DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elnézést, hogy későn nyomtam a gombot, csak azt hittem, még van más hozzászóló is, és csak akkor nyomtam meg, amikor elnök úr ezt jelezte.
Néhány gondolatot azért én is szeretnék kifejteni Handó Tünde elnök asszony beszámolójához. Hallgattuk itt a szép eredményeket, amiknek nagyon örülünk. Nagyon örülünk annak, hogy valóban egy jelentős költségvetési növekedés történt az igazságügyi ügyszakban, a bíróságok költségvetési keretében. Ezzel kapcsolatban már az elmúlt négy esztendőben Staudt Gábor képviselőtársammal, illetve akkor Gaudi képviselőtársammal többször is jeleztük, az Alaptörvény módosításakor is hangot adtunk annak az igényünknek, hogy amikor egy klasszikus, valódi demokráciáról és a hatalmi ágak szétválasztásáról beszélünk, akkor nagyon-nagyon fontos dolognak tartjuk azt, hogy a bíróságok önállósága, függetlensége minél teljesebb legyen, minél kevésbé függjön egymástól.
Nyilván akkor, amikor az Országgyűlés és a bíróság viszonyáról beszélünk, akkor mind a beszámolási kötelezettség, mind a költségvetés biztosítása bizonyosfajta befolyásoltságot teremthet. Ebben voltak olyan indítványaink, amelyekben szerettünk volna minél nagyobb önállóságot, tehát hogy a költségvetést már alaptörvényi szinten szabályozzuk, hogy bizonyos százaléka minden esetben megillesse a bíróságokat, ne lehessen adott esetben az Országgyűlés által befolyásolni a bíróságok költségvetését, ezáltal is biztosítva a minél nagyobb függetlenséget. Ezt az irányt sajnos nem tudtuk elérni az Alaptörvény elfogadásánál, illetve az új jogszabályok megalkotásánál az elmúlt négyéves időszakban. Reméljük, hogy ez a jövőben még adott esetben sikerülhet, és semmiképpen sem tettünk le arról, hogy ez sikerülni is fog.
Az eléggé elkeserítő adat, amit elnök asszony mondott a 65 százalékos, ha jól emlékszem, ügyirat-növekedéssel kapcsolatban, ami biztos, hogy egy hatalmas leterheltséget idéz elő a bíróságokon. És arról is beszélt elnök asszony, hogy mindezzel párhuzamosan bizonyos létszámbővülés is volt. Ennek százalékát itt nem említette a beszédében. Nyilván messze elmarad ettől a 65 százalékos ügyiratszám-növekedéstől.
(17.40)
Tehát ez azt jelenti, hogy a bíróknál az egy főre jutó ügyiratszám akkor az elmúlt két évben minden valószínűség szerint radikálisan megemelkedett, bár itt láttam a beszámolókban, hogy a befejezések száma is nőtt, de ezzel párhuzamosan viszont a bírósági teher, az egy fő bíróra, illetve - ne feledkezzünk el - a bírók körül dolgozó személyekre is, itt nem beszélve ügykezelőkről, a leírókról és mindenkiről, aki ebben dolgozik, mindenkire ezzel párhuzamosan még nagyobb teher nehezedik.
Elnök asszony beszélt arról, hogy a megnövekedett terhekkel, a minőségi munkával, a szakmai színvonallal párhuzamosan nem jár együtt a bírák bérezése. Szeretném elmondani, tájékoztatni elnök asszonyt arról, hogy nyújtottunk be, a Jobbik Magyarországért Mozgalom a költségvetéshez ehhez kapcsolódóan módosítót is. Mi úgy láttuk, hogy jelen pillanatban egy minimum 30 százalékos költségvetési növekedésre lenne szükség a bérszférában az igazságügyi ügyszakban. Ezt a javaslatot mind a bíróságok, mind az ügyészségek vonatkozásában tettük, hiszen nyilván a bérezésnél egyforma a jogszabály alapján mind az ügyészségeknek, mind a bíróságoknak a bérkerete.
Ezt kifejezetten arra alapoztuk, amiről elnök asszony is beszélt, ami az Európai Unión belül a bíróságok, bírósági dolgozók és ezen belül is leginkább a bírók és ügyészek munkájának a pénzbeli megbecsülését jelenti. Ön is beszámolt arról, hogy jelen pillanatban az Európai Unióban a nettó bérek tekintetében Magyarország sajnos a legutolsó helyen van. Éppen ezért javasoltuk a 30 százalékot, ami egyébként mindamellett, hogy nem kompenzálja azt a mértéket, amiről beszéltünk; ha jól emlékszem, egy 43 százalékos reálbérezést említett ön, tehát ezt semmilyen mértékben nem kompenzálja a 30 százalék, de valamire azért mégis most jelen pillanatban, ha a szűkös költségvetésre is figyelemmel vagyunk, megnézzük, és akkor ez viszonylag ahhoz képest viszont elfogadható lenne.
Tehát azt is látnunk kell, hogy még egy 30 százalékos bérfejlesztés esetén sem lépünk ki abból a keretből, ahova most szorultunk, hiszen 30 százalékos bérfejlesztés esetén is mindösszesen két ország bíráinak a fizetését fogjuk megelőzni, illetve utolérni, hiszen ha jól számoltam, csak a bulgáriai fizetéseket előzné meg ebben az esetben, egy 30 százalékos bérfejlesztés esetén a magyarországi bírák fizetése, és valamelyik balti állam, Litvánia az, amellyel körülbelül hasonlóvá válna.
Tehát én azt gondolom, hogy itt a kormánynak van ezen a területen nagyon nagy felelőssége a költségvetés végleges számai elfogadásánál, nyilván figyelembe véve azt, hogy a költségvetésben valahonnan elveszünk, ha valahová hozzá akarunk adni, azonban nyilván, ha egy önálló hatalmi ágról beszélünk Magyarországon, és ennek az érvényesüléséről, és azt a folyamatot akarjuk folytatni, amiről elnök asszony is beszélt, hogy kiváló szakmai színvonalon, jól képzett bírák, magas iskolai végzettséggel, folyamatos képzéssel menet közben - és nagyon örvendetes az, hogy megháromszorozódott viszonylag rövid idő alatt, két év alatt a képzésben részt vevő bírák száma -, ha azt akarjuk, hogy magas szakmai színvonal legyen, és hogy valóban a bíróságra azok a végzett egyetemi hallgatók kerüljenek, nekik legyen igazán életpályamodell, akik a legjobbak, akik a legtehetségesebbek, hiszen azért ott van szükség leginkább rájuk, ezzel is erősítsék a bíróságba vetett hitet, hogy a legjobbak kerülnek oda, ehhez az szükséges, hogy meglegyen a megfelelő anyagi megbecsülése is a bíráknak. Ezért is gondoltunk mi erre.
Ha megnézzük azért ezt a kis fizetési listát, ezt a statisztikát az Európai Unióban, akkor azt látjuk, hogy ötöde-hatoda nagyon sok esetben a magyarországi bírák fizetése, és mint mondtam, ezzel a 30 százalékkal is csak az utolsó helyre, holtversenyben az utolsó előttire kerülnénk Litvániával. Tehát nem lehet elégszer ezt hangsúlyoznunk, hogy ez végül is meghallgatásra kerüljön a megfelelő helyen. Nagyon örülök, hogy ennek komoly hangsúlyt adott elnök asszony. És ugyanúgy természetesen nemcsak a bírák, hanem az ügyészek fizetése ezzel párhuzamosan ugyanúgy változna.
Hallottunk arról a jogszabályi véleményezésről is, illetve hogy folyamatosan milyen nagy hangsúlyt fordítanak önök erre. Ennek szintén nagyon örülünk, hiszen éppen ők azok, akik a jogszabály-alkalmazás-ban dönteni fognak, hozzájuk kerül, ők látják a valós problémákat, tehát leginkább ők látják azt megfelelően, hogy adott esetben a törvényhozásba bekerült új módosító javaslatok hogyan fognak lecsapódni majd, amikor az igazságszolgáltatásnak már döntenie kell ezen új jogszabályok alapján. Ezért is nagyon hasznosnak tartjuk azt, hogyha folyamatosan megmarad ez, amit elnök asszony is mondott, hogy akár napi egy törvényjavaslatot is véleményeznek vagy több mint egy törvényjavaslatot is véleményeznek, hiszen nagyon fontos számunkra az, hogy minél több irányból kapjuk meg a szakmai szervezetek véleményét, több irányból tudjuk figyelembe venni, és az alapján a társadalom minél szélesebb rétege számára megfelelő törvényt tudjon itt alkotni, minél jobb jogszabályt tudjon hozni az Országgyűlés.
A jövőre nézve pedig azt kérjük, hogy folytatódjon ez a munka, ami itt elkezdődött.
De mindenképpen szeretnék arról is néhány szót ejteni, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom kifejezetten nem értett egyet azzal a kétharmados többségi állásponttal, amely a bírák nyugdíjazására vonatkozott. Mi ezt végig, első pillanattól kezdve kritizáltuk, illetve nyilván nem kis nehézséget jelenthetett a bíróságokon mind a megnövekedett munkateherre figyelemmel, a kieső bírák számát is figyelembe véve, akik kiestek a munkából, illetve az, hogy nyilván egy ilyen eset a bírósági dolgozók belső lelkivilágát is feldúlja, hiszen ez valamilyen szinten nemcsak azokat érintette, akik kényszernyugdíjazásba kerültek, hanem a többi bírósági dolgozót is érintette, hiszen ez azt jelentette, hogy bármikor bármit lehet változtatni így súlyosan és drasztikusan a bírák jogállásával kapcsolatosan. Tehát ezt egy olyanfajta döntésnek éreztük a kétharmados többség részéről, amely a bíróságok függetlenségét is veszélyeztette akkor. Mi nagyon örülünk annak, hogy ezt sem sikerült keresztülvinni.
Mint ugyanúgy nem sikerült keresztülvinni azt a lehetőséget, amit megadtak volna, hogy az ügyek kijelölésénél, az illetékesség megválasztásánál szabadon lehetett volna áthágni a polgári perrendtartás szabályait, és felülről irányítva az illetékességet meghatározni. Ez szintén nem volt egy pozitív dolog a törvényalkotó, törvényhozó kétharmados többség részéről. Mi örülünk neki, hogy ezek kikerültek, és jelen pillanatban ezek nem valósultak meg. Reméljük, hogy nem is lesz a jövőben ezzel kapcsolatosan másfajta ilyen jellegű támadás, mint ami, mi azt gondoljuk, hogy elsősorban itt a bírák nyugdíjazásával, azaz a bírói függetlenséggel kapcsolatban volt.
Még egyetlenegy gondolattal arról, hogy miért is nagyon fontos, hogy a bírák javadalmazása egyenesen arányban álljon azzal a munkával és teljesítménnyel, amit nyújtanak. A bírói függetlenség rendkívül fontos. Azt is látnunk kell, hogy a bírák nem ugyanolyan jogállással rendelkeznek, mint mások, hiszen számtalan kötelezettségük van a bírósági munkavégzéssel kapcsolatosan. Nem tudnak másodállást vállalni, csak nagyon-nagyon szűk esetben. Példamutató életet kell élniük mindenféle szempontból, hiszen rájuk úgy tekintenek az emberek, mint akitől el kell hogy fogadják, akitől el is fogadják az ítéletet, mint ahogy ön is idézett Mátyás király ítéleteiből, hogy mennyire nem lehet akár becstelenséggel vagy másmilyen dologgal megvádolni egy bírát. Ugyanúgy nekik erre alapot is kell adni, tehát olyan életmódot is kell folytatni. Aztán a politikai életben sem úgy vehetnek részt, mint mások. És számtalan más olyan korlátozás van a bírákkal kapcsolatosan, és a szakmai felkészültségen, a szakmai tudáson kívül nyilván erre is tekintettel kell lenni a költségvetés megállapításánál.
Köszönöm szépen, ennyit akartam elmondani. (Dr. Staudt Gábor tapsol.)
