DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Múlt héten megdöbbenve értesültünk arról, hogy az utolsó pillanatban meghiúsult a közel egy éve tartó tárgyalássorozat nyomán született megállapodás aláírása a szociális ágazati sztrájkbizottság képviselőivel. Az EMMI-nek az volt az indoklása, hogy formai problémák léptek fel, illetve vannak még tisztázandó jogi kérdések, majd újabb egyeztetésekre hívta az érdekképviseleti vezetőket, hogy magyarázkodjon. Az egyeztetés után az EMMI kiadott egy teljesen semmitmondó közleményt, és még csak annyit sem tettek meg, hogy legalább biztosítsák a szociális és gyermekvédelmi terület dolgozóit arról, hogy még az idén a kormány elé kerül a bérrendezést is magában foglaló szociáliséletpályamodell tervezete. Semmi ígéret nincsen, csak újabb időhúzás - nyilvánvaló mondvacsinált okokra hivatkozva -, ahogy ezt sajnos a minisztériumtól már megszokhattuk.
Az elmúlt hónapokban én személyesen is vizsgáltam a helyzetet, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy milyen állapotok vannak. Azt is észrevettem, hogy a kormány még a 2010-es programjában ígéretet tett arra, hogy a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazat dolgozóit, a szociális munkásokat, a családgondozókat, a bölcsődei dolgozókat erkölcsi és anyagi elismerésben részesíti.
Ehhez képest mi történt? A választások előtti évben egy sztrájkbizottságot kellett létrehozni az ágazati dolgozóknak egyáltalán azért, hogy szóba álljon velük valaki a minisztériumból, arról nem is beszélve, hogy végül a minisztérium a tárgyaló partnerek megkerülésével egyoldalúan jelentette be a szociális ágazati pótlékrendszert. Hozzáteszem, hogy a pótlékrendszer nem igazi béremelés, nem épül be a bérbe, pusztán egypár ezer forintos pluszt jelent egy olyan ágazatban, ahol 68 ezer forint az átlagbér, és 92 ezer dolgozóról van szó.
Az is világosan látszik, mindannyian tapasztaljuk, akik kimegyünk a terepre és megvizsgáljuk a helyzetet, hogy a szociális és gyermekvédelmi rendszer lassan összeroppan ebben az országban, nincsenek megfelelő anyagi, tárgyi vagy személyi feltételek ahhoz, hogy ezek az emberek tudják a munkájukat végezni.
Tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy mikor lesz végre megállapodás a szociáliséletpályamodell bevezetéséről ebben az országban, és mikor kaphatják meg az itt dolgozók a beígért (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), az egészségügyi szakdolgozói béremeléssel megegyező béremelést. Köszönettel várom válaszát.
