SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Azt gondolom, hogy egy nagyon fontos témára hívta fel a figyelmet, de azt engedje meg, hogy ennek az ügynek a megítélése azért bizonyos tekintetben eltér az önétől.
Először is hadd mondjam azt, hogy az Európai Unió szabad munkavállalása egyrészről lehetőség, másrészről kihívás természetesen Magyarország számára. Azt gondolom, hogy a rendszerváltás egyik nagy igénye és vívmánya volt az, hogy a magyar munkavállalók ugyanolyan feltételekkel tudnak Európa nyugati felén is boldogulni elméletileg, mint amilyen a nyugati munkavállalóknak megadatik. Ezzel persze természetesen nincs megoldva az a probléma; a számok nyelvén ön azt kérdezte, hogy konkrétan milyen intézkedések egyébként azok, amelyek itthon tudják tartani a munkaerőt.
Én két példát hadd mondjak, éppen a minimálbér emelését kritizálta itt egyik képviselő-, frakciótársa az előbb, én azt gondolom, például a minimálbér emelése is egy olyan intézkedés, amivel a magyar munkavállalók itthon tarthatók, és itthon a megbecsülésük növelhető. De ilyen szerintem egyébként az egykulcsos adó bevezetése is, ami a magasan kvalifikált, magasabban kvalifikált rétegeknél lehet egy olyan plusz, ami miatt nem választja azt a munkavállaló, hogy külföldre megy családostul, hanem pontosan a magasabb hozzáadott érték tekintetében a magyar adórendszer és a családtámogatási rendszer lehetővé teszi azt, hogy továbbra is Magyarországon maradjon.
Ami a statisztikai számokat illeti, ez a jelenség egyébként van, körülbelül a statisztikai adatok - én nem akarnék az ön számaival vitatkozni, nem tudom, én igazából a KSH adataira tudok hivatkozni, e szerint a népességhez viszonyítva a kivándorlók számát alapvetően a környező országokéhoz érdemes viszonyítani. Ebben a tekintetben Magyarországon - Szlovákiával együtt - a legalacsonyabb, tehát mindössze 0,1 százalék az, aki az elmúlt nyolc évben, tehát a 2000-es évek elejétől fogva külföldön vállalt munkát, az összes többi környező országban egyébként magasabb, Lengyelországban, Csehországban, Szlovéniában és Romániában ez majdnem eléri az egy százalékot.
Tehát annak ellenére, hogy van egy ilyen jelenség, és ez ellen természetesen tennünk kell, Magyarországot sújtja egyébként a legkevésbé a fiatal korosztályban a kivándorlás.
Ami valóban talán a legfontosabb mérőszám, az a foglalkoztatottak számának alakulása Magyarországon. Ön azt kérdezte, hogy mit tett ebben a kormány az elmúlt másfél évben. Én azt tudom mondani, hogy a legtöbbet ezen a területen - ha lehet mondani - értük el, az elmúlt 15 hónapban folyamatosan emelkedett a foglalkoztatottak száma, már nemcsak az előző évit, de az előző kétévi szintet is meghaladja. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt egy évben 40 ezer fővel, egy százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, ez összességében másfél év alatt 75 ezer fő körüli foglalkoztatásbővülést jelent, és a legalacsonyabb korcsoportban egyébként majdnem 60 százalék körüli a foglalkoztatottság, ami pedig hároméves csúcsot jelent. Ezzel párhuzamosan jó hír, hogy egyszámjegyűre zsugorodott egyébként a munkanélküliségi ráta, ami ha azt vesszük, hogy másfél évvel ezelőtt a magyar munkanélküliségi ráta meghaladta az EU átlagát, ma pedig ez alatt van, akkor azt gondolom, hogy ez a legfontosabb eredmények egyike.
Ami konkrétan Békés megyét érinti, itt közel ezer munkahely megőrzésére, több mint 400 új munkahely létesítésére nyílt pályázat, 52 munkáltató 728 millió támogatást igényel; a Békés megyei konkrét adatokat esetleg el tudom önnek is juttatni, erre most nincs idő.
Összességében azt tudom mondani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy fontos a probléma, dolgozunk rajta, és bízom benne, hogy további eredményekről tudok beszámolni.
Köszönöm szépen, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
