SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Petneházy képviselő úr, én tényleg őszintén mondom, maximálisan elhiszem az ön szavait és maximálisan elhiszem a jó szándékát. Ezért is szeretném elmondani azt - nehogy félreértelmezzék esetleg a szavainkat, és mondjuk, Németh Szilárd majd utána a zárszóban megpróbálja másképp beállítani a dolgokat -, mi nem azt mondtuk, hogy gondunk lenne azzal, hogy önök ilyen javaslatot, mondjuk, behoznak a Ház elé. Amivel gondunk van, az az, hogy milyen formában hozzák be a Ház elé, milyen egyeztetések előzik ezt meg egyáltalán.
A másik pedig az, hogy próbáltuk elmondani, hogy a szavakon túl végre lépjünk már a tettek mezejére, és tettekben is, a hétköznapokban is tegyünk meg mindent azért, hogy a nemzeti jelképeinket közösen meg tudjuk óvni.
Engedje meg egyébként, hogy ezzel az üggyel kapcsolatban fölolvassak egy kis részletet abból az indokolásból, amit 2014. február 24-én, tehát az úgynevezett fülkeforradalom után négy évvel, a törvény, a Btk.-módosítás életbelépése után két évvel a IIIII. kerületi vezető főügyész, dr. Kenyeres Attila az indokolásában leírt. Itt a Szent Korona meggyalázásáról van szó.
Azt mondja, hogy „Tekintettel arra, hogy Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét kizárólag az Országgyűlésben őrzött Szent Korona testesíti meg, a Szent Korona meggyalázása útján elkövetett bűncselekmény csak akkor állapítható meg, ha az az elkövetés tárgyát, az egyedüli Szent Koronát direkt módon támadja.
(16.40)
Ezen szűkebb tartalmú értelmezést támasztja alá…”, és akkor itt idézetek vannak, de például azt mondja, hogy „a Btk. 228. §-ába ütköző kegyeletsértés vétsége esetén a jogalkotó elkövetési tárgyként a halott mellett annak emlékét külön is rögzítette, hogy ne csupán a közvetlenül a halott tetemére elkövetett, hanem az elhunyttal kapcsolatos egyéb gyalázkodás is büntethető legyen. A nemzeti jelkép megsértése vétségének törvényi tényállásában azonban ilyen, a meggyalázás kapcsán az egyedüli Szent Koronán kívül annak mására vagy képére kiterjedő tényállási elem nem szerepel. A feljelentésben kifogásolt ábra ugyanakkor csupán a Szent Korona képének felhasználásával, átalakításával született, a cselekmény ezért magát a Szent Koronát közvetlenül nem érintette, ráadásul a változatlanul irányadó alkotmányos értelmezés szerint a nemzeti jelképet illető, negatív tartalmú vélemények, a jelképek történetére, értékére, közjogi jelentőségére vonatkozó tudományos nézetek, művészi kifejezések, illetőleg kritikák hangoztatása nem eshet büntetőjogi szankcionálás alá.”
Ez 2014-ben az ügyészség értelmezése. Ezért tettük mi meg ezt a módosító javaslatunkat, amit be is nyújtottunk önöknek, hogy akkor mostantól kezdve legyen egyértelmű, hiszen a törvényalkotói szándék az volt, hogy minden egyes ilyen képi és lealacsonyító megjelenítés büntetendő legyen.
Hogy megint a tettekre fölhívjam a figyelmüket: most már tudnak erről az esetről, és tudnak arról is, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom benyújtott egy ilyen törvénymódosító javaslatot, amit a Jobbik képviselői közül írtunk alá egy jó páran. Fel szeretném önöknek ajánlani, önnek is, Petneházy úr, de akár Németh Szilárdnak, bármely kormánypárti képviselőnek: csatlakozzanak ehhez a beadványunkhoz. Kérem, fejezzék ki a szándékukat, jöjjenek, és írják alá önök, nyújtsuk be együtt ezt a módosító javaslatot, és ezzel tettekben védjük meg az egyik nemzeti jelképünket, például a Szent Koronát, és tegyük egyértelművé ezt a dolgot! Mi szívesen látjuk önöket az aláírók között. Kérem, hogy erre a felhívásomra - és akkor most itt van, tettekben lehetne jelentkezni - jöjjenek, csatlakozzanak hozzánk, és nyújtsuk be együtt ezt a törvénymódosítást, s utána itt együtt, közösen fogadjuk el az Országgyűlés színe előtt.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
