DR. BOHÁCS ZSOLT
DR. BOHÁCS ZSOLT
DR. BOHÁCS ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Országgyűlés! A közszolgálati tisztségviselőkről szóló T/5002. számú törvényjavaslattal kapcsolatban az alábbiakat kívánom elmondani. A törvényjavaslat az alaptörvényben adott jogalkotási felhatalmazás alapján elősegíti, hogy az erős, de az indokolthoz képest nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes, a nemzeti érdekeket előtérbe helyező állam egy olyan közszolgálatra alapuljon, amely élvezi a társadalom közmegbecsülését, hatékony, költségtakarékos, demokratikus, pártsemleges, törvényesen működik, tagjai korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek, Magyarország érdekeit, a közjót pártatlanul és hazaszeretettel szolgálják.
A magyar közigazgatás fejlesztését szolgáló Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program a közigazgatás megújításának kiemelt területeként határozza meg a tisztségviselői kar megújítását a magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkező személyi állomány és új életpályamodellek kialakításával. A Magyary-program meghatározott vízióból kiindulva az erős, de az indokolthoz képest nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes, a nemzeti érdeket előtérbe helyező állam egy olyan közszolgálati ethoszra alapozható, amely életpályamodellként szerepelhet, valóban a hatékonyságot és a teljesítményt értékeli, valamint azt megtestesíti. A kétféle értékrendszer látszólag egymással ellentétes irányú megoldásokat tesz szükségessé, ezért egy olyan életpályamodellre van szükség, amely megőrzi a karrierrendszer előnyeit, ennek a kiszámíthatóságát, stabilitását, de lehetőséget nyújt a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodásra is.
(3.00)
A rugalmas alkalmazkodás pedig azzal érhető el, ha fokozatosan a munkakör kerül a személyi tevékenység középpontjába.
Az általános cél annak előmozdítása, hogy megerősödjön az erős nemzettudatra épülő és értékekkel telített közszolgálati tisztségviselői hivatás, és világos szabályok segítsék a közszolgáltatásban dolgozókat a hivatásukhoz méltó, kötelességtudatos magatartás tanúsításában. Kiemelt cél az eddig széttöredezett közszolgálati szabályozás stabilizálása, egyesítése, és az új munka törvénykönyvének a közigazgatás személyi állományára is irányadó szabályainak beépítése a közszolgálati jogviszonyba. Ennek érdekében az új törvényi szabályozás magába foglalja a jelenlegi köztisztviselői és kormány-tisztségviselői törvényt, valamint az új munka törvénykönyvének szabályait is. Az egységes szabályozáson belül azonban megmarad a kormánytisztviselők és a köztisztviselők közötti szükséges differenciálás.
Szintén kiemelt cél a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program személyzetfejlesztési célkitűzéseinek, nevezetesen a személyi igazgatás rendszerszerű megközelítéssel történő fejlesztésének és a közszolgálati életpálya kialakításának teljesítése.
A hivatásos magyar közszolgálat több mint kétszáz éves múltra tekinthet vissza, ugyanakkor a jelenkori közszolgálati törvény alapjait a tradicionális karrierrendszert követő mintának tekintve alig kettő évtizeddel ezelőtt a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény fektette le. A Ktv. egységesen szabályozta a közigazgatási szerveknél foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonyát. A törvény gyakori, sokszor egymással ellentétes irányú módosításának következtében jelentősen meggyengült a rendszer belső koherenciája. A karrierrendszer értékei viszonylag gyorsan lepusztultak, illetve ennek köszönhetően a karrierrendszer nem tudott teljesen kiteljesedni.
A 2010. évi kormányváltást követően a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény kidolgozásakor nem lehetett figyelmen kívül hagyni az ország rendkívül nehéz gazdasági helyzetét. Ennek következtében az új szabályozás kiemelten irányult egyfelől a foglalkoztatás feltételeinek rugalmasabbá és takarékosabbá tételére, másfelől a felkészült munkaerő megnyeréséhez szükséges eszközök biztosítására. A törvényalkotó a szabályozás sarokkövének tekintette, hogy a közszolgálat lényegi eleme, hogy a jogviszony létrejötte nem egymás mellé rendelt felek kötelességtől mentes egyeztetésének és megállapodásának tárgya és eredménye, hanem az állam egyoldalú aktusa, amelynek során a jogszabály által részletesen kidolgozott feltételrendszerek szerint kinevezi a jövendő köztisztviselőt, kormánytisztviselőt, megbízza bizonyos feladatkörrel, munkakörrel vagy tisztség ellátásával. A Ktjv. hatálya a központi államigazgatási szervekre, a kormányhivatalokra, valamint a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira terjed ki, és az új szabályozás hatálybalépésével a Ktjv. hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya kormány-tisztviselői jogviszonnyá, a vezetők megbízatása vezetői munkakörré alakult át. A Ktjv. nem érintette azonban az autonóm államigazgatási szerveket és a helyi önkormányzati hivatalokat.
A kormány-tisztviselői jogviszonyra fő szabályként a törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, ugyanakkor a nem szabályozott kérdésekre továbbra is a Ktv. előírásai maradnak irányadóak. Napjainkra indokolttá vált az új közszolgálati életpályamodell, és az arra építkező új közszolgálati törvény szabályozásának megalkotása. A magyar közigazgatás fejlesztését szolgáló Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program a közigazgatás megújításának kiemelt területeként határozza meg a tisztviselői kar megújítását, a magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkező személyi állomány és új életpályamodell kialakításával. A Magyary-programban meghatározott vízióból kiindulva az erős, de az indokolthoz képest nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes, a nemzeti érdekeket előtérbe helyező állam egy olyan közszolgálati ethoszra alapozható, amely az életpályamodell értékei mellett a hatékonyság, teljesítmény értékét is megtestesíti.
A magyar közszolgálat újjászervezése, a karrier lehetőségének kibővítése és a közszolgálati életpálya összehangolása érdekében született meg a közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI. 28.) kormányhatározat, amely meghatározta a kormány-tisztviselői, a fegyveres, illetve más hivatásos szolgálati állomány tagjai életpályamodelljének közös kapcsolódási pontjait, megteremtve ezzel a lehetőséget a hivatásos állomány aktív tagjai számára a közigazgatásban történő továbbfoglalkoztatásra.
A közszolgálati életpálya összehangolásáról szóló kormányhatározat alapján elkészült az 1336/2011. (X.14.) kormányhatározatban kihirdetett “kormány személyi stratégiája”, amelynek kiemelt célja a hatékony állami feladat végrehajtása humán feltételeinek megteremtése, és a hosszú távú, kiszámítható életpályák felvázolásával a közigazgatás, a rendészet, a honvédelem személyi állományának stabilizálása, e hivatalok vonzóvá tétele, valamint a minőségi munkavégzés feltételrendszereinek javításával gazdasági versenyképességük növelése. A személyzeti stratégia szabályozási alapot biztosít a vonatkozó jogállási törvények kodifikációs munkájához is.
A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatát is. A Magyary-munkaterv az új munkatörvénykönyv megalkotását irányozza elő. A versenyszféra munkavállalóira irányadó új törvényi szabályozás megalkotása és a közszolgálati joganyag átláthatóbbá tétele indokolja, hogy az előterjesztés szerint a törvénytervezetbe beépítésre kerüljenek az általános munkajogi szabályok is.
A törvényjavaslat hogyan viszonyul a kormány programjához? Fontos, hogy a társdalom tagjai felelős és megbízható partnerként tekintsenek az államra. Ma a közhatalom működése alapjaiban nélkülözi a kiszámíthatóságot és a stabilitást. A szétzilált és leépített közigazgatás nemcsak a mindennapi lét kerékkötője, de a gazdasági fellendülés akadálya is, ma mind a piaci szereplőknek, mind az állampolgároknak csak terhet jelent, nem segítséget.
Újra kell építeni az államot, ebben kulcsszerepe van a szaktudás, az elhivatottság érvényre juttatásának, és annak, hogy visszaadjuk a közigazgatás rangját. Csak így teremthető meg az erős és hatékony állam, amely a társadalom bizalmából képes újra megerősíteni a demokrácia alapintézményeit és a jogállamiság érdekeit.
Az új, közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény célja és eszközei mindezekkel az értékekkel álláspontom szerint összhangban állnak, ezért kérem, hogy szavazatukkal később támogassák ezen törvényjavaslatot.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
