DR. ILLÉS ZOLTÁN
DR. ILLÉS ZOLTÁN
DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Az egyenes kérdésekre egyenes választ illik adni. Először is, ahogyan ön említette a felvetésében, az azonnali kérdésében, már volt lokális környezeti hatás és lokális környezeti egészségügyi hatás is. Erre azt tudom mondani, valószínűleg egy újraindított bánya tevékenysége kapcsán, bizony, helyben az embereknek számolniuk kell azzal, hogy az egészségüket kockáztatja és a környezetük szennyezettségét növeli egy ilyen bányatevékenység.
Ez is rávilágít arra, hogy bizony a környezetszennyezés nem úgy válogat, hogy ki az ukrán ember, ki a magyar ember, ki a cigány ember, hanem se vallás, se tudás, semmi nem számít, hanem mindnyájunkra ugyanúgy hatnak a környezeti problémák. Ebből is fakad az emberiség egyetemes érdeke, hogy ott, ahol lehet, el kell kerülni a környezetszennyezést.
Lehet-e távlati hatása ennek a bányanyitásnak? Igen, tisztelt képviselő úr, ami azt jelenti, hogy a vízgyűjtőn keresztül, kisebb vízfolyásokon keresztül nemcsak egy katasztrófahelyzetben, amely extrém helyzetet eredményez, hanem a napi gyakorlatban is előfordulhat az, hogy határértéket túllépő módon történik az ottani vízbázisok, a talajvíz, felszíni vízfolyások szennyezése, és ezen keresztül a Tisza vízgyűjtő területén keresztül Magyarországra is eljuthat -feltételes módot használtam - egy ilyen jellegű szennyezés.
A harmadik az, hogy nemcsak a környezeti kockázat, hanem a környezeti biztonság is kiemelt fontosságú számunkra. Ebből fakad, hogy nem mindegy, milyen technológiákat használnak Magyarország területén ilyen bányászati tevékenység esetében és határon kívül. Nagyon határozott az elképzelésünk, Magyarországon tilos cianidos technológiát használni arany-ezüst bányászat tekintetében, és erre törekszünk a szomszédos országokkal való kapcsolatrelációban is.
Kezdeményeztük az espoo-i egyezmény révén, hogy az ukrán fél számoljon be a megtett intézkedéseiről.
