SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves jobbikos Képviselőtársaim, akik még a teremben maradtatok!
Két nap múlva lesz december 1-je, az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románság elszakadását kimondó gyulafehérvári nemzetgyűlés 98. évfordulója. És bár tudjuk, hogy Románia határait sem 1918-ban, sem pedig 1945 után nem Gyulafehérváron vagy Bukarestben rajzolták, a románok ettől még ünnepelni fogják Nagy-Románia létrejöttét, amely papíron akkor a legszélesebb nemzetiségi jogokat kínálta többek között az erdélyi magyarságnak is.
1918. december 1-jén a román politikai elit ugyanis többek között arra tett ígéretet az akkor még 1,7 milliós erdélyi magyarságnak is, hogy teljes nemzeti szabadságot biztosít az összes együtt élő nép számára. „Minden nép a saját kebeléből vett egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, a közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzá tartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének.” De ígéretet tettek a tökéletes sajtó-, egyesülési és gyülekezési szabadság és minden emberi gondolat szabad terjesztésének biztosítására is.
Tisztelt Országgyűlés! Jól tudjuk, hogy ezek közül alig valósult meg valami az elmúlt évtizedekben. Főként az erdélyi magyarság autonomista politikai vezetői ellen immár évek óta tart a legtöbbször politikai alapú hadjárat, amelynek következtében egyre kevesebben mernek közéleti szerepet vállalni Erdélyben. Ezzel párhuzamosan a román hatóságok gőzerővel üldözik a székely és a magyar zászlót, anyanyelvünket, nemzeti imádságainkat, íróinkat és költőinket.
2016-ra odáig jutottunk, hogy azért nem kapott megfelelő orvosi ellátást egy székely kislány Kolozsváron, mert az orvos szerint nem tudott elég jól románul. De a román hatóságok betiltják a székely szabadság napját, és kriminalizálni igyekeznek a székely autonómiáért folytatott küzdelmet azzal, hogy terrorcselekmény elkövetésével gyanúsítanak két székely hazafit.
A közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, szemben a Gyulafehérváron ígértekkel, a mai napig is alig használható a magyar nyelv, mert még a vonatkozó törvényeket sem hajtják végre, így többek között hiányoznak a magyar nyelvű formanyomtatványok, az utca- és településtáblák, és elenyésző a magyarul tudó bírók száma is.
Állandóan szűkülnek a magyar tannyelvű oktatás feltételei is, az iskolákat vegzálják, az egyházi ingatlanok amúgy is csigalassúságú visszaszolgáltatását pedig minden eszközzel akadályozzák. Nemrég tulajdonképpen újraállamosították a Székely Mikó Kollégiumot, most pedig a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium ellen intéztek nemtelen támadást.
Máig nincs önálló magyar tannyelvű, a román állam által fenntartott egyetem Erdélyben, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen pedig a vonatkozó törvény ellenére sem jött létre a magyar tagozat.
A problémákat hosszasan lehetne még sorolni, miközben a románok már 2018-ra, a nagy egyesülés 100. évfordulójának megünneplésére készülődnek. Ennek keretében a dél-erdélyi magyarság hóhérát, Zalatna, Nagyenyed és más települések felperzselőjét, Avram Iancut nemrég román nemzeti hőssé nyilvánította a román törvényhozás, és éppen a mai napon, nyilván nem teljesen véletlenül, visszakerült a bukaresti diadalívre a román hadsereg 1919-es budapesti bevonulására emlékeztető felirat is.
Nyugaton rövidesen kampány indul az 1920-as és az azt 1947-ben megerősítő rendelkezés jogosságának ismertetésére, annak bebizonyítására, hogy a modern Románia minden elképesztő jogot biztosít az erdélyi magyarság számára. Határozottan úgy gondolom, hogy erre a teljes külföldi, külhoni és belföldi magyar intézményrendszernek fel kell készülnie, és a lehető legtöbb formában kell emlékeztetnie a világot és Bukarestet arra, hogy még 1918-as gyulafehérvári ígéreteit sem tartja be, nemhogy azokat az egyébként követendő jogi megoldásokat biztosította volna, mint Olaszország a Dél-Tirolban élő németek vagy Finnország az Ĺland-szigeteken élő svédek számára.
Tisztelt Országgyűlés! A betartatlan gyulafehérvári ígéretekkel kapcsolatban holnap délután magam Románia budapesti nagykövetsége előtt, a Jobbik erdélyi csoportjainak szimpatizánsai pedig velem párhuzamosan ottani idő szerint 4 órakor Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Baróton emelik majd fel szavukat a romániai magyarság máig is tartó elnyomása ellen, és hívják fel a figyelmet a be nem tartott gyulafehérvári határozatokra.
(22.00)
A Jobbik részéről arra biztatjuk a kormányt, hogy a lehető legtöbb fórumon és a lehető legtöbbféleképpen hozza a világ tudtára az elkövetkező két évben, hogy a romániai magyarság máig elnyomott, sok esetben kisemmizett, alapvető emberi jogaiban is korlátozott kisebbségként él ősei földjén, Románia pedig még az 1918-as ígéreteinek betartásával is adós. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
