.
(19.20)
Én csak egyet szeretnék önnek mondani, megértve egyébként, amit elmondott az elővásárlási jog gyakorlásánál, hogy lehet, hogy abból probléma lesz, hogy túl szigorúan veszik a szabályokat. De ne haragudjon, a példa, amit mondott, viszont nem jó, mert az, hogy valakinek felcseréltek két számot a személyi azonosító számában, az azt jelenti, hogy nem az a személy, az egy másik személy vagy nem létező személy. De a személyi számot vagy a személyi-iga-zol-vány-számot felcserélni, sajnos az a fatális tévedés, amivel nem lehet mit kezdeni, mert az egy olyan alapvető feltétele (Gőgös Zoltán: Vissza kell jelentkezni… Nem csak le kell írni!), nem mondom, hogy bármilyen, de nagyon sok okiratnak, beadványnak, amiben nem lehet ezt eltéveszteni. Azt meg kell nézni 52-szer, hogy biztos, hogy jó személyi számot adtunk-e be.
Kishantos is többször szóba került. Én csak annyit szeretnék ezzel kapcsolatosan megemlíteni, én magam is csodálkoztam, sőt meg kell mondjam őszintén, ha jól figyeltem, a felperesi és az alperesi oldal is csodálkozott azon, hogy a bíróság, miután az elsőfokú bíróság kétszer döntött egyébként a magyar állam javára, a másodfokú bíróság nem döntést hozott, hanem elküldte az egész jogszabályanyagot az Alkotmánybíróságra, ami egyébként évek óta hatályban van Magyarországon. Szíve joga, tegye ezt, legalább egy tény ezáltal az én megítélésem szerint biztossá vált: hogy a hatályos jogszabályok alapján nem tudott volna más ítéletet hozni, mint ami kedvez a magyar államnak. Ezért ezt egyfajta utolsó kísérletnek tekintem arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne ezt a helyzetet a magyar állam számára kedvezőtlenül lezárni. Ennek, most már láthatjuk, valójában nagyjából egy lehetősége marad: ha esetleg az egyébként évek óta hatályban lévő NFA-törvényt és egyéb jogszabályokat megpróbálja az Alkotmánybírósággal értelmeztetni. (Gőgös Zoltán: Azt kérte, hogy semmisítse meg. Nem értelmezést kér. Semmisítse meg!)
Szeretném azt is világossá tenni ön előtt, megemlítette - feltételezem, hogy ez egy politikai mondat volt, nyilván ez megengedett, itt ülünk a parlamentben -, azt mondta, lehet, hogy stadion lesz a pénzből. Szeretném újra hangsúlyozni, a benyújtott javaslatban is olvasható, hogy államadósságcsökkentésre fogja fordítani a költségvetés ezeket a pénzeket. (Gőgös Zoltán: Nyugdíjpénztárak! Igen!)
És még egyet megemlített, amit szintén csak azért mondok a jegyzőkönyv kedvéért, hogyha valaki esetleg az interneten követi vagy később megnézi ezt a vitát, hogy azokat az elővásárlókat nem tájékoztatja az NFA, akik végül nem nyertek, mert őket megelőzte valaki. Ez az állítása önnek igaz, de az NFA minden elővásárlási szándékkal jelentkező személyről tájékoztatja a földhivatalt. Abban az ügyirat-paksa-métában, amit a földhivatal megkap, benne van a sikertelen elővásárlásra jogosultak névsora is, meg annak az egynek is, aki adott esetben sikeresen tudott elővásárlással élni. (Gőgös Zoltán közbeszólása.) Ezt csak azért szerettem volna megemlíteni (Gőgös Zoltán: Akkor miért nem ír vissza?), mert nem akarunk ezzel titkolódzni, az ügyiratot a földhivatal megkapja, a földhivatal rendszerein belül akit ez érdekel vagy szeretne tájékozódni, nyilván az egy jogos igény, hogy megtudja, hogy ő egyébként hova került az elővásárlási sorrendben, akkor ezt meg tudja tenni, és tud róla tájékozódni.
Magyar Zoltán képviselő úrnak köszönöm, mert azért volt egy-két olyan mondata, amit én úgy érzékeltem, hogy talán még meg is köszönhetek. Mintha valami olyasmit mondott volna, hogy korrekt számok vannak benne, hogy egyébként korrektek a számok. Én ezt már értékelem egy mai parlamenti vitában, hogy legalább van valami, amiért nem rögtön a késért nyúlunk, hogy így képletesen mondjam.
Csak egy apró dologra hívnám fel a figyelmét. Említette, hogy azért a NAK, Magosz nem tekinti azt egy erős kezdeményezésnek. Én próbáltam erre reagálni a miniszteri expozéban is - ezért elnézést kérek a Háztól is, ha az expozé méltóságát igyekeztem megadni azzal, hogy leírtam, és többször felolvastam otthon magamnak, hogy szépen tudjam itt elmondani. Ha ezzel Sallai képviselő urat megbántottam, akkor elnézést kérek tőle is. De ebben is benne van, hogy több mint 5 ezer 3 hektár alatti igény érkezett hozzánk, a Nemzeti Földalapkezelőhöz, amit gazdák írtak, nem is csak ilyen sajtpapírokra, hanem rendesen, hogy melyik helyrajzi számot hogyan szeretné megvásárolni, akkor, amikor még szó sem volt földértékesítési programról. (Gőgös Zoltán: Ez nincs is benne…) Én nem akarom védeni sem a Magoszt, sem a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, de úgy érzem, onnan nézve, ahol én ülök és nézem a világot, hogy ez egy becsatornázott igény volt, amit (Gőgös Zoltán: Nem a 200 hektáros…) ők megfogalmaztak, és a kormány utána ennek az igénynek megfelelően nekiállt ennek a programnak.
Amint már ki is tértem rá, Magyar Zoltán képviselő úr felrótta nekem, hogy a számokban ugyan nem tévedek, de ha akarom, akkor a sokat mutatom be, ha akarom, akkor a keveset mutatom be, és ezáltal esetleg csúsztatás esete merülhet fel. Én azt mondom, hogy akkor mondjunk egy számot, amiben biztosak lehetünk, hogy majdnem 30 ezer földműves vásárolt. Ebben nincs csúsztatás, nincs érzelmi rész, nincs szubjektív elem. Majdnem 30 ezer magyar földműves vásárolt. (Gőgös Zoltán: És abból mennyi az aranykalászos, államtitkár úr? Megnézték? 28 ezer?) Ez szintén egy objektív szám, az egyharmada azoknak, akik egyébként vásárolhattak volna Magyarországon termőföldet.
Illetőleg szeretném az önkormányzati igények kapcsán is megnyugtatni a képviselő urat, hogy nyitott ajtókat dönget. Nagyon sok önkormányzati igény érkezik. Az mondjuk, egy érdekes meggondolás, hogy fideszes polgármesterek jobbikosokat keresnek meg azért, hogy (Gőgös Zoltán közbeszólása.) lobbizzanak az NFA-nál önkormányzati tulajdonba földeket adni, de elhiszem önnek, lehet, hogy van ilyen, én nem tudom. Hozzánk körülbelül egy raklapnyi érkezik évente. Ennek van egy része, amit tudunk teljesíteni; teljesítünk is, folyamatosan teljesítünk önkormányzati kéréseket. (Gőgös Zoltán közbeszólása.)
És nagyon fontos megjegyezni, hogy nagyjából 1,6 millió hektár állami termőföld az, ami kívül esik a földértékesítési programon. Tehát ami megmarad, abból még lehet adni, sőt felhívnám a figyelmét az úgynevezett NIPÜF intézményére, ami egy külön rendszer, egy külön intézmény (Gőgös Zoltán közbeszólása.) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium keretein belül, ahol kifejezetten önkormányzatok kapcsán, különösen ipari park céllal - de értem, amit mondott, hogy nemcsak iparipark-célok vannak -, ezekkel a célokkal csatornáznak be termőföld-vásárlási igényeket.
A sarkalatossági záradékot ön is megemlítette, igyekeztem megnyugtató választ adni rá.
Hogy a családi gazdaságoknak nincs tőkéje, és eladósították magukat emiatt: ez igaz, de képviselő úr, ne haragudjon meg se rám, se a kormányra, hogy ha valakinek felajánlunk tulajdont, akkor annál többet nem tudunk tenni, mint hogy hitelt is felajánlunk hozzá. Ingyen nem adhatjuk oda. Bár megjegyzem egyébként, érzelmileg ez akár még tetszene is, de abból azért lenne büntetőjogi probléma. Tehát nincs más konstrukció, mint hogy valamilyen hitel formájában. Ha valaki ezt nem vállalja azok mellett, hogy 20 éves futamidőre, kirívóan alacsony kamatozásra voltak biztosítottak ezek a hitelek, ha valaki ezt nem vállalja, a lelke rajta. Mi egyet tudtunk tenni, hogy felajánlottuk. Ha azonban ő használja és van földhaszonbérleti szerződése, akkor semmi probléma nincsen, mert ez a szerződése ugyanúgy él a továbbiakban is, tehát gazdálkodni ugyanúgy tud. A kérdés csak az, hogy ki legyen a bérlő.
Sallai Róbert Benedek képviselő úrnak köszönöm, hogy a teljes Fejér megyei földkönyvet nem olvasta föl, mert akkor valószínűleg még itt ülnénk elég sokáig, de mivel nincs itt, így nem is untatnám a parlament nyilvánosságát azzal, hogy az ő kérdéseit megválaszoljam. Remélem, hogy a házszabály ismerete után a földforgalmi törvényt és az NFA vonatkozó jogszabályát is alaposan meg tudja majd tanulni a képviselő úr.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
