DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt a legutolsó hozzászólásra szeretnék reagálni. Természetesen pontról pontra meg fogom nézni a korábbi fegyelmi eljárás szabályait, de nem újdonság, Szilágyi képviselő úr, a polgármesterek… (Közbeszólások.) A polgármesterekkel szembeni fegyelmi, hozzáteszem, munkajogi fegyelmi eljárás lefolytatása nem újdonság, az eddig is szerepelt az önkormányzati törvényben, illetőleg a polgármesterek jogállásáról szóló törvényben, de meg fogom nézni, hogy valóban van-e itt változás. Az én ismeretem szerint tartalmi változás nincsen ebben az eljárásban, amit ön itt felsorolt, tehát a fegyelmi a polgármesterrel szemben eddig is létezett, és eddig is fel lehetett függeszteni a polgármestert a tisztségéből.
Egyébként számos jogvita alakult ki ebben. Emlékszem rá, hogy Pest megyében vagy más megyékben is előfordult, hogy a polgármester és a testület között voltak ilyen feszültségek. Minden ügyben végső soron a bíróság dönt, és nyilván, ha a bíróság megalapozottnak tartja a fegyelmi eljárást, akkor helyben hagyja ezt az eljárást, ha meg nem, akkor pedig visszahelyezi a polgármestert a tisztségébe. Tehát az ön által kifogásolt jogi lehetőség nem újdonság, szeretném hangsúlyozni, nem újdonság; az újdonság csak az, hogy önök Ózdon egy olyan polgármesterrel rendelkeznek, aki mögött nem áll testületi többség. Ez az egy újdonság van, egyébként a fegyelmi eljárásban nincs újdonság az önkormányzati szférában.
Szeretném elmondani a tisztelt hozzászóló képviselőtársaimnak, hogy az összeférhetetlenségi szabályok érdemben nem változnak. Tehát amikor az összeférhetetlenségi szabályokra rácsodálkoznak ebben a törvényjavaslatban, akkor szeretném azt jelezni, hogy egyébként a korábbi polgármesterekkel, alpolgármesterekkel kapcsolatos jogállási kérdésekben is, jogállási szabályokban is ugyanígy szerepeltek ezek az összeférhetetlenségi szabályok. Ezek legfeljebb pontosítások a most benyújtott törvényjavaslatban.
Azt, hogy a társadalmi egyeztetést vagy a társadalmi vitát követően bővült a törvényjavaslat, én nem kritikaként fogom fel, hanem inkább dicséretként. Tehát mi más lenne a célja egy ilyen jogszabály-előkészítésnek, ha nem az, hogy felhívják a figyelmet, a jogalkalmazók vagy esetleg a társadalmi szervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat, az eredeti javaslat nem tér ki minden részletkérdésre, és még további kérdésekkel bővíteni kell? Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy ez inkább erénye egy jogalkotási folyamatnak, nem pedig hiányossága vagy kritikára okot adó tulajdonság.
Tisztelt Ház! Minden felvetésüket érdemben meg fogjuk vizsgálni, és természetesen, hogyha módosító javaslatokkal élnek, azokról is alaposan állást fogunk foglalni. Remélem, ezt a bizottságok előtt lefolytatandó részletes vitában meg tudjuk pontról pontra beszélni, hogy milyen kifogásaik vannak a törvényjavaslattal. Ahogy jeleztem, a törvényjavaslat alapvetően egy pontosító jellegű, hiánypótló, joghézagokat pótló szabály vagy javaslat, tehát nem jelent forradalmian új szabályozást mindaz, ami ebben a törvényjavaslatban szerepel.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
