GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Mindössze két dolgot szeretnék érinteni. Az egyik, hogy hasonképpen nyugodt lelkülettel merem mondani, hogy az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács azok közé tartozott, ahol szinte kivétel nélkül - az én emlékképeim szerint - konszenzuselvű döntések születtek, vagy olyan szintűek, ahol messze döntő többséggel születtek a döntések. Kérdezd meg, Jóska, Becsó képviselőtársunkat, és akkor tiszta és világos lesz, hogy így van-e vagy nem.
A másik része a dolognak, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségek, az a 33, abból csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 10 van. El lehet képzelni a helyzetet, nem kell, hogy ecseteljem. Ezek a térségek, hogyha ezekből a forrásokból nem jutottak volna megfelelő módon támogatáshoz, akkor ezek - idézőjelben - meghaltak volna. Magyarul, nyugodt a lelkület olyan értelemben, hogy bár lehetnek kételyek, hogy hogyan tudták az érdekeiket érvényre juttatni, mégis tudták, mert források sokaságához, hál’ isten, források sokaságához tudtak hozzájutni.
A másik, ami nekem a legnagyobb bajom talán, Bebes képviselőtársam, amiről beszélünk itt az ajánlási pontok kapcsán is, hogy a rendszer nem sérül, de a regionális ügynökség tekintetében a hogyan tovább legalábbis kérdéses sokak számára, énelőttem sem teljesen tiszta. Az, ami ezekben a szervezetekben tudásként felhalmozódott, az, hogyha nem érvényesül vagy nem tud teljes egészében érvényesülni, akkor szerintem nagy veszteséget könyvel el az elkövetkezendő időszakban a rendszer.
Utolsó félmondatom pedig annyi - hogy a mikrofont sikerüljön felcsatolni -, hogy a kistérség szerintem nem időtöltés, nem, az sokkal több attól. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
