LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ajánlások 11., 12., 20., 15., 18., 21. és 33. számú ajánláspontjáról szeretnék szólni, de ha megengedik, tematikusan összevonva, és nem a szám szerint növekvő sorrendben, méghozzá három témához kapcsolódnak ezek a módosítók, zömmel természetesen a sajátjaink, amelyekről szólnék.
A 12. és a 20. ajánlásszámon arról az űrlapról van szó, amelyet a bírósági nyilvántartásért folyamodó civil szervezetek kitöltenek és benyújtanak a bíróságnak. Nos, aki már gyakorlatban csinált ilyet akár civil szervezetként, akár másként, az pontosan tudja, hogy egy űrlap rubrikáinak összeállítása voltaképpen már egy majdnem biztosra menő sorvezető a bíróság számára, különösen ilyen esetben, amikor több tízezer, minimum a közhasznú civil szervezetek, de lehet, hogy mindegyik folyamodik újra regisztrációért. Éppen ezért az űrlap kérdéseinek összeállítása abszolút nem formális feladat, hanem nagyon is meghatározza, hogy egy civil szervezet eredménnyel pályázik-e a nyilvántartásba vételre vagy a közhasznúság elismertetésére, vagy nem. Éppen ezért nem tartjuk elfogadhatónak, módosító indítványaink erre irányulnak, hogy az űrlapot nem e törvény mellékleteként láthatjuk, hanem majd valamiféle kormányrendelet szabja meg.
Szeretném felhívni a figyelmet rá, és nem akarok idegen tollakkal ékeskedni, én magam jogász nem lévén, abszolút nem tudtam volna ezt a párhuzamot felállítani, de jogász kollégáim azt mondják, hogy például a cégtörvény esetében is a melléklet tartalmazza a legfontosabb űrlapokat - nézek itt Gaudi-Nagy Tamás kollégámra, aki jogász -, ebben az esetben tehát sem az egyes törvények közti koherencia, sem a józan ész nem indokolja, hogy ez a fontos dolog ne a törvény mellékletébe kerüljön be. Talán még nem késő, ebben az esetben nem kiabálnék, ha egy koherenciazavart kiküszöbölő módosítóval a kormány betenné ezt a mellékletbe, annál is inkább, mert más törvényekkel, mint mondtam, ez tényleg képez koherenciazavart.
A második csoport, amelyről szeretnék beszélni, a 18. ajánlásszámú - ez ugyan nem a mienk, de Szabó Timea hasonló törekvéseket fogalmazott meg - és a 33. ajánlásszámú módosító, amit viszont Nyakó István kollégámmal közösen adtunk be. Általában az eljárási időtartamok rövidítésére vonatkozik mindkét indítvány. Ezt messzemenően indokoltnak tartjuk, mert ugyan sok bajunk volt, nem igazán ezzel a törvényjavaslattal - ezzel is volt néhány -, hanem az anyatörvényével, a civiltörvénnyel, amelynek ez egyfajta eljárási szabályát állapítja meg, de annak mégis örültünk, hogy ez a törvény az elektronikus nyilvántartás bevezetésével feltehetőleg könnyebb, gyorsabb, egyszerűbb ügykezelésre ad módot.
(19.50)
Épp ezért nem pontosan értjük, hogy a gyorsítás lehetőségét miért nem használta ki az előterjesztő. Ez a bizonyos két módosító indítvány, a 18. és a 33., a határidők, azt hiszem, ésszerű rövidítését fogalmazza meg.
Végül a harmadik csoportban beszélnék a 11., 15. és 18. ajánlási számú módosítókról. Ezek közül a 11. és a 15. a miénk, mármint úgy értem, hogy saját gyerek, Nyakó kollégámmal közös gyerekünk, a 18. pedig, ha jól emlékszem, szintén Szabó Timeáé. Ez három olyan módosító indítvány, ami kicsit könnyíteni akarja a nyilvántartásért folyamodó civil szervezetek és alapítványok dolgát, illetve tágítja a jogaikat.
A 11. módosító indítvány egy általunk vélt hibát küszöböl ki. Nem pontosan értjük, hogy még ha eljárási kérdésről is van szó, ugyan mi az ördögnek kellene megvonni a fellebbezés jogát bármely ilyen esetben, bármely szervezettől. Itt tehát szeretnénk helyreállítani ebben az eljárási kérdésben is a 11. számú módosító szerint a fellebbezési lehetőséget.
A 15. számú módosító azt írná elő, hogy ha már szüneteltetést rendel el az eljárásban a bíróság, akkor legalább legyen kötelessége értesíteni erről a folyamodót. Azt hiszem, hogy ez sem olyan borzasztó kívánság.
A 18. számú indítvány - ez az, ami, azt hiszem, Szabó Timeáé - azt a paragrafust próbálja törölni, ami tiltja a betűszavak, mozaikszavak használatát a civil szervezetek elnevezése számára, és általában az elnevezéssel kapcsolatos, elég rigorózus szabályokat ír elő. Azt én értem, hogy kizárólag betűszóból, mozaikszóból ne álljon egy civil szervezet neve. Nyelvhelyességi okokból is nyilván támogatom a köztársasági elnök úr nyelvi buzgalmait (Derültség a Jobbik padsoraiból.), csak én tudok helyesen írni, de ez most érdektelen éppen; tehát azt még értem, hogy ne csak mozaikszóból vagy bizonyos kivételektől eltekintve ne idegen szóból álljon. De azt nem értem, miért nem lehet ugyanazt az eljárást alkalmazni, mint tudomásom szerint a cégbejegyezéseknél van, hogy egy ilyen rövid, a nyilvánosság előtt használható névnél lehetséges akár mozaikszót alkalmazni - sok ilyen cégnevet ismerünk -, míg van egy hosszú, hivatalos név is, amit a bíróság bejegyez. Nem gondolnám, hogy ebben a tekintetben a civil szervezeteket kvázi hátrányosan meg kellene különböztetni a cégnek minősülő szervezetektől.
Köszönöm szépen, ennyi lett volna összesen, alelnök úr.
