DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Azokra a módosító indítványaikra, amelyeket a felszólalásuk alapján be tudtam szám szerint azonosítani - mert nem mindegyiket tudtam beazonosítani, bevallom, de azokra, amelyeket be tudtam szám szerint azonosítani -, szeretnék reagálni, hogy miért nem támogatjuk vagy éppen a támogatásnak mi az indoka.
Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr az ajánlás 1. pontjában a törvényjavaslat címének módosítását javasolja. Alapvetően elfogadjuk ezt a felvetést, hogy - hogy is mondjam csak - szebb neve legyen a törvényjavaslat címének. Kérem, fontolják meg, hogy olyan formában nyújtsanak be esetleg módosító javaslatot - ha nem nyújtják be, akkor majd mi megtesszük -, hogy a törvényjavaslat címe “a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról” szóljon. Ez jobban kifejezné valóban a törvény tartalmát.
A 4. pontban Szabó Timea képviselő asszony módosító indítványának a célja, hogy a bíróságnak továbbra is nyilván kelljen tartania valamennyi köztestületet. Álláspontunk szerint ez a javaslat azért nem támogatható, mert a köztestületek létrehozását törvény rendeli el, és a köztestület tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. Tekintettel arra, hogy a köztestület alapítása nem az alapítók elhatározásán, hanem törvényi rendelkezésen, fő szabály szerint kötelezésen alapul, és ugyancsak törvény rögzíti a köztestület működésének szabályait, az általuk ellátandó, illetve ellátható feladatok körét, e szervezetek nyilvántartásba vétele nem feltétlenül szükséges, ezért nem támogatjuk a módosító indítványt.
A 11. pontban Lendvai Ildikó és Nyakó István képviselő asszony és képviselő úr módosító indítványát azért nem támogatjuk, mert a javaslat arra irányul, hogy ne vonja el a törvényjavaslat a fellebbezési jogot abban az esetben, ha a bíróság az elektronikus eljárást önként választó kérelmező papír alapú eljárásra való áttérés iránti kérelmét elutasítja. A javaslatot nem támogatjuk, hiszen ez a végzés egy tipikus pervezető végzés, amely ellen nincs helye fellebbezésnek; a törvényjavaslat mindössze azért rögzíti, hogy nincs helye fellebbezésnek, hogy ne alakuljanak ki esetleges értelmezési bizonytalanságok. Fontos itt felhívni a figyelmet arra is, hogy egy nemperes eljárás tipikusan hamar befejeződik, így egyébként sem reális, hogy a kérelmező körülményeiben jelentős változás álljon be.
A 15. pontban szintén Lendvai Ildikó és Nyakó István képviselők javaslata arra irányul, hogy a szünetelésről a kérelmező elektronikus úton tájékoztatást kapjon. Ez részben azért nem támogatható, mert a papír alapon eljárót ilyen módon tájékoztatni nem lehet, de az elektronikus úton eljáró felet sem, hiszen a szünetelés oka ebben az esetben is éppen az, hogy elektronikus úton nem érhető el; másrészt azért nem támogatható, mert a törvényjavaslat alapján a szünetelésről a bíróságnak nem kell végzést hozni. Fontos a polgári perrendtartásban szereplő szabály, hogy az érdekelt feleket értesíteni kell arról, ha az iratot a címzett halála miatt vagy azért nem lehetett kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen vagy onnan ismeretlen helyre költözött, így amennyiben a szünetelés oka az, hogy az iratot a meghatalmazott vagy a kézbesítési megbízott részére nem lehet kézbesíteni, a bíróság erről a kérelmezőt értesíti.
A 17. pontban Szabó Timea képviselő asszony módosító javaslatának célja, hogy a kérelemnek a szervezet szervezeti formáját is tartalmaznia kelljen. A javaslatot azért nem támogatjuk, mert az alkotmányügyi bizottság azon későbbi pontban szereplő módosító indítványát támogatjuk, amely e szakaszt úgy egészíti ki, hogy a kérelemnek a szervezet típusát kell tartalmaznia, tehát nem a szervezeti formáját, hanem a szervezet típusát kell tartalmaznia. Fontosnak tartom jelezni azt is, hogy a szervezetek számára speciális saját űrlap kerül majd kialakításra, ezért az űrlap választásával fogja a kérelmező a kérelem e pontját megadni, azaz nem egy általános kérelemben kell majd megjelölni a szervezet típusát.
A 18. pontban Szabó Timea képviselő asszony módosító indítványát azért nem támogatjuk - az ő javaslata szerint a bíróságnak nem 60, hanem 30 napon belül kellene döntenie a hozzá érkező kérelmekről -, mert a bíróságnak 2012 júniusára fel kell készülnie az informatikai rendszer alkalmazására, és e felkészülés mellett nem indokolt, hogy a bíróságnak az eljárási határidők lényeges csökkentésével is számolnia kelljen. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az új informatikai rendszer pontos statisztikai adatok szolgáltatását fogja biztosítani, így az eljárások határideje mérhető lesz abból a szempontból is, hogy a hiánypótlás esetén, illetve annak hiányában mennyi ideig tart a bíróság eljárása. A szükséges információk rendelkezésre állását követően lesz időszerű az eljárások határidejének esetleges felülvizsgálata.
A 21. pontban Szabó Timea képviselő asszony a módosító javaslatában a szervezet nevével kapcsolatos egyes rendelkezéseket hagyna el. A szervezet nevével kapcsolatos rendelkezéseknél szükséges felhívni a figyelmet, hogy a tervezet nem tesz mást, mint törvényi szintre emeli azt a jogértelmezést, amelyet a Legfelsőbb Bíróság munkált ki a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételéről szóló KK 1. számú állásfoglalásában, és amely eddig is a bírósági döntések alapjául szolgált. Az állásfoglalásnak a szervezet nevével kapcsolatos következtetései a polgári törvénykönyv jogi személyek nevére vonatkozó rendelkezésein alapulnak az alapítványok nevének elbírálásánál is, azaz nem csak a társadalmi szervezetek nevének elbírálásánál mércéül szolgáló jogértelmezésről van tehát szó. Ezt a jogértelmezést most a törvény megerősíti, éppen ezért nem is áll fenn annak a veszélye, hogy bármely szervezetnek meg kellene változtatni a nevét, hiszen eddig is meg kellett felelni a Legfelsőbb Bíróság jogértelmezésének.
A 22. pontban Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr módosító indítványát mi azért nem támogatjuk, mert bár a szervezet nevével kapcsolatos szabályokat igyekszik pontosítani, azonban szerintünk ez nem teszi pontosabbá a szöveget, tehát a mi megítélésünk szerint nem megfelelő ez a pontosítás.
A 28. pontban foglalt, Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr által benyújtott módosító indítványban szereplő javaslatának a célja - mint ahogy arra Gyüre Csaba az előbb rámutatott -, hogy a beszámoló benyújtásának szabályait pontosítaná, egyszerűsítené. E javaslat azért nem elfogadható, mert a törvényjavaslat lényegében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezéseit megismétli.
(20.20)
A beszámolók a szervezetek gazdasági tevékenységét mutatják, így nem indokolt a cégektől eltérő szabályok kialakítása. Tehát álláspontom szerint a cégekhez hasonló gazdasági tevékenységnél a beszámoló tartalmának is hasonlónak, adott esetben azonosnak kell lennie a cégnyilvántartási szabályokkal.
A 31., 32. pontban foglalt módosító indítványokat támogatjuk, valóban köszönjük a szövegpontosításokat.
A 38. pontban foglalt, Gaudi-Nagy Tamás által benyújtott módosító javaslatot azért nem támogatjuk, mert az, hogy az alapító mikor egészítheti ki a kezelő szervét vagy szervezetét új tag jelölésével, az anyagi jogi és nem eljárásjogi kérdés. A javaslat azon pontja, amely a tagonkénti visszahívást is lehetővé tenné, nyilvánvalóan ellentétes a Ptk. szabályaival, így a támogatására a részünkről nem kerülhet sor. Nyilván a polgári törvénykönyv esetleges újraalkotása során megfontolandó Gaudi-Nagy Tamás javaslata.
Ezeket a módosító indítványokat tudtam beazonosítani, és kérem szépen, hogy mérlegeljék az álláspontunkat; és minden olyan módosító indítványt köszönünk, amely valóban jobbá, értelmezhetőbbé tette a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
