DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, jól botlott meg elnök úr nyelve, amikor demokráciáról beszélt, hiszen a demokrácia egyik eleme az a demonstráció, amelyet egyébként nagyon szépen mutatott nekünk a szerdai nap, amikor végül is az ápolói tavasznak hívott kezdeményezés ápolói nyárrá hajlott, illetve abba ért. Ugyanis a szerdai napon történt az, hogy ismét nem sajnálva saját lehetőségeiket, szabad idejüket, a Semmelweis-nap alkalmából, ami az egészségügynek egyébként egy ünnepnap és munkaszüneti nap ez az egészségügyi dolgozóknak, tehát nem sajnálva idejüket, nem ünnepelni, hanem demonstrálni jöttek föl az egészségügyi szakdolgozók Budapestre. Két helyen is demonstráltak. Ez a két hely egyrészt a József nádor tér, másrészt itt, a Kossuth téren is megjelentek a demonstrálók.
De miért is jöttek? Az ápolói tavasz május 12-én csúcsosodott ki, amikor is az életpálya-követe-léseikről, a bérről, illetve az egészségügyi államtitkárságban való képviseletükről beszéltek, és annak adtak hangot, hogy ezekben fejlődésre vár mindenképpen a terület, és mindenképpen a kormánynak be kell avatkoznia, hogy ezeket a területeket fejlessze. Úgy tűnik, azóta - és ezért indokolt talán ez a második demonstrációs hullám is - előrelépés ezekben a kérdésekben nem volt. A szerdai napon tehát két helyszínen, a Jászai Mari térről indulva a Kossuth térre a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara demonstrált, míg a József nádor térről indulva demonstráltak az Akciószövetséghez tartozói egészségügyi dolgozók.
De egyébként ebben az időpontban nemcsak demonstráltak, hanem például a Jobbik ifjúsági tagozata országszerte figyelmeztette a járókelőket is arra, hogy milyen munkát végeznek az egészségügyi dolgozók, és aszfaltrajz formájában megköszönte az egészségügyi szakdolgozóknak, de a szociális dolgozóknak, a szociális ágazatban dolgozó valamennyi munkavállalónak azt a mindennapi áldozatos munkát, amellyel az ágazatban dolgoznak. Egyébként ez az akció egy rendkívül sikeres akcióvá vált, gyakorlatilag a közösségi médiát elárasztották azok a képek, amelyek - egyébként a készítők magukat meg nem jelölve - akár az éj leple alatt vagy kora reggel a dolgozók örömére, az aszfaltrajzok elkészültek. Így hát nyugodtan mondhatjuk, hogy az internet tele lett azokkal az aszfaltrajzokkal, amelyekkel megköszönték a dolgozók munkáját.
Összesítve azonban úgy néz ki a szerdai napnak, a Semmelweis-napnak a leltárja, amit mindenképpen figyelembe kell venni, hogy ismételten 60 busznyi dolgozó érkezett Budapestre, mintegy 4500-an demonstráltak, kiegészülve egyébként a Budapestről érkező szakdolgozókkal. Néhányan egyébként itt ma a Kossuth téren, de miután elment a tömeg, sokan még választották a virrasztás lehetőségét, és egy kerekasztal-beszélgetés, nyugodtan hívhatjuk így, egy moderált kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg az egészségügy jelenlegi problémáit egészen egyébként a hajnali órákig.
Ami nagyon fontos azonban, az a követelések, amelyeknek hangot adtak, amely egy petíció formájában ismét elérhető volt, és át is adták az egészségügyi államtitkárság részére. A petíció mellett kristálytisztán hallatszódik, hogy mi a dolgozók hangja, méghozzá az, és az egyik legfontosabb tanulsága ennek a napnak, hogy kilátásba helyezték, hogy ha 2015. szeptember 30-áig nem történik változás, azaz nem történik azonnali előrelépés a bérfelzárkóztatásban, úgy életbe lép az őáltaluk kilátásba helyezett felmondó nyilatkozatok élesítő záradéka. Tehát a felmondásukat be fogják nyújtani, így a munkaviszonyuk meg fog szűnni, és ezzel próbálnak végül is valamilyen nyomást gyakorolni a kormányzatra.
De azt is láthatjuk, és szintén nagyon fontos a követelésekben, hogy a dolgozók elkötelezettek abban, hogy itthon maradjanak, és úgy képzelik el, hogy itthon maradásukat legjobban az őáltaluk várt bérnövekedés, alapilletmény-növekedés tudná szolgálni, de a bérrendezés szolgálhatná egyébként magának a megroppant és talán elapadóban lévő utánpótláskérdésnek is a rendezését. Ismételten kijelentették, hogy az a 12 pontos követelés, amelyet korábban május 12-én kiosztottak, továbbra is hatályban van, így egy azonnali életpályamodell bevezetését követelik, mindenképpen a bértárgyalások megkezdését, az 50 ezer forintos alapilletmény-növelést, amelyet, mint már mondtuk, az egyik olyan nagyon fontos követelésüknek tartanak, amelyért most is kiálltak a szerdai demonstráción. Követelik továbbá a kafetériarendszer bevezetését, de az ápolásügy képviseletének megerősítését is az államtitkárságon belül.
Összegezve, tisztelt képviselőtársaim, jól mutatja, hogy a kormány nem hajlandó komolyan venni még most sem az egészségügyi dolgozók, szakdolgozók követeléseit és sorsát. Elhangzott az is, hogy a vitanapon, az egészségügyi vitanapon szégyenszemre a kormány részéről és a kormánypártok részéről alig volt résztvevő, sőt az is egyébként elmondásra került, hogy a Jobbiknak azt a jobbító szándékú javaslatát, amely az országnak, illetve a költségvetésnek egy fillérjébe sem került volna, és amely visszaállította volna az ápolásügynek az államigazgatáson belüli súlyát, illetve szerepét, azt is lesöpörte a kormány, a határozati javaslatunkat lesöpörte a kormány az asztalról. Így hát továbbra is úgy tűnik, a kormány nem hajlandó észrevenni az ápolók hangját. Így hát úgy tűnik, az ápolói tavasz után, amely most már ápolói nyárba érett, számíthatunk az ápolói őszre is.
A Jobbik elhatározott és eltökélt az egészségügyi szakdolgozók követeléseinek támogatásában, s arra kéri a kormányt, hogy ezeket mielőbb fontolja meg és hajtsa végre. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
