GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amelyben a politikai szereplők között eddig sem és várhatóan ezután sem lesz érdemi vita. Ugyanis abban mindenki egyetért Magyarországon, hogy az ország elemi érdeke, hogy ez a státusunk - ami azt jelenti, hogy genetikailag módosított növények termesztésétől mentesek vagyunk - fennmaradjon.
Nekem meggyőződésem, hogy ez részben egészségügyi kérdés is és egyben gazdasági ügy is, és egyre inkább gazdasági üggyé is válhat, hiszen azért azt látjuk, hogy ez a technológia nagyon-nagyon intenzíven és nagyon agresszíven terjed a világban. Nem tudom, képviselőtársaim közül hányan látták azt a jól összerakott dokumentumfilmet, ami próbált semlegesen végigmenni ezen a dolgon egy olyan csatornán, ami általában a környezeti ügyekkel foglalkozik. Ott nagyon érdekes dolgok jöttek elő a kutatásokról, az egészségüggyel kapcsolatos összefüggésekről.
Az a legnagyobb probléma ezzel… - itt még sokan emlékeznek nyilván az ötvenes évekre, amikor csodaszerként használták Magyarországon is a krumplibogár ellen a DDT-t, és ki gondolta volna, hogy mondjuk, húsz év múlva jelent majd komoly kockázatokat elsősorban a születendő gyermekeknél. Nyilván, ha akkor egy érdemi kutatás zajlott volna ebben az ügyben, akkor ez a szer soha nem került volna például Magyarországon használatra.
Nem mondom azt, hogy teljesen ugyanazt a párhuzamot lehet ebben az ügyben vonni, hiszen azért az látszik, hogy végeznek a termelésben érdekelt szereplők rövid távú egészséggel kapcsolatos kutatást is, de az is látszik, hogy ezeknek a nyilvánosságra hozatala elég szelektív, és bizonyos olyan események felett, hogy például vannak olyan fajták, amelyek nemcsak a bogarakat meg a molyokat irtják a kukorica mellett, hanem mondjuk, a gilisztát is, ezek mellékesnek tűnő dolgok, de azt gondolom, egyáltalán nem mellékes, hogy ez a tevékenység hogyan épül be akár a gazdasági életbe is.
A másik probléma az, és én azt nem hiszem, én ugyan nem vagyok genetikus, nem tudok párhuzamot vonni a genetikai szelekció, tehát a szelekción alapuló vetőmagfejlődés és -fejlesztés között és az ilyen típusú beavatkozás között, hiszen az képtelenség, hogy mondjuk, a normál genetikai szelekciónál más növény génállományával bármi is keveredhessen. Ez olyan durva beavatkozás a dologba, amit, azt hiszem, hogy mindenképpen kerülni kell, még akkor is, ha nyilván megvan az ideológiája, hogy lényegesen kevesebb növényvédő szert, egyebet kell használni.
De azért azt is látni kell, hogy ezek a fajták, amelyek köztermesztésben vannak Európa több országában is már… - nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem kell semmilyen növényvédelmi tevékenységet végezni, sőt megkockáztatom, hogy ebben igazából az a nagy üzlet, hogy aki egyszer egy ilyet elkezd termelni, onnantól csak annak a fajtatulajdonosnak a vegyszereit tudja használni, hiszen semmi más típusú növényvédő szerrel ezek a növények utána nem kezelhetők, hiszen az ellentétes lenne nyilván a fajta jellemzőivel.
(10.50)
A másik problémának én azt látom: annak ellenére, hogy nagyon sok ország engedélyezi és köztermesztésben van, annak idején - hiszen nekünk elég komoly kukoricaexportunk van minden évben szerencsére, reméljük, idén is így lesz, még kell hozzá majd néhányszor eső, de azért ennek még megvan most is az esélye - olyan ország is kéri a mentességigazolást, ahol egyébként köztermesztésben van, tehát ez egy alapvető ellentmondás. Én magam is meglepődtem, hogy Portugália például elég komoly kukoricaimportőr tőlünk, és folyamatosan kéri, hogy az a szállítmány, amit kiviszünk, az mentes.
Én azt gondolom egyébként, hogy a 2006-ban nagy konszenzussal és komoly körültekintéssel elfogadott törvény azért már attól majdhogynem teljes biztonsággal megvédte az országot, hogy itt tömeges köztermesztés legyen Magyarországon, de azért az elmúlt években is láttunk bizonyos próbálkozásokat, amit vagy lehet a véletlennek nevezni, vagy nem, hogy azért kerültek be olyan vetőmagok a rendszerbe, amik nem voltak, pontosabban amiről kiderült, hogy igenis szennyezett. Hozzátéve, hogy azért azt tudni kell, hogy az a szennyezettség nem azt jelentette, hogy tisztán GMO-s vetőmagot vetett volna bárki is Magyarországon, hanem bizonyos keveredés lehetett itt a szomszédok által használt és a szállítás kapcsán, feldolgozás kapcsán bizonyos előállítóhelyeken.
Tehát nekem meggyőződésem, hogy nem árt az óvatosság, de azért azt is látni kell, hogy mi egy pici ország vagyunk, és hogyha azokkal a szomszédainkkal együtt, akik szintén elég szigorúan tiltják ezt a tevékenységet, nem tudjuk meggyőzni legalábbis a mi közvetlen környezetünkben lévő többi országot, és néhány olyan ország is van itt, amelyek nem az Európai Unió tagjai… - tehát szerintem ott kell nyilván legelőször megértetni, hogy mindenkinek az lenne az elemi érdeke, sőt Európának az egyik nagy előnye a világ mezőgazdasági versenyében, hogyha tudná tartani ezt a státust, és a Kárpát-medencének meg különösen ez lenne az érdeke, hogy tudja. Ugyanis mi bármennyire is védjük magunkat, hogyha a közvetlen szomszédainkkal ezt nem tudjuk megértetni, akkor előbb-utóbb eléggé beszorulunk az ország közepére a GM-mentességgel, ami nem lenne jó.
Nagyon sok érdekes dolgot tudnék én arról mondani, amikor folyamatosan bombázták a minisztériumot az előállítók különböző meggyőző érvekkel, hogy miért is legyünk ebben kevésbé szigorúak, ötgyermekes családanya győzködött engem Kaliforniából, hogy higgyem el, hogy ez a legjobb megoldás - aztán mondtam neki, hogy nekem meggyőződésem, hogy nem az. De számtalan ilyen történetet tudnék mesélni, ami azt igazolja, hogy azért az ördög nem alszik, tehát nem árt nekünk, hogyha a teljes szigort alkalmazzuk ebben a dologban, nyilván figyelembe véve azokat az európai uniós előírásokat, amik jelenleg bizonyos köztermesztési ügyekben vannak.
Én nagyon fontosnak látnám, hogyha sikerülne meggyőzni az Európai Közösséget arról, hogy igenis bízzák a tagállamokra ezt a kérdést, még akkor is, hogyha az áruk szabad áramlása kapcsán itt némi ellentmondás látszik. Nem hiszem, hogy fölülírhat bármilyen gazdasági érdek egy akármilyen pici egészségügyi kockázatot is. Én ezt tartanám fontosnak.
A másik, hogy sokkal jobban ki kell használnunk a marketingben azt az előnyünket, hogy azért Magyarországon az élelmiszerek döntő többségébe, ha nagyon minimálisan jelen van is, de nem tömegesen van jelen a genetikailag módosított alapanyag. Sajnos azt be kell látnunk, hogy főleg az állati termékeknél nagyon nehéz kiszűrni, szinte lehetetlen a fehérjetakarmányok okán az ilyen típusú érintettséget, de ott is azért meg kell próbálni a saját fehérjealapanyag-ellátó bázisunkat úgy fejleszteni, aminek persze vannak azért földrajzi és egyéb korlátai, hogy ha tudjuk, akkor váltsuk ki azokat az alapanyagokat, bár már nem is nagyon lehet találni a világban olyat, ami nem ilyen génmódosított anyagokat tartalmaz.
Én azt gondolom, hogy azt a típusú jelölési megoldást tartanám én pozitívnak, hogy a mentességet lehessen nagyobb határozottsággal megjelölni az élelmiszereknél, tehát itt a pozitív diszkriminációt és a pozitív megkülönböztetést javasolnám, hogy ebben érdemi tárgyalások legyenek az Európai Bizottsággal. Meggyőződésem, hogy van ennek marketingszerepe, hiszen például az egyik legnagyobb célterületünk, Oroszország is nagyon szigorúan veszi ezt a kérdést, és nagyon szigorúan tiltja az ilyen típusú növényeknek a forgalmazását. Ez lehet nekünk egy versenyelőny bármelyik olyan országgal szemben, ahol kevésbé tiltják ezt a tevékenységet.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Én nem mennék bele a törvény részleteibe, az államtitkár úr elmondta, hogy mik az indokai a módosításnak, itt a kutatási ügyek elsősorban, azoknak a más típusú kezelése, a bejelentési kötelezettségek további szigorítása.
Én úgy gondolom, hogy nagyjából mi a falnál vagyunk, tehát a mostani európai keretek között szigorúbb szabályok nem nagyon lehetnek ennél, hiszen ennél szigorúbb már csak a taxatíve tiltás. Jelenleg nekünk van érvényben moratóriumunk néhány fajtára, de azt is tudjuk, hogy azért mindig vannak újabb és újabb ötletek - és nemcsak kukoricában, hanem sok egyéb másban is - a termesztésnél. Minket meg, gondolom, itt egyikünket sem tudnak azzal sem meggyőzni, hogy akkor legalább engedjük meg az energetikai célú termelésnél, ahol nincsen élelmiszer-kockázata. Én azért nem gondolom, hogy ez így van, mert minden energetikai előállításnak is van mellékterméke, ami viszont mindenféleképpen valamilyen élelmiszer típusú felhasználásba kerül.
Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, én üdvözlöm ezt a törvénymódosítást, és azt kérem, hogy maradjunk ebben ilyen szigorúak, és legyen azért néhány olyan ügy ebben a parlamentben, amivel föl tudjuk mutatni a társadalomnak, hogy igenis, amikor hosszú távú és az ország érdekében fontos döntésekről beszélgetünk, akkor tudunk ilyen vitákat is folytatni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP és a függetlenek soraiban.)
