DR. GALAMBOS DÉNES
DR. GALAMBOS DÉNES
DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! 2014. november 17-én a T/1996. számú törvényjavaslat általános vitájában már felszólaltam, a mostani hozzászólás a Törvényalkotási bizottság, illetve a Gazdasági bizottság által megtárgyalt bizottsági jelentésekhez, illetve az összegző módosító javaslathoz kíván hozzászólást adni.
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága a házszabálynak megfelelően megtárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslathoz a Gazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslatokat, és azokat pontosítva, illetve kiegészítve saját összegző módosító javaslatot nyújtott be. Ebben azonban az elnöki javaslathoz képest csak jogtechnikai jellegű kiegészítések vannak, illetve egy esetben, a 909/2014-es EU-irányelv beemelését végzi el a javaslat.
Emlékeztetőül engedjék meg, hogy felidézzem önöknek a törvényjavaslat főbb pontjait. A betétvédelmi törvény lényege, hogy a bankbetéttel rendelkező ügyfél banknál elhelyezett pénze az eddiginél jelentősen nagyobb biztonságban lesz. Ennek érdekében a törvény megerősíti az Országos Betétbiztosítási Alapot, és erősebb felügyeleti jogköröket biztosít a Magyar Nemzeti Bankon keresztül. A tervezet a 909., a 2010/73-as és a 2011/61-es európai uniós irányelvekkel hangolja össze a hazai szabályozást, tehát ebben az értelemben - ma már többször elhangzott az előző napirendek kapcsán is - végrehajtott uniós jogharmonizációval van összhangban.
A tőkepiaci szabályozás hatékonyságának növelése érdekében a javaslat módosítja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt s a kollektív befektetési formákról és kezelőkről, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényt.
A jogszabály lehetővé teszi az önkormányzatok betéteinek biztosítását, amennyiben éves költségvetésük nem haladja meg az 500 ezer eurót. A törvényjavaslat megszünteti az úgynevezett közösségi betétekre vonatkozó speciális magyar szabályozást. A meglévő betétekre a javaslat itt is biztosítja az átmenetet, és előírja a hitelintézetek számára a változásról történő tájékoztatást 2015. március 31-ig. Bizonyos esetekben a javaslat 3 hónapra, és legfeljebb 150 ezer euró összegű kártalanítás biztosítását írja elő. Előírja továbbá, hogy az érintett betéteket a betétes erre vonatkozó jelzése alapján elkülönített számlán kell elhelyezni. Könnyítés az ügyfelek számára, hogy a jelenlegi 20 munkanapos kifizetési határidő 7 munkanapra csökken. A magyar szabályozás így átveszi azt a rendelkezést, hogy milyen speciális esetben lehet hosszabb a kártalanítás időtartama.
Változnak a betétesek tájékoztatására vonatkozó szabályok is, gyakoribb és pontosabb tájékoztatásra kötelezve a biztosítókat. A felügyeleti biztos esetében nemcsak arra lesz lehetőség a továbbiakban, hogy a biztos átvegye a bankvezető testületének a jogkörét, hanem arra is, hogy csak részben vegye át annak irányítását.
A javaslat parlamenti szakaszában érkezett néhány módosító javaslat, amelyet most szeretnék részletezni, illetve kitérni rájuk. Az összegző módosító javaslat 6. pontja szerint a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Stabilitási Tanács egymáshoz való viszonyára vonatkozóan az egyértelmű szabályozás ellenére néhány esetben jogalkalmazói bizonytalanság alakult ki, ezért az MNB a vonatkozó törvény 13. §-ában indokolt ráerősítéssel kell hogy éljen, miszerint a Pénzügyi Stabilitási Tanács a Magyar Nemzeti Bank szerveként, a Magyar Nemzeti Bank nevében jár el. A javaslat felsorolja a Pénzügyi Stabilitási Tanács hatás- és feladatköreit.
Az összegző módosító javaslat 7. pontja törli az eredeti 55. § (1) bekezdést, amely szerint az MNB és a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, valamint amely szerint a sértett bírósági felülvizsgálatot kérhet a munkaügyi bíróságtól. Az eddigi tapasztalatok alapján a viszonylag alacsony ügyérték alatti, illetve az egyszerűbb megítélésű ügyekben nem indokolt, hogy a pénzügyi békéltető testület háromtagú tanácsban járjon el.
Az összegző módosító javaslat 8. pontja az általános gyakorlatnak megfelelően bevezeti az eljárási szünet intézményét, valamint lehetőséget teremt arra is, hogy a pénzügyi békéltető testület szakértői állásfoglalást szerezzen be. Az elszámolási törvényhez, illetve a devizahitelek forintosításához kapcsolódóan a várhatón nagyszámú fogyasztói eljárás kezdeményezése okán szükség van arra, hogy a meghallgatás kitűzésére a jelenlegi 60 nap helyett 75 nap, a szolgáltatók válasziratának elkészítésére a jelenlegi 8 nap helyett 15 nap legyen biztosítva. Ez az eljárás gyors lefolytatását ténylegesen, érdemben nem befolyásolja.
Az összegző módosító javaslat 9. pontja kiterjeszti az OBA, az Országos Betétbiztosítási Alap által nyújtott betétbiztosítást a helyi önkormányzatok betéteire is abban az esetben, ha költségvetésük az előzőekben jelzett szerint meghatározott összegnél, 500 ezer euró összegnél alacsonyabb. A javaslat kiterjeszti a betétbiztosítást a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betéteire is, tekintettel arra, hogy a számláját vezető hitelintézetnél elrendelt betétfizetési tilalom miatt olyan helyzetbe kerülhet, amely veszélyezteti gazdálkodási feladatai ellátását.
Az összegző módosító javaslat többi pontja jogtechnikai, nyelvhelyességi, illetve a hatályba léptetéssel kapcsolatos módosításokat tartalmaz. A fentiek megfontolása mellett kérem, támogassák a törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító indítványt és a bizottsági ajánlást. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
