DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP-frakció támogatja az előterjesztés célját, különös tekintettel arra, hogy Magyarország kormánya és az Egyesült Arab Emírségek kormánya között a légiközlekedési megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazás és az erről szóló tárgyalások 2009. március 2-án és 3-án elkezdődtek szakértői szinten.
A tárgyalások után a megállapodás szövegével kapcsolatban nyitva maradt kérdések többfordulós levelezésben tisztázásra kerültek, és az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma végül 2013. február 14-én kelt jegyzéke útján tájékoztatta hazánkat abu-dzabi nagykövetségünkön keresztül, hogy emírségi részről készek a megállapodás aláírására.
Nem akarom firtatni, hogy ebben a szakmai levélváltásban ki mennyire volt aktív, de azért mindenesetre elgondolkodtató, hogy a jelen megállapodás aláírására 2014. február 26-án került sor. Most tárgyalja a parlament, tehát végül is az első szakértői egyeztetések után öt és fél évvel kerül sor arra, hogy ez a légiközlekedési megállapodás teljes mértékben elfogadásra kerülhet.
Mivel a megállapodás tartalmával és megkötésével egyetértünk, egy dolgot azért szeretnék megjegyezni. 2009-ben, amikor elindultak ezek a tárgyalások, annak idején még volt Malév. Volt egy nemzeti légitársaság, így vélhetően arra alapoztuk az üzemeltetést is. Kérdés, hogy jelen esetben azon túl, amit államtitkár úr említett, hogy az Emirates légitársaság naponta kíván járatot bonyolítani, lesz-e magyar vagy a magyar utasok érdekeit jobban szem előtt tartó szereplője is, akik kitöltik ezt a légiközlekedési megállapodást. Magyar érdekeltségűnek gondoljuk vagy gondoltuk a menedzsment alapján a Wizz Airt, akinek a vezetője annak idején, a Fidesz-kormány idején a Malév vezérigazgatója volt, de ha a kormány tényleg komolyan gondolja a keleti nyitás politikáját és hogy ehhez gyakorlati lépések is kapcsolódjanak, akkor én komolyan felvetem egy ilyen megállapodás tárgyalásának napirendjénél is, hogy a Malév márkanév még ma is létezik, ma is egy állami tulajdonú cég tulajdonában van.
Tehát mint márkanév lehetőség van egy nemzeti légitársaság újraindítására, és ezekben a keleti relációkban, úgy gondoljuk, hogy érdemes lenne átgondolni, hogy a korábban a magyar közlekedési öntudathoz, önbecsüléshez jelentősen hozzátartozó nemzeti légitársaság, a Malév, valamilyen formában újraindításra kerülhessen.
Ilyen értelemben mi támogatjuk azt a korábbi megállapodást, amely a Magyar Köztársaság kormánya és Ausztrália, az Egyesült Arab Emírségek, a Jordán Hasemita Királyság, a Belarusz Köztársaság, az Örmény Köztársaság, Grúzia, Azerbajdzsán, illetve a Venezuelai Bolivári Köztársaság kormánya közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodások létrehozására adott felhatalmazásról szóló 33/2006. (XII. 20.)... - eme határozat adott felhatalmazást, hogy e mentén történjenek lépések.
És amikor ilyen megállapodásokat a magyar parlament elfogad, teljes konszenzussal jóváhagy, akkor azért gondoljunk arra is, hogy nemrég volt az a szerencsétlen esemény, hogy csődbe ment a Malév, a nemzeti légitársaság, és feltehetően, ha a kormány elhatározza, széles körű támogatást tudna élvezni a Malév valamilyen formában történő újraindítása. Tehát ezekkel a gondolatokkal ajánlom támogatásra az előterjesztést. Köszönöm. (Taps az MSZP és a Fidesz padsoraiban.)
