DR. HANDÓ TÜNDE,
DR. HANDÓ TÜNDE,
DR. HANDÓ TÜNDE, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Elnökhelyettes Úr! Tisztelt Ház! Deák Ferenc mondta, akinek a képét önök mindennap láthatják, 1832-ben a következőket: „Nemzeti csinosodásunk alakulásával változván az idők szelleme, sok régit el kell törölni, sok újat alkotni, sokat javítva változtatni.”
A jogalkotó, a parlament 2012-re úgy döntött, hogy változásokra van szükség a bírósági szervezet igazgatásában, éppen azért, mert önök, az ügyfelek, az ügyvédek voltak elégedetlenek azzal az időszerűtlenséggel, azzal a jogegységhiánnyal, ami a bírósági szervezetet jellemezte. Egyre inkább érzékelhetőek voltak a minőségi és mennyiségi problémák.
Nos, az OBH a működésének második évéről számolhatott be önöknek, és egy terjedelmes beszámolót küldtünk meg a parlament részére. Ez egyébként a bíróságok központi honlapján, a birosag.hu címen olvasható. Megjegyzem: nem csupán az Országos Bírósági Hivatalnak, hanem valamennyi törvényszéknek ma már van internetes elérhetősége, valamennyi bíróság a korábbiaktól eltérően olyan nyitottsággal, nyilvánossággal működik mind az ítélkezését, mind az egyéb tevékenységét illetően, ami, azt gondolom, hogy sok más szervezet számára példaértékű lehet.
2013 nem csupán a változásokról szólt már, de sorra-rendre jöttek azok az eredmények, amelyeket tőlünk vártak, amikor elindultunk. Mielőtt azonban az eredményekről szólnék, fontosnak tartom figyelmükbe ajánlani az Alaptörvény C) cikkét, annak is (1) bekezdését, amely kifejezetten rögzíti a korábbiaktól eltérően azt, hogy a magyar állam működése a hatalommegosztás elvén alapszik. Ezúton is szeretném megköszönni Trócsányi László miniszter úrnak, aki ezt a mondatot egy mindenki számára érthető metaforába öntötte és fogalmazta meg. Ő úgy nyilatkozott, amikor elfoglalta a miniszteri széket, hogy a bírói függetlenség a magyar jogállam állócsillaga.
Ezt fogalmaztuk meg mi is a 2012-es újrainduláskor, hiszen ekkor a bírói kar közreműködésével kialakítottuk a bírósági szervezet stratégiai céljait. Hat stratégiai célt határoztunk meg, amely túlmegy azon, amit a jogszabályok előírnak számunkra. Ezek azok a célok, amelyek mentén szerettük volna a bírósági szervezet igazgatását megújítani, és csak visszautalnék elnök úr szavaira, hogy a bírósági szervezet egyik intézménye sem más, mint bármely más szervezet, ami minket körülvesz, fontos, hogy ezek a szervezetek megújuljanak, önmagukra tekintsenek, és használják azokat a módszereket, amelyekkel egyre jobban és jobban tudnak teljesíteni.
Nos, a stratégiai céljainkat minden alkalommal elismétlem, és most sem fogom ezt elmulasztani vagy elhagyni, mert nagyon fontosnak tartom őket.
(16.30)
Az első és legfontosabb célunk az - és az Országos Bírósági Hivatal dolga, hogy ehhez segítse a bírósági szervezetet -, hogy a bíróságok teljesítsék az alkotmányos kötelezettségeiket, független bírók, magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek. A következő lényeges dolog az - tekintettel arra, hogy több ezer ember dolgozik ebben a szervezetben, és több ezer, tízezer, millió ügyfél érkezik a bíróságokra -, hogy az emberi erőforrásokkal optimálisan gazdálkodjunk, tehát mindenki a maga kompetenciájának megfelelő helyre kerülhessen a bírósági szervezetben, és itt nem csupán bírókra gondolok, hanem igazságügyi alkalmazottakra is. Fontos nagyon a tárgyi körülmények, a tárgyi feltételek biztosítása az ítélkezéshez, és ezeknek a megfelelő elosztása is a különféle intézmények között, a belső igazságosság. Nagyon lényeges a bírósági szervezet integritása, az, hogy átlátható legyen az igazgatása a szervezetnek, és az ítélkezés is legyen átlátható, tehát értsék az emberek, hogy miért, miről hoznak döntéseket a bíróságok, ez ne valami ködös és érthetetlen jogászkodás vagy jogászi nyelv legyen, hanem igenis érezzék az emberek, hogy ezek a döntések róluk szólnak.
Ezek mind egybevágnak egyébként a második államreformprogramban meghatározott célokkal, amikor ott olyanok szerepelnek, hogy az állami humán tőke reformja, az állami szolgáltatások reformja, az állami ügyintézés reformja; tehát az egyszerűsítés a bírósághoz való hozzáféréshez, amit szintén célul tűztünk ki. És nagyon fontosnak tartjuk a bírósági szervezetben a képzést is. Sokan úgy nyilatkoznak, és úgy jellemzik a bírósági szervezetet, hogy a bíróság egy tudásalapú szervezet, merthogy itt a szervezetben dolgozóknak a legnagyobb százaléka diplomás ember. Ezt szeretnénk visszaigazolni mindenki számára, hogy ez a tudás ténylegesen megjelenik a mindennapi munkánkban. Bizonyos vagyok abban, hogy a 2013-as év eredményei nem következhettek volna be akkor, hogyha ezeket a célokat nem határozzuk meg ilyen egyértelműen, hogyha nem tűzünk ki ilyen célokat, hanem csak úgy csináljuk a jogszabályban meghatározott dolgunkat.
Nos, még mielőtt az eredményekről néhány szót szólnék, néhány számot kiemelnék, felidézem azért azt, hogy miről is beszélünk. Ez a bírósági szervezet 11-12 ezer főt foglalkoztat, 2807 bírót a 2013-as lezárás szerint. Ennek a létszámnak a 68 százaléka nő, ami példa nélküli Európában egyébként. 1 millió 647 ezer ügy érkezett a 2013. évben. 157 épülettel gazdálkodunk, köztük olyan épületekkel, amelyek a főváros legnagyobb építményei közé tartoznak, mint a Fővárosi Törvényszék vagy a PKKB, amelynek egyébként most volt a százéves átadási évfordulója. A legnagyobb járásbíróságon 227 bíró dolgozik, a legkisebb, Zirci Járásbíróságon mindössze egyetlen bíró teljesít szolgálatot.
Végül néhány dolog az eredmények közül: az ügyforgalmat illetően 2013-ban a 2011. évhez képest 65 százalékkal több ügy érkezett. El tudják ezt képzelni? Nemhogy felével több ügy érkezett, hanem 65 százalékkal több ügy érkezett, és történt mindez akkor egyébként, amikor valóban, a nyugdíjazások miatt átrendeződtek a különféle szintek közötti bírói létszámok. Ez a bírói kar - ideértve azokat is, akik a nyugdíjazással érintettek voltak, az utolsó pillanatig vagy a visszatérésük után pedig az első pillanattól kezdve - azon volt, hogy az ügyfelek, az állampolgárok semmit ne érzékeljenek abból a változásból vagy zavarból - ha ezt mások zavarnak érzékelték a bírósági szervezetben -, ami történt. Tehát ez a bírósági szervezet egy ekkora ügyérkezés mellett is 67 százalékkal több ügyet tudott befejezni 2013-ban, mint 2011-ben. El tudják ezt képzelni? Vajon lenne-e még egy olyan szervezet, amelyik ekkora ügymennyiséget képes volna ilyen magabiztosan és ilyen nyugodtan feldolgozni, mint a bírósági szervezet? Nem hiszem, hogy ez a fajta tettrekészség és a nyugalom megőrzése sokakat jellemezne még rajtunk kívül.
A perek 86-93 százaléka egy éven belül befejeződik. A perek 80-90 százaléka első fokon jogerőre emelkedik a törvényszéki szinten és a járásbírósági szinten, ez egy óriási minőségi eredmény. Egyébként nagyon érdekes volna azt is megmutatni vagy vizsgálni, hogy vajon az egyes megyékben miféle eltérések vannak, mert míg a Fővárosi Törvényszék területén 24 százalék az az ügymennyiség, ami fellebbezésekkel érintett, egy-egy országhatár közeli megyében van, hogy ez épphogy eléri a 11 százalékot. Nagyon sok oka van ennek, majd még visszatérek rá.
Amire különösen büszkék lehetünk, és azt gondolom, hogy ez az egész ország büszkesége, merthogy a bírósági munka nemcsak a bírók munkája, hanem az ügyvédek, ügyészek közös munkája által mutatkozik meg annak a hatékonysága időszerűségben, minőségben; nos, van az Európa Tanácsnak egy különleges szakbizottsága vagy szaktanácsa, CEPEJ-jelentésnek hívják ezt az évente kiadott jelentést, ahol mérik azt, hogy hol, hány lakosra mennyi bíró jut, milyen költségvetési forrást fordítanak rá. Egyébként már 2012-ben 0,32-es GDP-aránnyal a hatodikok voltunk az Európa Tanács országai között. Az egy másik kérdés - és erre még kitérek -, hogy a fizetésekben nem úgy állunk. Nos, e szerint a jelentés szerint az átlagos polgári peres ügyelintézési idő 97 nap, míg az európai uniós átlag vagy az Európa tanácsi átlag 246 nap. Azt gondolom, hogy erre igazán büszkék lehetünk, bármennyit is panaszkodnak vagy panaszkodunk egyénileg arra, ami egy-egy ügyben történik.
Ami a Fővárosi Törvényszéket illeti, amelynek a szétdarabolásáról itt sok éven keresztül hosszú vita volt, itt egy évszázados probléma oldódott meg. Tehát nem csak a PKKB épülete évszázados, a probléma is, amivel küzdöttek, az a munkateher is évszázados volt. Ma már a Fővárosi Törvényszék területén, ahol 800 bíró dolgozik, ott elmondhatjuk - néhány kivétellel, talán éppen a devizahiteles gazdasági ügyszak volt ez -, hogy a bírók munkaterhe, tehát az az ügymennyiség, amit folyamatosan visz egy bíró, ami egy kezén van, az országos átlag körüli vagy az alatti. Tehát akkor, amikor a fővárosban van az ügyek 30-50 százaléka, egyáltalán nem elhanyagolható, hogy miféle szolgáltatásban részesülnek a fővárosban élő emberek vagy az itt működő vállalatok, és természetesen ügyelünk arra, hogy más megyék se kerüljenek hátrányos helyzetbe, és igyekszünk mindenkit hozzásegíteni ahhoz, hogy egyre jobban, egyre kellemesebb, jobb körülmények között - az ügyfelek számára természetesen elsősorban - tudjanak működni a bíróságok.
Ezeket az eredményeket nem tudtuk volna elérni akkor, hogyha nem kapunk éppen a parlamenttől is kellő támogatást, és ez a támogatás részben - ahogyan elnök úr is utalt rá - költségvetési támogatás volt. 26 milliárd forinttal emelkedett a bíróság költségvetése, ez egy óriási nagy szám, most már a 90-100 milliárd forintos összegnél tartunk, a 2012-től 2013-ig terjedő időben értük el ezt a mennyiséget. És valóban helyesen idézte itt egy felszólaló, hogy ami az épületeket illeti, az infrastruktúrát, az elég rossz helyzetben volt. A számítógépeink 80 százaléka 6 évnél öregebb volt 2012-ben; el lehet képzelni, hogy így hogy fordulhatunk az internet meg az elektronizálás útjára. De sikerült ezeket a problémákat megoldani, részben uniós forrásokkal is. E tekintetben hatszor több forrást tudtunk lehívni uniós pályázatokból a 2013-as évben, mint 2011-ben; elkezdődött a Debreceni Járásbíróság megépítése, Salgótarjánban, Miskolcon, Cegléden fogtunk hozzá építkezésekhez.
(16.40)
Komoly felújítási tervek vannak már készen Szegedre, az Egri Törvényszékre, a Gödöllői Járásbíróságra, Tapolcára, és még sorolhatnám ezeket a városokat, ahol igyekszünk a polgároknak olyan teret adni, ahol biztonságban érezhetik magukat.
Komoly eredmény volt a jogszabály-véleményezés módszerét illetően, és ebben, azt gondolom, egész Európa irigykedik a magyar bírókra. Az elmúlt három évben sikerült olyan párbeszédet kialakítani a jogi hivatásrendekkel is, mert a Ptk.-val, Btk.-val kapcsolatos véleményeket ügyészek, ügyvédek közösen vitattuk és beszéltük meg, de olyan módszert alakítottunk ki, amikor nem sírunk azon, hogy egy-egy jogszabály véleményezésére egy nap áll rendelkezésre, hanem jogszabály-véleményezési hálózatot alakítottunk ki. Mindig azon vagyunk, hogy a bírósági szervezet érdekében megszólaljunk és véleményt nyilvánítsunk, ha valami módosul. Ennek köszönhetőek éppen azok az eredmények, amelyekről beszéltem, hogy sokkal hatékonyabban tudunk dolgozni. Ez is benne van ebben, hiszen példának mondhatnám a szabálysértési ügyszakot, ahol a tavalyi évben szeptember 1-jéig még egy-egy bírósági titkárnak havi… - átlagosan ezekben az ügyekben 30 ezer tárgyalást tartottak. Tehát egy hónapban csak szabálysértési ügyekből 30 ezret kellett tárgyalni, és ma sikerült ezt a számot 2500-3000-re levinni. Ez azt jelenti, hogy a megkapott, 2012-ben biztosított 400 bírósági titkár ügyintéző most már valóban inkább segítheti a bírókat, mintsem hogy a különféle nemperes ügyekkel kelljen foglalkoznia.
Ami a jogszabályokat illeti, még érdekességként elmondom, hogy egy munkanapon 1,3 jogszabály az, amit véleményezünk, tehát csaknem annyit foglalkozunk a különféle törvényekkel és rendeletekkel, mint önök itt a parlamentben. Ezúton is szeretnénk megköszönni mind az igazságügyért felelős minisztériumnak, mind pedig a parlament különféle bizottságainak; ha a véleményeinket, javaslatainkat közvetlenül is eljuttattuk, akkor ezt készek voltak támogatni.
Fontosnak tartjuk a bírósághoz való hozzáférést, a bírósági szervezet integritását és látszólag nem az ítélkezéshez kapcsolódik, mégis azonban az ítélkezést segíti közvetetten az a számos országos projekt, program, amelyet elindítottunk, például a „Nyitott bíróság” program. Eddig is jártak diákok a bíróságokra, de a tavalyi évben 32 ezer középiskolai diákkal találkoztak bírók, bírósági titkárok. El tudják képzelni, hogy ez mekkora szám? Ezeket a foglalkozásokat a bírók társadalmi munkában végzik. Nincs még egy olyan államigazgatási szervezet, azt gondolom, vagy hatóság, vagy bárki, aki ennyit beletenne abba, hogy a fiatal nemzedékek, az ifjú generáció megismerje azt, hogy mit jelent a jog, mitől kell óvakodniuk, mire figyeljenek, ha nem akarnak áldozatok lenni.
Elindítottuk a bírósági mediációt, ahol ingyenesen közvetítő segítségével egyezhetnek meg egymással a felek; 70 százalékos a megegyezések aránya. Persze, ezek még nem annyira számosak, néhány százig jutottunk el a megállapodásokban a 2014-es év első felében, de ez egy abszolút nóvum, új intézmény, nyilván az ezermérföldes út is az első lépéssel kezdődik, ahogyan a híres kínai bölcs mondta. Úgyhogy itt is bizakodóak vagyunk.
A gyermekbarát igazságszolgáltatás keretében elhatározásunk, hogy minden hét főnél nagyobb bíróságon gyermekbarát meghallgatószobákat alakítunk ki. Már újfajta formanyomtatványokat használunk ezekben a perekben, képzéseket tartunk, és nagyon sok jogszabály-módosítás, amit kezdeményeztünk, éppen ehhez kapcsolódik.
Bár nincs itt a képviselő úr, aki napközben felvetette, de a jogszabály-módosításokhoz és a proaktivi-táshoz visszatérve jelezni szeretném itt is, és kérem is a támogatásukat ebben, hogy két éve formálódik a bírósági tájékoztatási törvény koncepciója. Igyekszünk megfogalmazni, hogy milyen problémákat kellene megoldani a peres adatok védelmét és a nyilvánosságot illetően. Erről is komoly részleteket találhatnak a bírósági oldalon, mert nyilvánosak a viták, a konferenciák anyagai mindenki számára elérhetőek.
A képzésekről is kell hogy számot adjak, hiszen mindenki azt szeretné, hogy minél okosabb bírók üljenek a pulpitusokon. 2011-ben 4300 résztvevője volt a képzéseknek, 2013-ban 14 ezer résztvevője volt a képzéseknek a bírósági szervezetben. Azt gondolom, ez a szám önmagáért beszél. Úgy történtek ezek a képzések, hogy ügyvédek számára, közjegyzők számára is kinyitottuk a kapukat, tehát több száz ügyvéd, közjegyző, ügyész tanulta ugyanazt a Ptk.-tananyagot, amit a bírók maguknak alakítottak ki.
Ismét Deákot szeretném idézni, azért is, mert ma már egy óriási táblán a mi épületünkben is olvashatók ezek a mondatok. „Boldog azon haza, ahol a bíró ítélete nemcsak igazságot szolgáltat, hanem a hivatalába és a személyébe helyezett bizalomnál fogva megnyugvást is szerez a feleknek.” Tulajdonképpen ez motivál mindannyiunkat, hogy el tudjuk nyerni a társadalom bizalmát. Ezt az igyekezetünket vissza is igazolja egy 2013-as felmérés. Az Eurobarométer felmérése szerint ugyanis a tagállami bíróságba vetett bizalomindexet illetően a magyar bíróságok az európai uniós átlag fölött vannak. Az uniós átlag 53 százalék, mi a magunk 58 százalékával 16 országot szorítunk magunk mögé, és ezek között az országok között szerepel az összes olyan ország, ami velünk egy időben csatlakozott. Azt gondolom, ez mindannyiunk közös eredménye. Ezért is van jelentősége annak, hogy a parlament, az Országgyűlés, amely a népszuverenitás letéteményese, miként vélekedik, miként szólal meg a bírósági szervezetről, hiszen nem lehet úgy közbizalmat teremteni, ha egymásról megalázó módon beszélünk, ha kikezdjük egymás tekintélyét, tiszteletét, és túllépünk azokon a kereteken, amelyek még a tisztességesség határáig érnek.
Mátyás királytól is idéznék egy törvénycikket, akinek a képe és szobra szintén itt van a Parlamentben; csak azért, hogy érzékeltessem azt, hogy sokszor azt gondoljuk, valami most történik meg velünk, s valami nagyon aktuális. De nem! Már az 1486-os 54. törvénycikkben hozott egy rendelkezést arról: „A bírákat és az ítélőmestereket senki se merje becstelenséggel illetni. Továbbá a perekben és a bíróságok előtt elbukott felek bíráikat néha rágalmazni, kisebbíteni és igaztalanul gyalázni szokták. Mintha ezek nem szolgáltattak volna nekik igazságot. Akiknek igazságtalan és kárhozatos kiabálása miatt többnyire igen sok botrány és másféle bajok támadnak. Ennél fogva, hogy ezek nyelvére féket rakjunk, mindnyájunk közös szavazatával végeztük, hogy egyáltalán senki se merje az ítélőmestereket becsmérelni, vagy igazságtalanul ócsárolni, hanem ha valaki azt hinné, hogy igazságtalan ítéletet kapott, annak tőlük és a bíróságoktól illedelemmel, becsülettel és tisztelettel a királyi felséghez, a nádorhoz, vagy az országbíróhoz, avagy a nádor és az országbíró helyetteseihez kell fellebbeznie.” Csak annyit rögzítenék, hogy a fellebbezés lehetősége ma már egy-egy bírósági ítéletet illetően egészen az Alkotmánybíróságig menően gyakorlatilag mindenkinek a rendelkezésére áll.
Köszönöm szépen, hogy ezekről számot adhattam, és szeretném elmondani azt is, hogy persze további terveink is vannak. Szeretnénk a lúdtolltól az okostelefonig eljutni. Szeretnénk azt, hogy a bírók illetménye végre, ahogy a munkánk is európai színvonalú, elérné az európai színvonalat, hiszen sajnos az Európai Unióban Magyarországon a legkisebb a bírók átlagos nettó bére.
(16.50)
Tíz éve gyakorlatilag nem volt illetményemelés, 11 százalékos illetményemelés volt, miközben az infláció 53 százalékos; ez nálunk 42 százalék reálbércsökkenést eredményezett, miközben az átlagkereset 100 ezer forinttal nőtt ez alatt a tíz év alatt, hogyha az összességet nézzük. Az EU Tanács államai közül, tehát ahol már eurázsiai országok is számba vétetnek, ott 35. helyen állunk a nettó bérben, csak Albánia, Azerbajdzsán, Grúzia, Makedónia, Moldova, Örményország, Szerbia, Ukrajna van mögöttünk.
Tisztelt Ház! Én tisztában vagyok azzal, hogy óriásiak az elvárások a bírósági szervezettel szemben, biztosíthatok mindenkit arról, hogy ebben a szervezetben mindenki arra törekszik, hogy egyre jobban és jobban teljesítsen, és ezen a helyen is megköszönöm a bíráknak, az igazságügyi alkalmazottaknak, titkároknak, jegyzőknek és azoknak a vezetőknek, akik nagyon sokat sok időben tettek azért, hogy ezeket az eredményeket el tudjuk érni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
