DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Van egy jó és egy rossz hírem, így is kezdhetném. A jó hír az, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt kidolgozta ezt a javaslatot, és ebben a tavaszi szakban előrelépés is lesz ezen javaslat terén, ebben biztos lehet, képviselő úr.
A rossz hír az, hogy még ez sem fog tudni segíteni az MSZP kétmilliárdos adóssággondján (Tóbiás József: Ez a politikai kultúra része?), hiszen nemcsak a polgárokat, nemcsak az országot, de a saját pártjukat is eladósították (Tóbiás József: Istenem!), és úgy látszik most már, hogy talán a saját bőrükön megtapasztalták ennek a problémának a mibenlétét, így rájöttek, hogy az állampolgárok számára is ez egy fontos kérdés lehet a mindennapi vagy mindenhavi gazdálkodási tervek kialakításakor. Ha ezt tudták volna, talán lehet, hogy önök támogatták volna a végtörlesztés lehetőségét is. Akkor arról beszéltek, hogy ez a bankoknak milyen nagy hátránnyal fog járni; hogy ez össze fogja omlasztani a magyar bankrendszert; hogy ez milyen hátrányos következményekkel fog járni a pénzintézetek számára, és nem arra az álláspontra helyezkedtek, mint a Fidesz-KDNP, hogy 170 ezer családot lehetett megmenteni a bedőlés veszélyétől, a folyamatosan változó törlesztőrészletek rémétől, hanem önök a bankok szempontjait vették elő első szempontként, és nem pedig a családok, az állampolgárok szempontjait.
De ha még visszább megyünk, azt is láthatjuk, tisztelt képviselő úr, hogy ezt a problémát, hogy 140-szeresére nőtt a devizahitel-állomány, mégiscsak egy 2004 és 2010 közötti időszaknak tudhatjuk be, amikor politikai okokból szétverték önök az első Orbán-kormány támogatott forinthitelezési rendszerét, amivel akkor nagyon sok család tudott elindulni, és első otthont vagy egy nagyobb otthont megalapozni magának.
Ehhez képest önök arra biztatták szinte az embereket, hogy mindenképpen devizahitelt vegyenek fel, hiszen ezzel a gazdaságnak valamiféle növekedését ideig-óráig fenn lehetett tartani. Igaz, hogy később sokkal nagyobb kárát szenvedjük el, és megissza ennek a levét az ország, de önök felelőtlenül engedték ezt. A svájci jegybank figyelmeztette önöket, hogy ebből baj lesz, de önök süketek maradtak erre a figyelmeztetésre. Ausztriában, Lengyelországban vagy Szerbiában betiltották ezeket a termékeket, de önök szabadon engedték, és ha akár a magas kamatot nézem, akár a törvényalkotást nézem itt a parlamentben - a 2002 és 2004 közötti törvényalkotásra gondolok -, mind-mind-mind az állampolgárokat ebbe az irányba lökte.
Ez okozta ezt az óriási problémát, aminek az egyik felével meg tudott birkózni az első ciklusában a Fidesz-KDNP-kormányzat, hiszen 170 ezer család - ahogy mondtam - a végtörlesztéssel kikerült ebből, és ennél is többen vannak benne az árfolyamgát rendszerében. Szintén sokaknak segített a Nemzeti Eszközkezelő, de valóban ezt a problémát még nem oldottuk meg - nemcsak mi, hanem az egész társadalom vagy legalábbis annak az ez irányban felelősséggel rendelkező része. Tehát itt még van feladatunk ebben a ciklusban.
Ezek közül az első feladatunknak ma igyekszünk eleget tenni, és a kilakoltatási moratóriumot a mai napon egy Házszabálytól eltéréssel - ha ehhez az ellenzéki pártok is hozzájárulnak, amiben azért okkal bízhatunk - meg tudjuk hosszabbítani. És akiknél már a végrehajtási eljárás az utolsó stádiumba jutott, a kilakoltatás réme fenyegeti őket, és hajléktalanná válhatnának, ezeket a családokat, most őket ettől a veszélytől meg tudjuk menteni, ha határozatlan ideig a devizahitelesek, de csak a devizahitelesek esetében kitoljuk a kilakoltatási moratóriumot a korábbi meghosszabbított időtartamból határozatlan időtartamra a jövőben is.
Sokszor vádolták önök az előző kormányzatot azzal, hogy nem konzultál eleget, nem készíti elő a javaslatait, ugyanakkor a devizahiteles probléma rendezésére először időt és lehetőséget biztosítottunk a bankok és az adósok részére, hogy ők munkálják ki azt a konstrukciót, ami a bankok számára is elfogadható, az adósok számára is elfogadható, és ha így a két félnek sikerül megegyezésre jutni, azt természetesen az állam támogatni fogja. Ez az egyeztetés, amit önök sok más javaslatnál kértek, hónapok alatt nem vezetett eredményre.
Ezt követte az a lépés, hogy a Kúriától vártuk az ügy eldöntését, de a Kúria is a luxemburgi Európai Bíróságra mutatott, és azt kérdezte tőle, hogy bizonyos tekintetben egyáltalán van-e döntési kompetenciája, egyáltalán a luxemburgi Európai Bíróság engedi-e, hogy azokban véleményt nyilvánítson. Hát, igencsak a kormány álláspontjával megegyező álláspontra helyezkedett a bíróság és mint előtte az Európai Bizottság, és azt mondta, hogy igenis a Kúriának lehetősége van erre, és a Kúria akár az egyoldalú szerződésmódosítás kérdéseiben, főleg a tájékoztatás kérdésében - hogy ez egy valós és érthető tájékoztatás legyen -, illetőleg az árfolyamrés kérdésében is adott lehetőséget a magyar Kúriának.
Bízunk benne, hogy ez a kúriai döntés minél hamarabb megszületik. Azt követheti a parlament döntése, amelyik a Kúria által nem rendezett problémákat megoldja (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és azt fogja követni a KDNP családi csődvédelmi javaslata.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
