DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációjában egy helyi ügyet próbál országos szintűvé avatni, és ennek hatásait kéri a kormányon számon. Határozottan szeretném kijelenteni elöljáróban, hogy a Debrecenben hozott intézkedéseket - amelyek városképi intézkedések - és a kormány kis- és középvállalkozásokat támogató politikáját nem célszerű összemosni, két különböző dologról beszélünk. Ezzel, azt hiszem, be is fejezhetném a választ, de azért, ha megengedi, kicsit tovább mennék.
Hadd idézzem fel azokat a lépéseket, amelyeket a kormány tett a kis- és középvállalkozások érdekében! Egyrészt az elmúlt évben csökkentette a társasági adó mértékét, eltörölt tíz kisadót, egyszerűsítette a beruházások megvalósításához kapcsolódó engedélyezési eljárásokat, a Széchenyi-kártyaprogramot kibővítettük, aminek szintén a haszonélvezői a kis- és középvállalkozások, elindítottuk a kis- és középvállalkozásokat segítő új Széchenyi-tervet, és elindítottunk egy olyan adminisztrációsteher-csökkentő programot, amely 2012. január 1-jétől kezdve 500 milliárd forintnyi adminisztrációs terhet vesz le a vállalkozások válláról, javarészt a kis- és középvállalkozások válláról.
Tisztelt Képviselő Úr! Ezeknek az intézkedéseknek mindegyike a vállalkozások, döntően a kis- és középvállalkozások helyzetének javítását szolgálja anélkül - mint ahogy az ön interpellációjában hallhattuk -, hogy bármiféle zavaros, sehova nem vezető, és úgy gondolom, az országra pedig káros, multiellenes hangütése lenne. Cselekedni kell, ezt tesszük. Másrészt, úgy gondolom, teljesen elfogadható és érthető, ha egy város városképi okokból szabályozza a reklámok elhelyezését. Ez a törekvés nem a helyi vállalkozók ellen irányul, hanem a város érdekeit szolgálja, és ebbe beletartoznak nyilvánvalóan a vállalkozók is.
A gazdasági reklámok és üzletfeliratok közzétételét szabályozza a 2001. évi XCVI. törvény, amely elsősorban a magyar nyelv védelmét szolgálja, és amely kitér az üzletfeliratok, illetve az üzlet elnevezésének szabályaira is. Szabályozza továbbá a reklámhordozók elhelyezését a műemlékeken és a műemléki jellegű épületeken a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, amelynek végrehajtási rendelete részletes engedélyezési előírásokat tartalmaz. Mindezek miatt válhatott szükségessé, hogy a debreceni önkormányzat megalkossa az említett helyi rendeletet. Minden településnek saját érdeke is, hogy helyi rendelettel szabályozza a közterületek használatát és rendjét, amelybe természetesen a reklámtáblák elhelyezése is beletartozik.
Mindezeket figyelembe véve, tisztelt képviselő úr, nem gondolom, hogy a debreceni szabályozás a kisvállalkozások ellen történik, inkább az érdekükben, amennyiben ugyanis az üzletfelirat vagy a reklámtábla illeszkedik Debrecen városképébe, ez a vállalkozás és az adott üzlet érdekét is szolgálja. Megítélésünk szerint szó sincs arról, hogy egy ilyen intézkedés korlátozná a vállalkozási jogot, vagy eltörölné az egyedi jellemzőket, hiszen a városnak érdeke, hogy a helyi vállalkozások megmaradjanak, fejlődjenek, és a kormánynak is ez a szándéka.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
